Egész évben nyári tábor

2040-re legyen egy olyan boldog generáció, aki nagy kihívásokat meg tud oldani.

„Öt éven belül tízezer gyerekre szeretnénk hatással lenni” – fogalmazta meg videónkban a Prezi-alapító Halácsy Péter, miért alapított feleségével, Roszik Linda pszichológussal és három másik családdal saját óvodát. A gyerekeket nem csatornázzák be az állami iskolarendszerbe, inkább szeptembertől iskolát is indítanak. A részletek közül sok menet közben alakul ki, a program filozófiája az, ami máris összeállt. Így aki jelentkezik, nem egy teljesen kiforrott tantervre nevez be, hanem egy olyan csoportba, melynek fő célja, hogy új utat mutasson a pedagógiában.

Halácsy azt akarja megmutatni, hogy lehet máshogy csinálni az oktatást. „Az én gyerekemet arra szeretném megtanítani, hogy képes legyen tanulni, elmélyedni bármilyen diszciplínában” – magyarázta, kiemelve, hogy ehhez

Hisznek a kevert korosztályú csoportokban, a projektmódszerben, a tanárok csapatmunkájában, a kreativitás és a kompetenciák fejlesztésében. „Senki nem tudja, 2040-ben mi számít majd sikernek, de azt tudjuk, hogy a kritikus gondolkodás, a kreativitás és a világ dolgai iránti érdeklődés egy kompetitív környezetben is segítenek megküzdeni a jövő kihívásaival″ – írják az iskola honlapján. Emellett a csapatmunka és a kihívásokat kereső gondolkodás kap fontos szerepet.

Olyan iskolát tervezünk, ahol a gyermekeink természetes módon sajátítják el a boldog élethez szükséges gondolkodásmódot és képességeket.

Magántanulók lesznek

2016 szeptemberétől három helyszínen indul több párhuzamos, kevert korosztályos csoport (a részleteket a jelentkezések fényében pontosítják). A csoportok magántanulók közösségei lesznek, azaz jogilag minden tag gyerek magántanulóként járhat ide. Ezért minden gyereknek szüksége lesz egy egy államilag elfogadott iskolára, mint anyaintézményre, ahol félévente le kell majd vizsgáznia. „Ez a jogviszony lehetőséget nyújt arra, hogy szabadon meghatározhassuk azt, hogy mi történjen a gyerekeinkkel két vizsga között” – fogalmaztak a szervezők.

A XIII. kerületben a NOHA-val együttműködve béreltek ki egy új 300 négyzetméteres helyet, ezt renoválják, átalakítják, itt indulnak az iskolás csoportok (korábban 6-8, 8-10, 10-15 éves korcsoportokról volt szó, legutóbb Halácsy azt mondta, a jelentkezésektől és a szervezők bátorságától függ, hogy a 10 év fölötti csoportokba belevágnak-e). Jelentkezni 3-15 éves kor között lehet.

Pedagógiai program: majd meglátjuk

„Mi azt valljuk, hogy hagyományos értelemben vett pedagógiai programra nincs szükség. Megengedjük a tanároknak, hogy ők találják ki, mi történik holnap, holnapután, jövő héten az iskolában″ – fogalmaztak a szervezők. Szerintük alapértékekre, módszerekre, kultúrára van szükség, melyek mentén kibontakozik az együtt tanulás. Ezek együtt úgy is felfoghatók, mint az „iskolák szoftvere″, amit a tanárok folyamatosan fejlesztenek, közösen a gyerekekkel, szülőkkel és a közösség tagjaival. Legutóbb január végén tartottak nyilvános workshopot, ahol minden érdeklődő részt vehetett a szoftver fejlesztésében.

Más módszerek, más tananyag

6-10 éves kor között a legnagyobb különbség a módszer, nem maguk az ismeretek. A felső tagozatban a felesleges memorizálás már más kérdés, azt majd meg fogjuk tapasztalni, amikor eljön az ideje – mondta Halácsy, aki szerint kutatások azt mutatják, a magántanulók többször olyan gyorsan képesek megtanulni ugyanazt az anyagot, mint egy hagyományos iskola diákjai. Az érettségiről is azt mondta:

Majd ha odajutunk, kitaláljuk. Ugyanolyan kihívás, mint egy keresztrejtvény. Több mint tízezer magántanuló van az országban, ők is meg tudják csinálni.

Azért van elméleti háttér

Ráadásul nem is kell hozzá a spanyolviaszt feltalálni, a pedagógiában évtizedek óta ismert (az egyre jobban központosított magyar állami iskolák gyakorlatát nem feltétlenül átható) folyamatokat "hangosítanak ki". Letűnt az a korszak, amikor a mindentudó tanárból áradó ismeretanyag bemagolása volt a leghatékonyabb felkészülés az életre. Szüleikkel és nagyszüleikkel ellentétben a mai gyerekek más tudást fognak felnőttként használni, mint ami bármilyen iskolában elérhető, egész egyszerűen azért, mert a világ gyorsan változik. Ezért kell egyszerre megtanulni önállóan és együtt tanulni, képesnek lenni együttműködni és érdeklődőnek maradni. A szociális készségek fejlesztése is fontos, sőt, Halácsy szerint az étkezés és a sport áll a lista élén, ha azt gyűjtjük össze, mit tehetünk ma azért, hogy a gyerekünk 2040-ben boldog legyen.

A Pitagorasz-tételt azért meg kell tanulnia mindenkinek?

Előbb-utóbb annak igen, aki érettségizni szeretne. Halácsy példája szerint viszont úgy is meg lehet tanulni, ha például egy csapat gyerek hintát szeretne építeni, és ahhoz szeretné kiszámolni a magasság és az alap hossza alapján a csúszda hosszát. Az egész filozófiát az hatja át, hogy a gyerekek érdeklődését kell kibontakoztatni, nem a tanár tudását leadni és számonkérni. A határ így nem a tanár tudása: neki is késznek kell lennie tanulni, fejlődni a diákok éreklődésének megfelelően. A rendszert ezért nem rá optimalizálják, mint a hagyományos iskolában, ahol a csoportok egymást követve ülnek be egy tanár óráira, hanem a gyerekekre.

Mindenki imádja a nyári táborokat, ahol a hagyományos keretekből ki lehet szakadni, szabadon lehet új utakat kipróbálni, felfedezni. Miért ne lehetne októberben nyári tábor az iskola?

Fejlődő beállítódás = growth mindset

A Budapest Schools egyik kulcsfogalma a magyarul furcsa nevű fejlődő beállítódás, ami a Hősök Tere első budapesti konferenciájának is egyik fő mondanivalója volt. Aki például azt mondja, botfüle van, hadilábon áll a számokkal, vagy menthetetlen érzelmi analfabéta, nemcsak a saját képességeit vonja kétségbe, hanem valami sokkal fontosabbat is: a fejlődés lehetőségét. Aki hisz a fejlődésben, abban, hogy gyakorlással, újabb és újabb kihívásokkal lehet fejleszteni a hallást, a matematikai vagy társas készségeket, egy helyben toporgás helyett tényleg tud haladni. Az értékelésben ez például azt is jelenti, hogy mindenkinek a saját magához képest elért eredménye, fejlődése számít. Az ilyen szellemiségű oktatásban szabad hibázni, csak tanulni kell belőle – így lehet a legegyszerűbben önálló, fejlődni akaró és tudó, egymás sikerére nem féltékeny embereket nevelni.

(Philip Zimbardo a Hősök Tere által szervezett két HeroIkon konferencián adott elő Budapesten, ahol rengeteg, a Budapest Schools alapötletéhez kapcsolódó gondolatot jártak körül világhírű előadók. Az elsőn Halácsy és Zimbardo mellett Joseph Forgas (Forgács József) és Csermely Péter, a másodikon Barabási Albert-László, Farkas Zoltán (Ektomorf) és Horthy Miklós unokája is előadott.)

Hálózat: több mikroiskolából tanulási központ

Mint láttuk,

• a tananyagnak nemcsak a tanár tudása, de a tankönyv sem szabhat határt;
• fontosabb a szociális élmény az iskolában, mint a tudástranszfer;
• otthon is meg lehet nézni a Youtube-on, mi hogy működik, így az osztályterem a megbeszélés, együtt alkotás, kidolgozás terepe lehet.

Ezért az elképzelés lényege, hogy a mikroiskolák, mint amilyeneket most indítanak, képesek összeállni tanulási központokba. „Mindenki imádja az iskola utáni foglalkozásokat, mi lenne, ha délben is az történne?″ – fogalmazza meg Halácsy, hogy a tagok érdeklődés szerint járhatnak össze, és nemcsak a diákok, hanem a tanárok is tanulnak egymástól. Ha létrejön egy hálózat, az adminisztráció leválasztható, külön közösen elvégezhető, így az egyes mikroiskolák autonóm módon foglalkozhatnak azzal, ami a tagokat érdekli. A szervezők azt remélik, példájukat követve sokan vágnak majd hasonló kezdeményezésbe. Máris van több vidéki csoport, akik felvették hasonló tervekkel próbálnak iskolát csinálni, és felvették Halácsyékkal a kapcsolatot.

Így néz majd ki egy kilencéves egy napja

Megérkezik valamikor reggel (nem kell percre pontosan beérni), kényelmesen olvas, játszik, befejezi a munkáját. Együtt reggeliznek, leülnek egy bejelentkező körre. Halácsy azt is részletezte, hogy sokféle módszer van arra, hogy ne csak az extravertáltak, legfeltűnőbbek, -hangosabbak tudják a hangjukat hallatni egy-egy ilyen alkalommal. Később csapatokra bontva dolgoznak tovább, például a Pitagorasz-tétellel kiszámolható csúszdán. Mindenkinek egyéni fejlesztési terve van, délután ennek megfelelően az önálló munka kap nagyobb hangsúlyt. A gyerekek azzal foglalkoznak, amiben úgy érzik, lemaradtak, vagy amiben jobban el akarnak mélyedni. Emellett lesznek csoportos foglalkozások, az arra fogékonyak például drámafoglalkozásra mehetnek majd.

Csoportméret

Az óvodáskorúaknál 16, az iskolásoknál 20 a maximális csoportlétszám, de bizonyos foglalkozás,okon ahol több egyéni figyelemre van szükség, ennél kisebb. Ebben is, mint a legtöbb kérdésben, rugalmasak a szervezők, és rugalmasságot várnak a szülőktől is. Ahhoz hasonlóan, ahogy a tanítást elképzelik, ők maguk is fejlődő szervezetnek tartják magukat: hisznek abban, hogy a cél elérhető, de sok kérdést útközben szeretnének megoldani, az adott körülményeket figyelembe véve.

Milyen szülőket keresnek?

„Azt tudjuk megmondani, mi milyenek vagyunk″ – mondta Halácsy:

Szeretjük az ismeretlent felfedezni, olyat, amit sokan nem csináltak még. Gyakran a feje tetejére állítjuk az oktatást, gyakran vállalunk kockázatot. Ha valami nyomaszt minket, megmondjuk egymásnak, mert konfliktusok biztosan lesznek, a kezelésük fontos. Hajlandóak vagyunk tanulni a hibáinkból.

A szülőktől más alternatív iskolákkal szemben nem feltétlenül elvárás az aktív részvétel, de itt is azt szeretnék, hogy aki amit tud, azt tegye bele a kezdeményezésbe. Annak például, hogy hol és milyen edzővel ússzanak a gyerekek, egy szülő járt utána nemrég.

Ezt várják a tanároktól

Az elképzelés központi eleme az autonóm munkára, a gyerekek érdeklődésének követésére, a fejlődés irányítására képes pedagógus. A cél, hogy a gyerekek képesek legyenek megoldani az őket érdeklő problémákat, a tanár, szülők, akár a Google segítségét bevonva. A tanár tehát önállóságot kap, cserébe kreatívan ki kell tudnia találni, milyen módszer a leghatékonyabb egy-egy cél eléréséhez.

Felszerelés

Valamilyen tabletszerű eszköz biztosan kell majd az idősebbeknek, de nem kizáró ok, ha valaki ezt nem engedheti meg magának.

Lecke

Házi feladatot nem fog hazahordani a gyerek, de biztosan lesz, amikor büszkeségből megmutatja majd a szüleinek, min dolgozik, és bevonja őket is – Halácsy szerint ez hatalmas élmény lesz szülőnek-gyereknek egyaránt. A gyerekeket nagyon motiválja, hogy a referenciaszemélyeknek meg tudja mutatni, mi mindent meg tud csinálni. Unalmas házifeladat-írás nem lesz, „arra van az iskola, hogy ott megtörténjen a tanulás″. Halácsy fia most cunamikról néz videókat, és alig várja, hogy San Franciscóban elmehessen a cunami-múzeumba.

Személyiség vagy tudás szerint válogatják össze a gyerekeket?

Egyik sem. Más alternatív iskolákkal ellentétben a Budapest Schoolsban azt vallják, hogy össze kell csiszolódni, az illeszkedés mindenki közös feladata lesz.

Így megy a sorsolás

Mindenki eldönti, mennyi tandíjat tud fizetni, ez alapján sorolják várhatóan 0 és 200 ezer forint közötti havi díjat fizető kategóriákba a jelentkezőket. A sokszínűséget úgy garantálják, hogy nem favorizálják azokat, akik többet tudnak fizetni, minden kategóriának adott számú hely jut. Az nem lesz publikus információ, hogy ki mennyit fizet. Három sorsolás van, februárban, márciusban és áprilisban, a honlapon lehet jelentkezni (mindhárom körben be lehet kerülni, elég egy sorsoláson bejutni, nem háromszor kell).

A költségek 80 százaléka egyébként a tanárok fizetésére megy el, a második legnagyobb tétel az étkezés (egyelőre rendelnek). Fizetni havonta kell, 30 napos átfutással amúgy fel lehet majd mondani a szerződést. „De miért akarnál változtatni, ha jól mennek a dolgok? Ha pedig nem mennek jól, beszéljünk, fejlesszünk, jó lehetőség a tanulásra” – fogalmazott Halácsy. Akinek pedig a vagyoni helyzetében áll be változás (ilyenre az óvoda hat hónapjában nem volt példa még), szintén azt kell tenni, mint bármilyen probléma esetén: megbeszélni, mi legyen.