Tényleg tömeges törvénysértést követnek el a tanárok?

Szerda reggel 8 órára egyórás munkabeszüntetést hirdetett a Tanítanék mozgalom. Pukli István, a zuglói Teleki Blanka gimnázium vezetőjének március 15-i bejelentéséhez több tucat iskola már csatlakozott, és sokan, szülők, diákok, szimpatizánsok jelezték a Facebookon, hogy szolidaritásból ők is az iskola elé vonulnak reggel 8 és 9 óra között.

Nem sztrájk, polgári engedetlenség

A mozgalom azt írta, hogy szerdán lesz, ahol, kimennek az iskola elé a tanárok, lesz, ahol fákat ültetnek, lesz, ahol a közeli parkban szemetet szednek tanítás helyett, lesz, ahol a szülőkkel közösen élőlánccal ölelik körbe az iskolát.

A tanároknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a szemétszedés, élőláncozás, de még az ácsorgás is – Pukli István is többször utalt erre – tisztán jogi szempontból törvénysértés, és polgári engedetlenségnek minősül. Az Eötvös Károly Intézet most kiadott állásfoglalása szerint „az akciót nem a sztrájkra vonatkozó szabályok alapján kell megítélni, hanem a résztvevők cselekedetének jogi mérlegelése során a véleménynyilvánítás szabadsága és a polgári engedetlenség szempontjait együtt kell figyelembe venni".

Szankció: figyelmeztetés, kizárás jutalomból

Az intézet szerint noha a tanárok az akció során alkotmányos alapjogukat gyakorolják, ez nem mentesíti őket a munkavégzés megtagadásának munkajogi következményei alól. A munkajogi szankció, „tekintettel a véleményszabadság alkotmányos védelmére, semmiképpen nem lehet terhesebb annál, mintha a résztvevők más, politikailag semleges okból mulasztották volna el a tanóra megtartását” – írta az intézet.

A Klik alkalmazottainál a Klik és a PSZ között létrejött kollektív szerződés alapján a jogellenes munkabeszüntetéstől számított 15 napon belül szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, valamint a jutalmazásból határozott időre – fél évre – történő kizárás lehetséges. A közalkalmazotti törvény pedig akár a kirúgást is lehetővé teszi, ha egy tanár „a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét vétkesen jelentős mértékben megszegi”.

Palkovics László oktatási államtitkár az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt nyilatkozta, hogy még nem lehet megmondani, hogy milyen következményei lesznek annak, ha valaki részt vesz a március 30-i polgári engedetlenségen, de „az biztos, hogy Magyarországon ma egy tanárnak sem kell félni.

A tanároknak maximum annyi bántódásuk esik, hogy az adott órát pótolniuk kell, mert a gyerekek érdeke mindennél fontosabb

– mondta Palkovics. A szankcióról mindenesetre az illetékes tankerületi vezetők dönthetnek.

Nem árt szólni a rendőrségnek

Amennyiben az iskola udvarán, a kerítésen belül zajlik a tiltakozás, nincs teendője a rendőrségnek. Viszont, ha az intézmény előtt zajlik a tiltakozás, akkor érdemes azt előre bejelenteni a helyi kapitányságnál. Ezt maga a mozgalom is javasolta. Hiszen ha nagyobb csoportosulás alakul ki, a rendőrség a forgalomirányításban is segíthet. A Tanítanék mozgalom a budapesti akcióról már tájékoztatta a BRFK-t, vidéken viszont érdemes egyeztetni a helyi rendőrséggel.

Ha bejelentés nélkül tüntetnek az iskola előtt többen, esetleg beszédekkel, transzparensekkel, a rendőrségnek akkor sincs joga  feloszlatni a rendezvényt. Csak akkor lép közbe a rendőrség, ha a tüntetés elveszíti a békés jellegét. 

Mi lesz a gyerekekkel?

A diákok felügyeletét minden iskolában, minden esetben meg kell oldani. Akár úgy, hogy abban az egy órában a tornateremben vigyáz rájuk néhány tanár. De persze azt is megtehetik, hogy csatlakoznak a tanáraikhoz, és ők is fákat ültetnek, szemetet szednek, ácsorognak. Politikai cselekvésre viszont nem lehet őket buzdítani, azaz a tanárok nem kérhetik őket arra, hogy élőláncozzanak, táblákat tartsanak fel, vagy kockás ingben legyenek. Önszántukból persze ezt is megtehetik, és lebeszélni sem szabad őket erről.