Hol akadt el a fideszes gőzhenger?

Összességében több mint 3,2 millióan mondtak nemet, vagyis támogatták a kormánynak a Brüsszel és a menekültek elleni harcnak beállított kampányát; ez több, mint ahányan 2003-ban az ország európai uniós csatlakozására igennel szavaztak. Orbán Viktor és pártja erre hivatkozva győzelemként ünnepli az eredményt, ám a választás utáni eredményvárón a Fidesz vezető politikusainak arca másról tanúskodott (az ellenzékiek pedig egyenesen a bukásáról beszélnek).

Persze az érvényes szavazatok több mint 98 százalékának besöprése komoly fegyvertény, ám ha megnézzük az adatokat területi bontásban, látszik, hogy az ország korántsem volt olyan homogén.

Aki átaludta a tegnapi híreket, annak ezekkel a térképekkel segítünk átböngészni a vasárnapi kvótanépszavazás legfontosabb eredményeit. A népszavazás kimenetelét temérdek cikkben elemeztük, itt most csak a számokat segítünk értelmezni.

Amint az látszik, csak két nyugati határszéli megyében érte el a részvételi arány az 50 százalékos érvényességi küszöböt, az országos adat pedig 43,35 százalék lett. Ebben a régióban láthatóan hatott az Ausztriába dolgozni átjárók tapasztalata: az, hogy a menekültválság hatására az osztrákok kerítést készülnek építeni több schengeni határszakaszon, valamint megnehezítették az átkelést, és így a jellemzően ingázó magyar munkavállalók életét. 

¬A nagyvárosokban többnyire nagyon alacsony volt a részvétel, amit a kisebb települések magasabb eredménye nem tudott kompenzálni. A nem szavazatok megyei eloszlása Budapestet leszámítva viszonylag homogén: az országos átlag 92,1 százalék, a fővárost leszámítva sehol nem volt 91 százalék alatt.

Az egész referendum legizgalmasabb adata viszont a 6,3 százaléknyi érvénytelen szavazat, amit nehéz nem az egész népszavazási színjáték elleni tiltakozásnak tekinteni. Különösen, ha megnézzük, hogy hol a legmagasabb az érvénytelenül szavazók aránya: az egyébként alacsony részvétellel is protestáló Budapesten megközelíti a 12 százalékot – a város egyes kerületeiben 15 százalék volt –, de az átlagot (főként Szegednek köszönhetően) jócskán meghaladó Csongrádban, valamint olyan hagyományosan baloldalinak számító megyékben, mint Baranya, Fejér vagy Komárom-Esztergom.

A részvétel Budapesten sehol sem érte el az 50 százalékot, miközben a megyékkel összevetve a fővárosban szokott a legmagasabb lenni.

Ráadásul a legalacsonyabb adat a polgármesterek mozgósítását a leghangosabban sürgető fideszes Kocsis Máté vezette Józsefvárosban született  (32,4 százalék). Persze a Belvárost leszámítva a többi belső pesti kerület fideszes vezetői sem dicsekedhetnek. (Ebben a cikkben végigvettük, mely fideszesek készülhetnek arra, hogy a következő hetekben kellemetlen elbeszélgetésekre várják őket a pártközpontba; a névsorban nem csak fővárosi politikusok vannak.)

A legaktívabbak a fővárosban a XII. kerületiek voltak, a jogosultak 46,1 százaléka szavazott. Az érvénytelen szavazatok aránya az egész országban a XIII. kerületben volt a legmagasabb: majdnem minden hatodik szavazó (15,75 százalék) így demonstrált.

Érdekes, hogy az érvénytelen szavazatok aránya meglehetősen magas volt még olyan alapvetően jobboldalinak számító kerületben is, mint a II. vagy a XII. Igaz ugyanakkor, hogy ezekben, valamint a XI.-ben, a XII.-ben és két kelet-pesti peremkerületben, a XVI.-ban és a XVII.-ben az átlagot jócskán meghaladó részvételt sikerült felmutatni – igaz, ez azzal is járt, hogy a nem szavazatok aránya elmaradt az átlagtól. (A budapesti eredmények és részvételi adatok további elemzését ebben a cikkünkben olvashatja.)