Dömötör Csaba fülét megütötte, hogy a költségekről beszélt Gúr Nándor. Erre nem ismerteti sajnos, mennyibe került a kampány, ehelyett arról beszél, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az MSZP azt harsogta, hogy 170 ezer forintba kerül egy kettős állampolgár. „Ez ordas nagy hazugság volt.” De Dömötört nem hagyja nyugodni, hogy miért nem készít most az MSZP ugyanilyen számítást a bevándorlókról.
Kósa szerint az ellenzékre nem számíthat az ország a haza védelmében. Az ellenzéknek ugyanis szerinte fontosabb a pártpolitikai szempont, ezt láthattuk a népszavazáson. De nem ismeretlen ez a magyar történelemben. Kósa szerint az MSZP-hez hasonlóan örülhetett 1526-ban Szapolyai János, hogy a magyar királynak nem sikerült megvédenie a hazát a törökök ellen. "Ismerjük a Szapolyai Jánosokat és Thököly Imréket".
Kósa azért a Jobbiknak is odaszúr, és azért kárhoztatja a pártot, mert a jobbikos vezetésű Ózdon csak 31 százaléknyi ember mondott véleményt.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője következhet így az LMP amatőr hibája után. Kósa ünnepléssel kezdi: szerinte magyar miniszterelnök hívó szavára még soha ennyien nem értettek vele egyet,
soha ilyen politikai egység magyar miniszterelnök mögött még nem sorakozott fel.
Kósa szerint külön öröm, hogy a magyar haza védelmére sorakoztak fel az emberek.
Szél Bernadett jelentkezett felszólalásra, de neki nincs parlamenti tisztsége, így a házszabály szerint nem szólalhat fel. Schmuck Erzsébet frakcióvezető azt mondja Kövérnek, hogy Szél társelnökként akar felszólalni, de a házelnök szerint ez nem megoldható. És mivel frakcióvezető-helyettesnek nem választották meg, nem tudja megadni a szót Szélnek. Így Schmucknak kell felszólalnia, ha akar. De egyelőre nem akar.
Vona szerint Brüsszel kíméletlenül ki fogja használni Orbán hibáját, felelőtlenségét, amellyel „kárt okozott a hazájának”. A Jobbik elnöke szerint az érvénytelen népszavazás után a kvóta elleni harcban rosszabbul áll Magyarország, mint előtte. Mert Brüsszel innentől hivatkozhat az érvénytelen döntésre.
Vona megismétli: Orbánnak távoznia kell – csakúgy, mint David Cameronnak a brexit után. De a Jobbik vezetője realista: „Tudom, hogy nem fog lemondani, látom az arcán.”
Vona Gábor, a Jobbik elnöke következik, aki azért korholja Orbánt, mert elköltött 15 milliárd forintot, miközben a Jobbik még a népszavazás előtt javasolta az alaptörvény-módosítást. Vona szerint a baloldalnak mondhatja Orbán, hogy bevándorláspártiak, de a jobbikosoknak nem.
„Haragszom önre, követelem az ön lemondást” – jelentette ki Vona, aki szerint Orbán az egójának nem tudott parancsolni, és elveszítette ezt a küzdelmet.
Tóth szerint az alaptörvény módosítása színjáték, amelyben a szocialisták nem kívánnak részt venni. Az MSZP eddig is megszavazott mindent, ami a magyarok biztonságát szavatolja, de ezt nem tartja ilyen lépésnek az MSZP:
Az embereknek biztonság kell, és nem semmire sem jó alaptörvény-módosítás!
Tóth bejelenti, hogy az MSZP benyújt egy javaslatot, amely a párt szerint valóban Magyarország biztonságát és megvédését garantálja. „Miniszterelnök úr, ne futamodjon meg, foglalkozzon a valós problémákkal!”
Tóth Bertalan nem kér elnézést, ellenben arról beszél, hogy a miniszterelnök más filmet nézhetett tegnap, mert máshogy kell értelmezni az érvénytelen népszavazás eredményét. 5 millióan ugyanis nem mentek el szavazni, „az eredmény 5:3”.
Tudta? A választóknak mindig igaza van.
Tóth szerint felesleges volt a sok fenyegetés és zsarolás. Az MSZP követeli, hogy vizsgálják ki, mennyi pénzt költöttek erre a kampányra, és hogyan.
A házelnök Orbán beszéde után, amelyet nagy taps kísért persze, elnézést kért a miniszterelnöktől, hogy nem tudta megfegyelmezni a szocialistákat.
A civilizálatlan és folyamatos óbégatásra gondolok.
Megadja a szót Tóth Bertalannak, az MSZP frakcióvezetőjének, „hogy elnézést kérhessen”.
Orbán szerint az alkotmánymódosításon túl további lépések is szükségesek. Már csak azért is, mert az európai emberek sem értenek egyet a kvótával, ami szerinte „embertelen megoldás”. Orbán büszke arra, hogy „áthangolta” az elmúlt időszakban az európai menekültpolitikát.
De „nehéz és küzdelmes út vár még ránk” – mondja az Orbán, aki szerint a brüsszeliek hatalmas eszköztárral rendelkeznek, hogy érvényesítsék az akaratukat. „Hangosak, antidemokratikusak”– mondta Orbán, de azt ígéri, mindent meg fog tenni, hogy ő pedig érvényesítse a magyarok többségének akaratát.
Orbán a népszavazás számait összeveti a Fidesz támogatásával. Mivel 3,3 millió ember szavazott a kormány álláspontja mellett, ez egy millióval több, mint amit a Fidesz kapott 2014-ben, vagyis ez példátlan támogatás a kormány részére.
Orbán nem fogja hagyni, hogy semmibe vegyék ennek a 3,3 millió embernek az akaratát, ezért „közjogi súlyt” kíván adni a népszavazás eredményének. Orbán elismétli, hogy kezdeményezi az alaptörvény módosítását. Részletet most sem mond, csak annyit, hogy „a népszavazás szellemében”.
2010-től gyakorlatilag mintaállammá váltunk
– mondja a kormányfő, mire ismét zúgolódik az ellenzék. Orbán arra céloz, hogy betartjuk az EU által követelt fiskális rendet, betartjuk a nemzetközi szerződéseket, megvédtük a schengeni külső határokat. Vagyis minden joga megvan a magyar kormánynak ahhoz, hogy hallassa a hangját a migránsügyben.
A népszavazás azonban Orbán szerint elérte a célját, mert mostantól nem a kormány vagy a miniszterelnök akaratát képviselik majd Brüsszelben, hanem majdnem 3,3 millió ember akaratát. Orbán elismétli a tegnap panelját, hogy az EU mellett annak idején 3,05 millióan szavaztak, most valamivel többen a kvóta ellen.
„Kellő szerénységgel és visszafogottsággal azt kell mondanom, hogy tegnap a magyarok történelmet írtak. Tegnap a nemek elsöprő győzelmével Magyarország nyert” – fogalmaz Orbán.
A brüsszeli bürokraták és az európai baloldaliak bevándorláspártiak – jelenti ki Orbán, aki szerint ugyanezt képviseli a magyar baloldal is:
A DK és vezetője nyíltan, az MSZP szégyellősen és sunyi módon.
A baloldali képviselők erre persze halkan felszisszentek.
A kormány harapófogóba került – véli Orbán, és persze a brüsszeli politikára céloz, elsősorban a kvótára, amellyel a kormány a legkisebb mértékig sem ért egyet. „Ez a harapófogó brüsszeli szára” – mondja Orbán, aki szerint bosszú és zsarolás érkezik az Európai Bizottság részéről a kormány migránspolitikája miatt.
A kerítéstől, a menekültügyi törvénycsomagig, a határok védelmétől a magyar szuverenitás védelméig hosszan ismerteti, mit tett a kormány "az ország megvédéséért".
Délről azonban továbbra is folyamatos a migránsveszély!
Orbán szerint hosszú évekig fennmarad majd a nyomás, és időnként lökésszerűen meg is erősödik. Ezért kellenek az állandó határvadász egységek, és a fizikai akadályok megerősítése.
A népszavazás elérte célját – kezdi Orbán, mire az ellenzékiek hörgéssel válaszolnak. De Orbán nem zavartatja magát, és kicsikar egy tapsot a fideszesekből, amikor kijelenti, hogy 3,2 millióan utasították el a kvótát.
Orbán Viktor miniszterelnök "Magyarország döntött" címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Meg is kapja a szót rögtön.
Orbán vasárnap este sikerként értékelte az eredményt, mert tizenöt százalékkal többen vettek részt a szavazáson, mint a legutóbbi EP-választáson. Sőt, többen szavaztak a kvóták ellen, mint 2003-ban az EU mellett. Szerinte két dolgot kell most tennie a kormánynak:
Feltehetően most ennek a részleteit fejti majd ki a parlamentben. A frakcióvezetők majd a felszólalása után reagálhatnak a beszédére, így Orbánnak most az ellenzéki kritikákkal is szembe kell néznie és reagálnia kell.
Vasárnap este kiderült, hogy érvénytelen lett a kvótanépszavazás, de a kormány álláspontja, a NEM hatalmas támogatást, 3,2 millió szavazatot kapott. Ezért a fideszesek elsöprő sikerként értékelték. A háttérben persze csalódottak is, hogy nem sikerült elérni az 50 százalékot. Orbán Viktor hétfőn a parlamentben értékeli napirend előtt a szavazást.