Szeretjük Magyarországot, mondta a tíz év fegyházra ítélt röszkei megafonos szír férfi

A Szegedi Törvényszék szerdán kihirdette az elsőfokú ítéletet a röszkei terrorizmusperben, Ahmed H., a tavaly szeptemberi 16-i kődobálós-vízágyús-könnygázas balhé után egyedüliként terrorcselekmény elkövetésével is megvádolt szír férfi ügyében.

Ahmed H.-t mindkét vádpontban bűnösnek találták: tíz év fegyházat kapott, és véglegesen kiutasították Magyarország területéről. A férfi az ítélet hallatán zokogásban tört ki, egy őr adott neki zsebkendőt. A tíz év fegyházba beleszámítana az a bő egy év is, amit Ahmed H. eddig előzetesben töltött. Legkorábban a büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhatna.

Terrorizmus=kődobálás

A bíróságon szigorított biztonsági intézkedések mellett zajlottak a tárgyalások, bár Ahmed H.-nál, mint a Magyarországon előforduló hasonló ügyekben, nem a szó hétköznapi értelmében vett terrorizmusról volt szó. A terrorcselekmény az ő esetében a vád szerint abból állt, hogy erőszakkal próbálta a rendőrséget (egy állami szervet) kényszeríteni arra, hogy engedje be Magyarországra a szerb oldalon feltorlódott tömeget. A 40 éves férfit azzal vádolták, hogy megafonba beszélt, rázta a kordont, megdobálta a rendőrsorfalat, és az elsők között lépett illegálisan Magyarország területére, amikor áttört a tömeg. 

A bíróság tényként állapította meg, hogy Ahmed H. három alkalommal dobott valamilyen tárgyat a rendőrök felé. Arról nem volt szó, hogy bárkit is eltalált volna. Az összecsapáskor több rendőr is 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, de az indokláskor elhangzott: nem merült fel arra adat, hogy a vádlott három dobásától bárki megsérült volna. Még az sem egyértelmű egyébként, hogy követ dobott-e, vagy valami mást. Ez nem látszik a felvételeken. Ahmed H. a perben ellentmondásos vallomásokban tagadni próbálta, hogy a rendőrökre célzott volna, de a bíró szerint teljes mértékben cáfolta a védekezését a Röszkénél készült videófelvétel. Az ügyész és a védelem is fellebbezett, az ítélet nem jogerős.

A terrorcselekményt olyan szigorúan bünteti a btk., hogy - ha már ebben is bűnösnek mondták ki - Ahmed H. büntetése az adott keretek között a kiszabható minimum lett. Terrorcselekmény bűntettéért a Btk szerint 10-től 20 évig terjedő, vagy akár életfogytiglani szabadságvesztést lehet adni, a határzár tiltott átlépésénél pedig egy és öt év a keret. A halmazati szabályok szerint Ahmed H. esetében 17,5 volt a középmérték, ebből kellett a bírónak kiindulnia a büntetés kiszabásakor.

Ultimátum-e a "five minutes"?

Az ügyész túl enyhének találta a tíz évet, fellebbezéssel azt akarja elérni, hogy a jogerős büntetés majd közelebb legyen a 17,5 évhez. Ahmed H. a saját fellebbezésekor is azt tudta csak ismételni: ártatlannak érzi magát a terrorcselekményben. Másodfokon azt próbálják majd elérni az ügyvédjével, hogy ez alól a súlyosabb vád alól mentsék majd fel. A védelem többek között azon a lényeges ponton próbálta támadni a vádat, hogy szerintük Ahmed H. nem követelt semmit a rendőröktől, nem adott ultimátumot, amiket mondott - például, hogy "we want to go" és "five minutes" - azok csak kifejezések. Márpedig ha nem fogalmazott meg követelést, akkor nem áll meg a terrorcselekmény Btk-beli definíciója - érvelt a védőbeszédben Sebők Balázs.

A bíró viszont bizonyítottnak találta, hogy a vádlott azt mondta a rendőröknek: két óra, és mindenképpen átjönnek, nyissák meg a kaput, mert ők menni akarnak. És az ítélet szerint az is elhangzott, hogy ha tíz percen belül nem érkezik meg az általuk kért tolmács, akkor bedöntik a kordont és megtámadják a rendőröket. 

Enyhítő körülmény volt ugyanakkor az ítélet szerint Ahmed H. büntetlen előélete, hogy van két kisgyereke és főleg, hogy az elmeszakértői vélemény szerint beszűkült tudatállapotban, az "érzelmi túltelítődés" állapotában volt Röszkénél, illetve, hogy indulatkezelési nehézségekkel küzd.

Családjának akart segíteni

Ahmed H. egyébként különleges helyzetben volt a kint rekedt migránsok között: ő legálisan is bejöhetett volna Magyarországra, mert a röszkei összecsapás idején, felesége révén már tíz éve Cipruson élt, voltak papírja, szabadon mozoghatott az EU-ban. A családja azonban csak 2015-ben érkezett volna Európába a balkáni útvonalon keresztül. Ahmed H. nekik akart segíteni pénzével, nyelvtudásával, ezért csatlakozott hozzájuk az úton. Így került a magyar határ szerb oldalára.

Korábban a bíróságon ártatlannak vallotta magát, azt mondta, szerinte nem követett el semmiféle terrorcselekményt, csak a szüleit szerette volna biztonságban tudni, amikor a háború elől menekülniük kellett. Az összecsapás után több családtagját is letartóztatták, idősödő, beteg édesanyja volt az egyetlen női vádlott a tömegzavargás-vádas büntetőperben. Első fokon bűnösnek is találták őt is, valamint Ahmed H. apját is.

Ahmed H. az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán újra elmondta a történetét, Szíriától kezdve. Mesélt a családjáról és arról, hogy hiába voltak neki ciprusi papírjai, nem jött ő sem a legális úton, mert nem volt szíve magukra hagyni a családtagjait, látva, hogy az embercsempészek hogyan bánnak velük. A kezében kézzel teleírt A4-es lapokat szorongatott, miközben beszélt. A szegedi törvényszék tárgyalótermében furcsán festett a pulóvere hátán a derűs, Beverly Hills Polo Club felirat. Bizonygatta, hogy ő nem terrorista, még csak nem is vallási fanatikus. A felesége is keresztény, és csadort sem visel – láthatták a magyar hatóságok, amikor eljött Magyarországra meglátogatni őt az előzetesben, mondta. Bocsánatot kért a magyar kormánytól a határzár tiltott átlépéséért, amit elismert. Az ítélet előtti legutolsó szavai ezek voltak:

Szeretjük Magyarországot!

A szerdai ítélethirdetésre eljött a ciprusi nagykövet, az amerikai nagykövetség egy munkatársa, az Amnesty International képviselői és külföldi újságírók.

A migránsellenes küzdelem reklámarca

Az ítélet indoklását a bíró azzal kezdte, csak a vád tárgyává tett cselekményekről döntött a bíróság, arról nem, hogy mi volt a kiváltó oka a röszkei eseményeknek, hogy a hatóságoknak milyen feladatai voltak, hogy a vádlottnak milyen esetleges politikai-vallási indíttatása volt, vagy hogy mások mit csináltak ott. A tárgyaláson többször is szóba került egyébként, hogy a röszkei összecsapásnak volt olyan hangadója, aki Ahmed H.-val ellentétben nem került bíróság elé. Egy bizonyos zöld pólós férfiról az ügyész, Szanka Ferenc elmondta, hogy az ügyészség szerint ő is terrorcselekményt követett el. Őt nem fogták el a hatóságok, körözés van érvényben ellene.

A védőgyvéd szerint az történt, hogy "az egészet Ahmed nyakába varrják", ő lett a migránsellenes küzdelem reklámarca. Azzal is próbált érvelni, hogy ha ennyire szigorúan vesszük a terrorcselekmény fogalmát, akkor a focimeccs után a rendőrökkel kekeckedő ultrák is elkövetik azt. Bírálta a rendőrök röszkei fellépését is, azt mondta, kvázi erődemonstráció volt a határon, és diplomáciai bonyodalom is lehetett volna abból, hogy átlőttek könnygázzal a szerb oldalra. Az ügyésznek is volt pár szava a határon történtekhez: a rendőröket megvédte, ugyanakkor azt mondta, nem csak a vádlotté a felelősség, súlyos felelőssége van azoknak is, akik ott hiú ábrándokkal biztatták a migránsokat, hogy ott majd át fognak tudni jutni.