A Fidesz nem vállalhat be egy sikertelen népszavazást
További Belföld cikkek
- Szökni próbált Vizoviczki László korábbi belső embere, de nem jutott messzire
- OMSZ: a krónikus betegek még az ünnepek előtt szerezzék be szükséges gyógyszereiket
- Kiderült, meddig lesznek nyitva a budapesti piacok karácsonykor
- Felkészülten várják a megnövekedett ünnepi forgalmat a Liszt Ferenc repülőtéren
- Orbán Viktor elárulta a nagy titkot: így győz majd a Fidesz 2026-ban
Minden várakozást felülmúlt, hogy 266 ezer aláírást sikerült leadnia a Momentumnak az olimpiai népszavazás kiírásáért. Erre maga a mozgalom elnöke sem számított.
Ez a szám több szempontból is megdöbbentő:
- Nagyjából másfél millió ember közül (állandó budapesti lakosok és bejelentett budapesti lakcímmel rendelkezők) álltak ki ennyien a népszavazás mellett. Ez minden hatodik budapesti.
- A pártok ugyan segítették a Momentum aláírásgyűjtését, nyilvánosan nagyjából 50-60 ezret adtak át. Ami azt jelenti, hogy a Momentum önmaga, egyedül 200 ezer körül kapott aláírásokat.
- Az MSZP-nek és Kész Zoltánnak tavaly országosan nem sikerült ennyit gyűjtenie a földtörvény és bérplafon ügyében, a Momentumnak harminc nap alatt összejött Budapesten.
- Érzékeltetésképp: Tarlós István 2014-ben 290 675 szavazattal lett főpolgármester. A Momentum aláírásai alig maradnak el ettől. Bokros Lajos, akit a baloldal támogatott, 213 550 szavazatot kapott.
- Ennyi aláírás leadása után, ha az ötöde-negyede esetleg érvénytelen is lesz, nem kérdés, hogy ki kell írni a népszavazást. Az akció vitathatatlanul sikeres volt, és nem hajszálon múlik a dolog.
A következő hetekben persze még hivatalosan ellenőrzik az aláírásokat, nyilván el kell bírálni az esetleges jogi kifogásokat, de most nagyon úgy néz ki, hogy
Erre tett is már célzást péntek délelőtt Tarlós István főpolgármester: „Ha már eldőlt, hogy a budapestiek kellő számban aláírták, hogy népszavazást akarnak, akkor erősen el fogok gondolkodni azon, hogy nem kéne-e visszavonni a pályázatot.” A Momentum elnöke, Fekete-Győr András erre az eshetőségre úgy reagált: „Gyávaság és árulás lenne, ha ezt visszavonnák.” Ennek ellenére Tarlós péntek délután az Indexnek azt mondta, ha mindenki rá vár ebben az ügyben, akkor ő szerdán beviszi a fővárosi közgyűlés elé az olimpia visszavonásáról szóló javaslatot.
Új politikai helyzet alakult ki azzal, hogy a Momentum aláírásgyűjtése várhatóan sikeresnek bizonyul. A dolog másként hat az egyes pártokra, a Fidesz nyilván nem boldog az akció sikerétől, de az sem biztos, hogy a baloldali pártok egységesen jól jönnek ki az előttünk álló időszakból. Nézzük egyenként!
1. A Fidesz nem kockáztathat
A Fidesz pillanatnyilag kellemetlen helyzetben van. Az olimpiai pályázat mellett teljes mellszélességgel kiállt a komplett Fidesz és a kormány, Orbán Viktornak nem titkoltan régi álma a budapesti olimpiarendezés.
A népszavazás magabiztos kiharcolása viszont önmagában vereség a kormánypártnak, hiszen a Fidesz nagyon nem akart erről referendumot, ráadásul a kutatások szerint a budapestiek többsége elutasítja a budapesti rendezést. Vagyis a népszavazáson simán vereséget szenvedhet a kormány álláspontja.
Szűk egy évvel a parlamenti választás előtt aligha vállal be a Fidesz egy számára kudarcos eredményt. El lehet vitatkozni persze azon, hogy ha az alacsony részvétel miatt érvénytelen a népszavazás (nincs meg az 50 százalék plusz egy szavazó), akkor nem is kell jogilag visszavonni a pályázatot. Ám a Fidesz épp legutóbb a kvótanépszavazásnál magyarázta meg, hogy egy jogilag érvénytelen népszavazás is érvényes politikailag.
A Fidesz tehát nem kockáztathat, számára észszerűbb minél előbb kifarolni a budapesti olimpiából, és erre a lehetőségre utalnak az utóbbi órák fideszes nyilatkozatai is. Kósa Lajos és Borkai Zsolt MOB-elnök, sőt állítólag zárt ajtók mögött Orbán Viktor is Tarlósra mutogatott, szerintük Budapestnek kell döntenie. Vagyis a Fidesz igyekszik távolítani magától a dolgot, és rátolni a felelősséget Budapestre.
Könnyen előfordulhat, hogy a Fidesz ugyanolyan gyorsan vagy gyorsabban kifarol az ügyből, mint a vasárnapi boltbezárásból és az internetadóból. Tarlós már jelezte is, hogy ha rajta múlik, szerdán be is viszi a fővárosi közgyűlés elé az olimpia visszavonásáról szóló javaslatot.
2. Sok baloldali politikus kezdheti a magyarázkodást
Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ami a Fidesznek rossz, a baloldalnak jó. Ez azonban jelen esetben nem igaz. Az egyes baloldali politikusok ugyanis messze nem egységesek abban a kérdésben, kell-e olimpia Budapestre, vagy sem.
Az MSZP budapesti polgármesterei korábban megszavazták az olimpiarendezést, többen januárban is, Kunhalmi Ágnes budapesti elnök, sőt Botka László, a párt jelenlegi miniszterelnök-jelöltje is kiállt mellette 2015-ben. Ebben a cikkünkben rögzítettük az MSZP-sek messze nem egységes álláspontját.
Azóta finomodott az álláspont, és a szocialisták azt ismételgetik, hogy a „fideszes lopást” ugyanakkor visszautasítják. A nolimpiás sikeres gyűjtés után azonban kellemetlen percek várnak azokra a politikusokra, akik korábban támogatták a sporteseményt. Hogy szavaznak a népszavazáson? Ha korábban támogatták az olimpiát, most miért nem?
Nemcsak MSZP-s politikusok kaphatnak kellemetlen kérdéseket. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere 2015-ben igennel szavazott az olimpiára a közgyűlésben. Akkor azzal indokolta, hogy az olimpia szerinte a város hosszú távú fejlődése és a beruházások fenntarthatósága szempontjából is előnyös. A pártja viszont most a nolimpiás gyűjtést segítette.
Fideszes politikusok háttérben már céloztak arra, hogy az ellenzék szavahihetőségére rá akarnak húzni egy kampányt, és Tarlós István és Borkai Zsolt MOB-elnök is beszélt arról, hogy az ellenzék „árulta el” az olimpiarendezés ügyét.
3. A Jobbik egy platformra került a Fidesszel
A Jobbiknak is rossz időpontban jön a népszavazási akció. A párt támogatja az olimpiarendezést, korábban a parlament is megszavazta, Vona Gábor elnök pedig jelezte, hogy nem támogatja az aláírásgyűjtést.
Az ügyben tehát egy platformra került a Fidesszel, ami csak azért jön rosszul a pártnak, mert Vona hónapok óta próbál minél ellenzékibbnek tűnni, és arról beszél, hogy a Jobbik a Fidesz ellenpontja, az „egyetlen kormányváltó erő”. Ha most jön egy több hónapos kampány, amelyben ugyanazt mondják a jobbikos, mint a fideszesek, a 2018-as jobbikos célok is veszélybe kerülhetnek.
Fekete-Győr András, a Momentum elnök is valószínűleg érezte ezt a jobbikos dilemmát, az aláírások leadásakor ugyanis külön üzent a Jobbiknak: szerinte ideje lenne, hogy a Jobbik is átgondolja az álláspontját, és beálljon az olimpia ellenzői közé. A Momentum elnöke szerint ugyanis a Jobbik sok támogatója is aláírta a népszavazási íveket.
4. A Momentum mennyire örülhet?
Most nagyon örülhet, hiszen sikeres politikai akciót hajtott végre. Azonban a siker gyorsan elillanhat, ha a Fidesz ejti a témát, és Budapest visszavonja a pályázatot. A Momentum kétségtelenül felhelyezte magát a budapesti politikai térképre, azonban sokat kell még dolgoznia, ha a 2018-as választásokon is komoly eredményt akar elérni.
Egyrészt most sok olyan budapesti támogatta őket (LMP-s, együttös, párbeszédes, MSZP-s, DK-s), akinek már megvan a kialakult pártpreferenciája, amelyen nehéz változtatni. Másrészt országosan gyakorlatilag nincs szervezettsége a mozgalomnak, ezért is jelezhette most a Momentum elnöke, hogy országjárásra indulnak, és országosan ki szeretnék alakítani a „cselekvés helyi köreit”. A következő időszak nagy kérdése lesz tehát, hogy a Momentumnak mennyire sikerül kihasználnia a mostani sikert.
(Borítókép: Fekete-Győr András a Momentum Mozgalom elnöke adja le a Fővárosi Választási Irodában az olimpiai népszavazás kiírásáért összegyűjtött aláírásokat. Fotó: Huszti István/Index)