Mi lesz így a budapesti olimpiai népszavazással?

A budapesti választók helyett három vezető, Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a MOB elnöke döntötte el, hogy mi legyen Budapest 2024-es olimpiai pályázatának sorsa: Magyarország visszavonja a pályázatát.

Pedig a Momentum Mozgalom az elmúlt hónapban azért gyűjtött össze, majd adott le 266 ezer aláírást, hogy népszavazáson döntsenek a budapestiek a pályázat sorsáról. A Momentum ezt a kérdést szeretné/szerette volna feltenni:

Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?

Értelemszerűen azzal, hogy a kormány határozatot hozott a pályázat visszavonásáról, a fenti kérdés tartalmilag okafogyottá válik. Hiszen bármi is lenne az eredmény, a pályázatot már visszavonták.

Jogilag azonban egy picit bonyolultabb a helyzet. Először az illetékes testületeknek meg kell hozni a hivatalos döntéseket, a fővárosi közgyűlés például Tarlós István nyilatkozata szerint a jövő hét elején egy rendkívüli ülésen fog dönteni a pályázat visszavonásáról.

A Momentum, illetve a kezdeményező Fekete-Győr András elnök viszont már nem tudja visszavonni az erről szóló népszavazást - erre a mozgalom szóvivője is utalt. A fővárosi választási irodának tehát folytatnia kell az aláírások ellenőrzését, és az ügyben a fővárosi választási bizottságnak eredményt kell hirdetnie, majd tájékoztatni kell Tarlóst a döntésről. A közgyűlés ezután dönthet az érvényes aláírások számának ismeretében a népszavazás kiírásáról. 

Már a fővárosi választási bizottság döntését is bárki megtámadhatja, majd a fővárosi közgyűlését is, így feltehetően bíróságon fog kikötni a dolog. Tehát a bíróságnak kell kimondania, lesz-e vagy sem népszavazás ebben a kérdésben Budapesten.

Algyőn megtartják az okafogyott népszavazást?

A dolog jogilag azért érdekes, mert a népszavazási törvény nem mondja ki, hogy nem lehet népszavazást tartani, ha időközben okafogyottá válik a kérdés. Algyőn például a hétvégén népszavazást fognak tartani egy vegyi üzem létesítéséről, pedig a befektető már visszalépett.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éppen ma kérte, hogy ne tartsák meg a népszavazást. Azt a jogi megoldást javasolta, hogy a helyi politikusok kezdeményezzék a képviselő-testület összehívását, és döntsenek úgy, hogy ne tartsák meg a népszavazást. "Egy ilyen önkormányzati döntés esetén nem emelne törvényességi kifogást az illetékes kormányhivatal" - vélte Lázár.

Hasonló jogi megoldásra szükség lehet a budapesti népszavazásnál is, ám gyakorlatilag most eldőlt, hogy ebben az ügyben nem lesz népszavazás.