Rafael
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Súlyos orvoshiány kísért a kórházak falai mögött

GettyImages-71205653
2017.06.02. 16:58
Nem egyedi eset annak a soproni szakorvosjelöltnek a segélykiáltása, aki nemrég a Facebookon azt írta: az orvoshiány miatt éjszakánként teljesen egyedül kell vinnie a sürgősségi osztályt. Egy év eleji felmérés szerint 460 szakorvos hiányzik ahhoz, hogy minden kórházban az előírásoknak megfelelő számú orvos álljon készenlétben. A rezidenseket is képviselő szakszervezet vezetője az Indexnek azt mondta: a kórházak vezetői kényszerhelyzetben vannak, megpróbálják kisakkozni, hogy mindig legyen elég orvos ügyeletben, de ez sem a betegnek, sem a mély vízbe dobott kezdőknek nem jó.

Nem kívánjuk önnek, soha ne történjen meg, csak képzelje el. Autózik este 11-kor, és súlyos autóbalesetet szenved két város között az országúton. Jön a mentő, szirénázva viszi az egyik jól felszerelt és felújított vidéki kórház sürgősségi osztályára. Szilánkos csonttörései, belső vérzései vannak.

A mentő végre megérkezik a sürgősségi osztályra – itt azonban egyetlen egy orvos van ügyeletben, egy urológus szakorvosjelölt, aki éppen a szakvizsgája előtt áll.

A sürgősségi osztályra gyorsan áthívják a sebészeten ügyelő orvost, ő viszont négy épülettel arrébb van. Felkapja a kabátját, és elindul gyalog a többhektáros kórházudvaron, hogy időben odaérjen önhöz. Felhívják otthon a nagy tapasztalatú ortopéd sebészt, aki éppen a születésnapját ünnepli, és már elfogyasztott néhány pohár bort. Az orvos megkéri a feleségét, hogy vigye be gyorsan a kórházba, mert sürgős esethez hívják. A kórházból folyamatosan hívják a rutinos aneszteziológust is, de ő nem veszi fel. Ezen a hétvégén Ausztriában ügyel egy kórházban, hogy keresetét így egészítse ki. A műtétre így majd a szülészeten ügyelő kezdő aneszteziológus ugrik be. Ön vérzik. Értékes fél órák vesznek el. A túlélési esélye folyamatosan csökken. 

Segélykiáltás a Facebookon

Nyilvánosság, félelem?

Érdekes utat járt be a soproni szakorvosjelölt posztja az interneten. Az orvosnő a bejegyzését egy nyilvános Facebook-csoportban, a mindenki számára elérhető 1001 orvos hálapénz nélkül-ön tette közzé. Ebből először a 168 Óra írt cikket, majd onnan átvéve az Index és más médiumok is. Az orvosnő ezután azt közölte, hogy nem járul hozzá a poszt megjelentetéséhez. A sajtóban való megjelenések után több órával ezt a poszt elejére is odaírták.

A feltehetően munkahelyi következményektől tartó orvosnő azonban a bejegyzését egy olyan nyilvános csoportban közölte, ami a sajtó számára is forrásul szolgál. A csoport adminisztrátora ezt külön bejegyzésben is megerősítette: arra hívta fel mindenki figyelmét, hogy nyilvános csoportként működnek, és ők is azt szeretnék, ha ezek a hazai egészségügy működéséről sokat eláruló posztok nyilvánosságra kerülnének. Az orvosnő eredeti posztja ettől függetlenül már nem érhető el az oldalon. 

Ez csak egy kitalált példa, de jól rávilágít a kórházak falai közti orvoshiányra a múlt héten egy soproni urológus szakorvosjelölt Facebook-posztja. A fiatal nő arról írt, hogy éjszakai műszakban néha ő az egyetlen orvos a sürgősségi osztályon, miután munkaerőhiány miatt őt vezényelték oda. Teljesen egyedül, szakmai felügyelet nélkül kellene ellátnia az egykapus sürgősségi osztályt.

A soproni kórház közleményében úgy reagált, hogy a sürgősségi orvostan hiányszakma, ezért a sürgősségi osztályok sürgősségi szakorvosok felügyelete mellett más szakterületek képviselőivel szerveződnek. A kórház szerint a rezidenseknek, szakorvosjelölteknek sem kell soha felügyelet nélkül dolgozniuk, mert az adott szakterület szakorvosai folyamatosan elérhetők a kórházban. A súlyos, potenciálisan életveszélyes állapotú beteg érkezését a mentőszolgálat előre jelzi, írta a kórház. Ezeket a betegeket a sokktalanítóban fogadja és látja el a beteg ellátásához szükséges orvosokból és szakdolgozókból álló team. Szerettem volna többet megtudni ennek részleteiről, de a soproni kórház vezetősége kérdésemre azt közölte: a közleményen kívül nem akarnak mást elmondani az esetről.

Több száz sürgősségi orvos hiányzik

A fiatal orvosnő leveléből a következő problémák láthatók, amelyek biztosan nem csak a soproni kórházban jellemzőek:

  • orvoshiány van, ami problémákat okozhat a betegek ellátásában;
  • rezidensekre vagy szakorvosjelöltekre bízzák a nagy felelősséggel járó munkát;
  • az esetleges hibákért nekik kell vállalniuk a felelősséget akár a bíróság előtt is;
  • az ügyeletek miatt nincs elég idejük arra, hogy választott szakterületükön megszerezzék a szükséges gyakorlatot.

Tavaly a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérést készített a hazai sürgősségi betegellátó osztályok, röviden SBO-k helyzetéről. Azt állapították meg, hogy az idén januártól élő új előírások teljesítéséhez 460 megfelelő szakképesítéssel bíró orvos hiányzik. 600-ra lenne szükség, miközben csak 140 ilyen van.

Az azonnali beavatkozást igénylő eseteket ellátó sürgősségi osztályokat három csoportba sorolják az ellátott terület és az esetek súlyossága alapján. Még az I-es szinten lévő kisebb városi kórházakban is legalább 2 szakorvosnak kellene lennie a sürgősségi osztályon, akik közül a műszakvezetőnek vagy sürgősségi szakorvosi vagy aneszteziológusi, intenzív terápiás szakorvosi vizsgával kell rendelkeznie. A III-as szinten lévő nagyobb megyei kórházak és klinikák súlyos eseteket is fogadó sürgősségi osztályán az előírás

  • 1 műszakvezető sürgősségi szakorvos,
  • 2 szakorvos (sebész, belgyógyász, traumatológus, neurológus, szülész stb.),
  • 3 rezidens vagy szakorvosjelölt.

Az előírások szerint szakorvosjelölt soha, semmilyen körülmények között nem dolgozhat egyedül, személyes felügyelet nélkül SBO-n. Az orvosi kamara januárban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a négy orvosegyetemhez tartozó klinikákon kívül csak nyolc másik kórházban volt elég szakember az SBO-n, 34 kórházban a munkaerőhiány miatt elégtelenül és szabálytalanul működött a sürgősségi betegellátás.

Az Index kérdésére akkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt válaszolta: hozzájuk nem érkezett ilyen jelzés, és a jogszabály is ad türelmi időt a feltételek teljesítésére. A felmérés megállapításait az Emmi és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság azzal vitatta, hogy annak módszere és forrása nem megbízható.  

Magyar hagyomány, amerikai rendszer

Aki mindebben csak szükségtelen adminisztratív előírásokat lát, amelyeket kis ráhagyással vagy betartanak a kórházak, vagy nem, az nagyon téved. Ha ugyanis nincs elég orvos szükséghelyzetben, az nagyon komoly gondokat okozhat az adó- és tébéfizető betegek ellátásában.

A magyarországi vidéki kórházak az elmúlt években komoly fejlesztésen estek át. Gyönyörűen megújultak az épületek, az egészségügy régi struktúrái azonban jóval lassabban képesek változni. A magyar gyakorlat évtizedek óta az volt, hogy az egyes kórházi osztályok külön-külön adtak ügyeletet, köztük a korábbi baleseti sebészet is. Ha több orvos közreműködésére volt szükség, konzíliumra hívták össze az egyes osztályok szakorvosait. 

A 2010 után vidéken nagy ütemben meginduló uniós kórházfejlesztések során már csak az úgynevezett egykapus sürgősségi osztályok fejlesztésre adtak pénz. Ebben az amerikai rendszerben egy helyre szervezik a szükséges szakembereket, gépeket. Ide érkezik be mindenki, innen megy azonnal műtőbe a súlyos sérült, vagy küldik tovább a beteget másik osztályra. Önálló szakorvosi ággá is vált a sürgősségi orvostan, ami egyesíti az aneszteziológia, az intenzív terápia és a sebészet azon elemeit, amelyek a beteg első ellátásához, életfunkciói megőrzéséhez, állapotának stabilizálásához szükségesek.

A kórházakban ma egyszerre működik az osztályonkénti ügyelet és az elvileg egykapus sürgősségi osztály is, ember viszont nincs elég mindkettő ellátáshoz. „Lassan elfogadott tényként kezeljük, hogy a kórházak nem tudnak megfelelni a személyi minimumfeltételeknek, a kórházakban vannak olyan osztályok, ahol nincs meg a megfelelő számú és szakképzettségű szakember" – mondta az Indexnek Dénes Tamás, a Rezidensek és a Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke.

A rezidens is orvos

Ez nemcsak az SBO-kra jellemző. A Reszasz kapott olyan jelzést a múltban, hogy megyei kórház sebészeti osztályán egy rezidens egyedül volt bent éjszaka, és a szakorvost csak telefonon lehetett szükség esetén behívni. Dénes szerint 

a sürgősségi osztályokon nem megfelelő szakképesítésű emberekkel próbálnak lyukakat betömködni. Csak az a gond, hogy ez nem a főút kátyúzása, amit ha elszúrunk, akkor jövőre újra lehet kezdeni.

Nem lehet azt mondani, hogy a soproni esetben teljesen egyedül, szakmai felügyelet nélkül hagyták volna a szakorvosjelöltet a sürgősségi osztályon, véli Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség szaktanácsadója. Rácz szerint mivel a kórházakban az osztályokon is van ügyelet, szükség esetén kérhet és kap is segítséget egy fiatal szakorvosjelölt a sürgősségi osztályon. Rácz külön hangsúlyozta:

félreértés, hogy egy rezidens vagy egy szakorvosjelölt nem orvos.

A magyar orvosképzés olyan, hogy egy 12 félévet elvégző orvostanhallgató legalább 250 szakmai kompetencia birtokában van. Írhat fel receptet, kérhet diagnosztikát, és felügyelettel végezhet beavatkozásokat is.

Ezt a képet némileg árnyalja, hogy a Magyar Rezidens Szövetség 2015-ös felmérése szerint a frissen végzett orvosoknak mindössze 9 százaléka érzi úgy, hogy az egyetem felkészítette őt a sürgősségi kórképek ellátására. Dénes Tamás szerint ennek hatására sikerült kilobbizni, hogy azóta minden orvos képzési tervében szerepel egy sürgősségi félév, aminek része az SBO-s gyakorlat is, ahol viszont a rezidenst nem szabad egyedül hagyni. Azóta gyakorlati készségeket fejlesztő (skill) laborokat is létesítettek, és várhatóan a megyei oktató kórházakban is kialakítanak hasonló rendszereket.

A bíróságra került a magára hagyott orvos

Az a szabályozás, hogy egy rezidenst vagy szakorvosjelöltet nem lehet egyedül hagyni ügyeletben, egy 2010-es botrány hatására született. 2010 szilveszterén a Szent János Kórházban egyetlenegy kezdő rezidens ügyelt az idegsebészeten, miközben aznap ennek a részlegnek kellett fogadnia a régió összes betegét, tehát jelentős forgalomra lehetett számítani.

A szabályokat a kórházvezetők nem szándékosan szegik meg: úgy kell sakkozniuk a megfelelő képesítésű szakorvosokkal, hogy minden ügyeletet így vagy úgy le tudjanak fedni. Emiatt azonban a beteg és az ügyeletet végző rezidens vagy szakorvosjelölt is veszélybe kerülhet. Dénes Tamás felidézte azt az esetet, amikor egy sebészeti ambulancián egy rezidens egyedül vizsgált egy vakbélgyanús esetet, miután nem volt elérhető szakorvosi felügyelet. A beteget hazaengedte azzal a feltétellel, hogy másnap jelentkezzen kontrollvizsgálaton. A beteg ezt nem tartotta be, csak később jelentkezett perforált vakbéllel, és az orvosok már nem tudták megmenteni az életét. Az ügyben a rezidenst is felelősnek találta és elítélte a bíróság.

Aki a cikk olvasásában idáig jutott, annak már feltűnhetett egy ellentmondás. A rezidensek korábban arról panaszkodtak, hogy nem tudtak elég gyakorlati tapasztalatot szerezni. Most pedig az volna a baj, hogy túl hamar a mély vízbe dobják őket? Dénes Tamás szerint

nem a mély vízzel van a gond, hanem azzal, hogy nincs úszómester, mentőöv, és adott esetben az elvárt úszásnemre sem tanította meg senki a fiatal orvost.

A kezdeti években jellemző terhelés, a sok ügyelet a későbbiekben sokat jelenthet, de ezt csak megfelelő szakmai felügyelet mellett és megfizetve lehet elvárni a fiatal kollégáktól.

Miért nincs elég orvos?

Kifejezetten a sürgősségi orvosok esetén a hiány egyrészt annak tulajdonítható, hogy új előírásról és egy viszonylag új szakmáról van szó. Januártól törvény írja elő, hogy mindenhol legyen elég sürgősségi szakorvos, ilyen gyorsan azonban nem terem ennyi szakember. Az egészségügyben az is jól ismert tendencia, hogy a szakorvosok eloszlása nem egyenletes. Sokan tömörülnek Budapesten és a vidéki egyetemi klinikák közelében. Mivel nincs elég orvos, illetve az intézmények nem akarják megfizetni a jó sürgősségis orvosokat, Dénes Tamás szerint inkább az átirányítás és ,,lekényszerítés” eszközét alkalmazzák.

Az orvosok a rendes munkaidejükön kívül kötelezhetők pluszmunkára, utána viszont kötelező pihenőidejük van. Az alacsony fizetések miatt azonban sokan ezt a szabadidőt is munkával töltik: magáncégek megbízásából vállalnak ügyeleteket, aki pedig megteheti, az ingázik és külföldön ügyel.

A pihenőidejében pénzt kereső orvos nem piheni ki magát, a kórházi ügyeletekbe beosztott orvos kezén pedig futószalagszerűen mennek át a betegek. Az ebből fakadó túlterheltség is összefüggésben áll a betegbiztonsággal. Vajon milyen koncentráció várható el egy orvostól, aki egy ügyeletben 80 beteget lát el, miközben nem volt ideje enni és leülni.

A 24 órás ügyelet végén már én magam sem lennék a 72. beteg helyében, aki a kezem közé kerül

– mondta egy orvos a NLCafénak

Az orvosok külföldre vándorlását különböző eszközökkel igyekszik megállítani a kormány. A hiányszakmákat tanulók már régebb óta kiemelt ösztöndíjat kapnak. Információink szerint most van olyan elképzelés is, hogy a kórházak külön büdzsét kapjanak a fontos szakmát vivő orvosok külön díjazására. 

Kérdés, hogy ez elegendő lesz-e. Most vonul nyugdíjba a Ratkó-korszakban született nagy létszámú orvosgeneráció, amit nem pótolnak az újabb nemzedékek. Lehet, hogy lesznek modern kórházaink, de ha orvos nem lesz elég, azokba se fog nyugodt szívvel bevonulni az ember. És akkor egy dologról még nem beszéltünk, ami egy külön cikk témája. Ha lesz is orvos, vajon lesz-e mellette elég szakasszisztens, aki az egyre modernebb gépeket kezelni tudja vagy aki csak megitatja az ágyban fekvő beteget? 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!