Amikor a rektor úr nagyon hálás a kormánynak

2017.10.09. 10:34
A Putyint egyetemi díszpolgárrá avató Debreceni Egyetem rektorának példája jól mutatja, milyen az, ha a kormány egy neki megfelelő embert tesz egy egyetem élére, és ő folyamatosan igyekszik meghálálni ezt. Szilvássy Zoltánt 2013-ban a szenátus nem támogatta, Balog Zoltán miniszter mégis őt javasolta rektornak. A rektor aztán segített professzori címhez juttatni a kormány által gründolt Testnevelési Egyetem vezetőjét, majd az egyetem vezetése kiállt a kormány mellett a CEU-ügyben is.

Nagyon nem tett jót a Debreceni Egyetem megítélésének, hogy díszpolgári címet adományoztak Vlagyimir Putyinnak. A nagy hírű egyetem Facebook-oldaláról augusztus végén el kellett távolítani az értékelés funkciót , mert több százan adtak egyes osztályzatot az intézménynek az orosz elnök kitüntetése miatt.

A Facebook csak egy dolog: nem ez volt az első olyan esemény, amiből a Debreceni Egyetem negatívan jött ki. Mindez nem kisebbíti az ott működő tudományos műhelyek és az oktatás érdemeit, mégse elhanyagolható az a szempont, hogy milyen előnyökért érdemes kockára tenni egy egyetem hírnevét és autonómiáját.

Ebben egyáltalán nem elhanyagolható szerepe van Szilvássy Zoltánnak, és annak, hogy 2013-ban Balog Zoltán miniszternek köszönhetően lehetett rektor. Szilvássy Zoltán eddigi tevékenysége alatt jelentős és fontos változások történtek, de az is jól látszik, mit okozhat egy egyetemnek egy a kormánynak hálás vezető.

A Debreceni Egyetem épülete
A Debreceni Egyetem épülete
Fotó: Molnár Zsolt

Egyharmados forradalom

Szilvássy Zoltán orvos, klinikai farmakológus. 1999 óta dolgozik a Debreceni Egyetemen, elsősorban a táplálkozás-élettannal kapcsolatos klinikai kutatásokat folytatott. A nevéhez fűződik a szájon át szedhető inzulin és egyes speciális gyógytápszerek szabadalma, évekig dolgozott a Richter Kutatási Tanácsában. 2002-től az egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetét irányította, majd az Általános Orvostudományi Kar tudományos dékánhelyettese volt, 2007-től pedig a Debreceni Egyetem stratégiai rektorhelyettese.

2013-ban a Debreceni Egyetem addigi rektora, Fábián István is folytatni szerette volna a munkát. A posztra rajta kívül Paragh György, az egyetem orvostudományi centrumának vezetője és Szilvássy Zoltán is pályázott. A pályázatokat az egyetem szenátusa véleményezte.

Az első körben a legtöbb szavazattal Paragh Györgyöt támogatták (45 igen, 17 nem, 12 tartózkodás), Fábián István nem sokkal maradt le (39 igen, 25 nem, 10 tartózkodás), a legkevesebb támogató és a legtöbb elutasító szavazatot Szilvássy Zoltán kapta: (32 igen, 38 nem, 4 tartózkodás). A rektorjelöltekről az előző fordulókban az egyetemi centrumok is véleményt mondtak.

Akkori hírek szerint Szilvássyt még saját közvetlen munkatársai közül is alig támogatták. 

Fábián István rektor ezután visszalépett, hogy a rektorválasztáson egyértelműbb támogatottsága legyen Paragh Györgynek. A szenátus ekkor kétharmaddal támogatta Paragh rektorrá választását (74-ből 49-en), Szilvássy Zoltán már csak a szavazatok egyharmadát kapta (25-en szavaztak rá).

A két jelölttel ezután elbeszélgetett Balog Zoltán és Klinghammer István felsőoktatási államtitkár, majd az egyetemi polgárok felháborodására a miniszter Szilvássyt terjesztette fel rektori kinevezésre a köztársasági elnöknek. Az eljárás nem volt törvénytelen, hiszen az új kormány már korábban módosította a felsőoktatási törvényt. Ez lehetővé tette a miniszternek az egyetemi szenátus döntésének felülbírálatát. Ha így tekintjük,

Szilvássy Zoltán volt a második Orbán-kormány első politikai kinevezettje az egyetemi szférában.

Kérdésünkre, hogy annak idején Debrecen vezetésétől vagy máshonnan kapott-e biztatást arra, hogy pályázza meg a rektori posztot, Szilvássy Zoltán azt válaszolta: a négy évvel ezelőtti és az idei rektori pályázat egyaránt a saját döntése volt, korábbi megbízatásai és ezek is „egy 35 éve kezdődött egyetemi életpálya kivételes állomásai”. Szilvássy György azt is kifejtette:  meggyőződése, hogy Balog Zoltánt szakmai életutam és rektori terveim győzték meg”.

Fontos posztok

A helyi és az országos ellenzék élesen támadta Szilvássy rektori kinevezését, akit a fideszes városvezetés és Kósa Lajos jelöltjének neveztek. Az új rektor és az akkor még polgármesterként dolgozó Kósa Lajos régi ismerősök voltak. Mindketten tagjai voltak a Pharmapolis Innovatív Gyógyszeripari Klaszter igazgatótanácsának.

Hogy Szilvássy jelölése és kinevezése ennek volt-e köszönhető, azt nem tudni. Debrecenben a legtöbb vezető beosztású ember így vagy úgy kapcsolatba hozható Kósa Lajossal, a kinevezést önmagában az nem magyarázza, hogy ismerik egymást. 

Sokkal jobban utal azonban a Debreceni Egyetem feletti hatalomátvételre az, ami ezután történt. Az egyetem vezetésébe ugyanis a Kósa Lajos polgármestersége idején létrehozott városi holding, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezetői kerültek, akik egytől egyig Kósa bizalmasainak számítottak:

  • a holding korábbi elnök-vezérigazgatójának, Mészáros Józsefnek új pozíciót hoztak létre az egyetemen, ő lett a kabinetfőnök-főigazgató;
  • Kotosmann Zoltán, a holding igazgatósági tagja bekerült az egyetemi konzisztóriumba;
  • a kancellár 2014-ben Bács Zoltán, az egyetem korábbi gazdasági igazgatója lett, aki szintén tagja volt a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának.

A cserék azonban nem álltak meg itt. Pósán László fideszes képviselő, a Fidesz korábbi városi elnökének felesége, Pósánné Rácz Annamária lett az egyetem Oktatási Igazgatóságának vezetője, az önkormányzat által fenntartott Debreceni Televízió korábbi hírigazgatója, M. Tóth Ildikó pedig az egyetem kommunikációs főnöke.

Szilvássy Zoltán ezeket a személycseréket azzal kommentálta az Indexnek, hogy az említettek közül ketten már az ő rektori kinevezése előtt is az egyetemen dolgoztak: Pósánné a jogi kar oktatója és dékáni hivatalának vezetője volt, Mészáros József pedig már a korábbi rektor idején is az egyetem gazdasági tanácsában ült, és „magas szintű menedzseri képességekkel rendelkező szakember, jogász, aki a Debreceni Vagyonkezelő Holding élén évtizede bizonyítja rátermettségét”.  

Szilvássy Zoltán rektor nagy elánnal vágott bele a közel 30 ezer hallgatót fogadó és több mint 100 milliárd forintos költségvetésű egyetem átalakításába. Megszüntette a 2000-es egyetemi integráció ellenére továbbra is meglehetősen nagy önállóságot élvező orvosi, agrár- és tudományegyetemi centrumokat. Ezt egyébként már az előző vezetés is szükségesnek tartotta, mivel a centrumok működésébe addig a rektornak nem sok beleszólása volt. Ezután egyesítették a gazdaságtudományi karokat, idén júliusra pedig az egyetemi klinikákat és a debreceni városi kórházat. 

Szilvássy rektori pályázatában külön kidomborította a kormány új elvárását az egyetemek felé: minél aktívabban működjenek együtt a vállalatokkal kutatás-fejlesztési projektekben, növeljék az egyetem saját bevételeit. Erre jött létre az ilyen projekteket összefogó Felsőoktatás-Ipar Együttműködési Központ (FIEK). Az egyetemnek ma nemcsak az orosz Roszatommal van együttműködési megállapodása. A világ legnagyobb gyógyszerfejlesztési vizsgálatait koordináló amerikai Quintiles kiemelt kutatóhelye lett, megállapodást kötött az új generációs génszekvenálásról a kínai Beijing Genomics Institute-tal, a General Electrickel pedig a digitális medicina, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és a sportorvoslás területeit érintő közös kutatásokról van stratégiai megállapodása.

Kéne egy díszdoktori valakinek, rektor úr!

Szilvássy Zoltán azonban nem csak ezekkel a lépésekkel hívta fel magára a figyelmet: a Balog Zoltán által kiválasztott új rektor készséges segítséget nyújtott a kormánynak, amikor az az addigi jogszabályok hajmeresztő meghajlításával hozta létre az önálló Testnevelési Egyetemet. A TE élére a kormány Mocsai Lajos kézilabdaedzőt látta a legalkalmasabbnak, de volt egy kis probléma: rektor addig csak egyetemi tanár lehetett, Mocsai viszont docens volt, és az akkreditációs bizottság (MAB) feltételei szerint messze állt a professzori címhez szükséges feltételek teljesítésétől.

2014-ben ezért módosították a felsőoktatási törvényt. A lex Mocsai elfogadásával egyrészt kimondták, hogy a sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem egyenértékűnek minősül a doktori fokozattal, a Testnevelési Egyetem rektorának pedig nem kell egyetemi tanárnak lennie. Mocsai Lajost ez alapján ki is nevezték rektornak. A jobb összhatás kedvéért mégiscsak fontos lehetett, hogy Mocsai utólag megszerezze a professzori címet. Ehhez a publikációk, előadások, az oktatói tevékenység mellett számos egyéb feltételnek kell megfelelni a Magyar Akkreditációs Bizottságnál, amik az értékelésnél mind pontot érnek. Ezek között van a díszdoktori cím is.

Szilvássy Zoltán rektor így 2015 nyarán díszdoktori címre terjesztette fel Mocsai Lajost a Debreceni Egyetemen, ami komoly felháborodást váltott ki. A négy korábbi rektor nyílt levélben tiltakozott az alapvetően kiemelkedő tudományos teljesítményt elismerő díszdoktori cím kiárusítása ellen. Az egyetem doktori és habilitációs tanácsa el is utasította a kezdeményezést, de Mocsai díszdoktori címe ezután egyéni előterjesztés formájában ismét a szenátus elé került, és a testület 2015. június 25-i ülésén megszavazta Mocsai Lajos díszdoktori címét, Áder János pedig 2015. augusztus 10-én egyetemi tanárrá nevezte ki a Testnevelési Egyetem rektorát.  

Az ügy abszurditása, hogy Mocsai Lajosnak a neveléstudomány területén ítélték oda a doctor honoris causa címet, a sporttudomány területén ugyanis ilyen kitüntetést nem adhat ki a Debreceni Egyetem. Szilvássy Zoltán rektor azzal indokolta a kitüntetést, hogy azt „az egyetem érdekében kifejtett tevékenységgel” is ki lehet érdemelni, Mocsai pedig a Debreceni Egyetem sportstratégiai céljainak megvalósításában való eddigi közreműködéséért, a közös kutatási, oktatási feladatokban való eredményes részvétele miatt kapta a megtisztelő címet. Ebből viszont az következik, hogy Mocsai előre érdemelte ki a címet, mert a Testnevelési Egyetem és a Debreceni Egyetem csak akkor kezdte szorosabbra fűzni együttműködését, és a Debreceni Egyetem Sporttudományi Oktatóközpontját is csak 2016-ban adták át.

A rektor most kérdésünkre azt mondta: a Debreceni Egyetem egy évtizede alkotta meg sportkoncepcióját. Ennek része a sportképzés, a verseny- és szabadidősport új szemléletű megközelítése. „Mocsai Lajos személyében és segítségével, neveléstudományi jártasságával a Debreceni Egyetemen az elmúlt években történt jelentős humán, infrastrukturális, képzési és kutatási fejlesztések eredményessége, valamint elismertsége jelentős előrelépést könyvelhet el".  

Kiálltak a CEU ellen

A Debreceni Egyetem vezetése 2017 márciusában is a kormány segítségére sietett a CEU körül dúló kommunikációs háborúban. A CEU helyzetét súlyosan megnehezítő törvényt hazai és külföldi egyetemek, külföldi professzorok, Nobel-díjasok és a Magyar Tudományos Akadémia nevezte érthetetlennek és szükségtelennek. 

Szilvássy Zoltán rektori megbízatásából ekkor már csak hónapok voltak hátra, de az ügyben nem ő, hanem Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és Bartha Elek oktatási rektorhelyettes tartotta fontosnak a megszólalást. Az állami hírügynökségnek elmondták, hogy a Debreceni Egyetemre jár nálunk a legtöbb külföldi hallgató, de ők a CEU-val ellentétben csak magyar diplomát adhatnak ki, amit minden EU-n kívüli országban, így az USA-ban is külön akkreditáltatniuk kell. Szerintük a CEU versenyelőnyt élvez, és azt tartják korrektnek, ha mindenki egyenlő feltételekkel jelenhet meg a a hazai és a nemzetközi oktatási piacon. Az általunk megfogalmazott állásponttól a debreceni oktatók egy része elhatárolódott, de Bács Zoltán kancellár ezután még egy „I stand with DU” kitűzőt is szerkesztett magának.  

Szilvássy Zoltán első rektori ciklusa idén júniusban járt le. Új pályázatában az eddigi munka folytatását és további fejlesztéseket ígért. Pályázatából kiderül, hogy az egyetem fejlesztési irányait személyes családi indíttatása, érdeklődése, sőt hobbija is meghatározza.

Miután a rektor családjában volt klasszika-filológus, ő fontosnak tartja, hogy az egyetem gyakorlógimnáziumában legyen latinoktatás.

Miután fiatal kora óta zenél, a 70-es években országos hírű zenekarokban is dobolt, szeretne könnyűzenei szakot és a könnyűzenei menedzserképzést indítani.

Miután az idei egyetemi tanévnyitón hosszan beszélt a visegrádi négyek összetartásáról és a lengyelekhez fűződő barátságunkról, azt mondta: amíg ő lesz a rektor, Debrecenben mindig lesz lengyel tanszék, bármennyire is csekély rá az érdeklődés, mert „a lengyelekkel kapcsolatos dolgok becsületbeli ügynek számítanak”.   

Egyetemi forrásaimtól azt próbáltam megtudni, ha annyira elégedetlenek voltak a rektor munkájával vagy stílusával, idén miért nem indult ellenjelölt Szilvássy ellen. Ők ezt azzal indokolták, hogy az egyetemen mostanra olyan légkör alakult ki, amiben az emberek vagy félnek a következményektől, vagy eleve reménytelennek tartják a rektor leváltását, hiszen „úgyis tudja mindenki, hogy rektor úr a minisztérium embere”.

Mostanra az egyetemi szenátus összetétele is olyanná vált, hogy Szilvássynak áll a zászló. Az egyetemi szenátus február 23-án 61 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett támogatta Szilvássy Zoltán pályázatát, majd Áder János újabb öt évre, 2022. április 30-ig nevezte ki vezetőnek.

A sajtóban eddig nagyobb részt a kasszakulcsot őrző, állam által kinevezett kancellárok és rektorok közötti hadakozásról lehetett olvasni, Debrecenben azonban ez is másként van. Szilvássy Zoltán rektor külön beleírta pályázatába, hogy Bács Zoltán kancellárral szeretné folytatni a munkát, mert ezt tartja a következő évek zavartalan fejlődésének talán legfontosabb személyi feltételének.

A rektor az Indexnek ezt azzal indokolta, hogy Bács Zoltán személyében már rektorhelyettesként kiváló gazdasági szakembert ismert meg. Korábban, a Debreceni Egyetem gazdasági főigazgatójaként, majd 2014-től kancellárjaként „kivételes tehetségű és munkabírású, az akadémiai szférában is nagy teljesítményű munkatárs. Szakértelme, elkötelezettsége és személyisége egyaránt hozzájárul a Debreceni Egyetem folyamatos fejlődéséhez”.

Köszönet Putyinnak

A Debreceni Egyetem idén nyáron ismét egy kitüntetéssel hívta fel magára a figyelmet. Az orosz elnök augusztusi budapesti látogatása előtt tíz nappal, a nyári szabadságolások kellős közepén, augusztus 17-re sürgősséggel hirdettek meg elektronikus szenátusi szavazást Vlagyimir Putyin egyetemi díszpolgárrá avatásáról.

Előterjesztőként azért kértem elektronikus szavazást, mert így volt lehetőség arra, hogy amennyiben a többség megszavazza a cím odaítélését, akkor a kedvezményezett már a magyarországi programját megelőzően értesülhessen erről

– írta nekünk a debreceni rektor. A Szilvássy Zoltán által jegyzett előterjesztés arra hivatkozik, hogy az egyetemi kitüntetések és címek adományozásáról szóló szabályzat szerint díszpolgári címet az kaphat, aki „munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem (…) jó hírnevének az erősítését”.

Ezt a rektor előterjesztése szerint Putyin a Paks II. projekttel érte el, hiszen a magyar kormány és az Orosz Föderáció egyaránt jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a beruházásban. Később kiderült az is, hogy  az intézmény tízmilliós nagyságrendű támogatást kapott a Russzkij Mir (Orosz világ) Alapítványtól, melyet 2007-ben maga Vlagyimir Putyin hozott létre. Ebből a pénzből könyveket, multimédiás eszközöket kapott az egyetem orosz tanszéke.  

Putyin kitüntetése ellen négy tanszék tiltakozott, Vajda Mihály filozófus az egyetem egyik professor emeritusa lemondott a címéről, a Facebookon pedig felháborodott kommentelők tömegesen rontották le az intézmény osztályzatát. Az egyetem az eset után azt közölte: a Civis Honoris Causa cím odaítéléséről a szenátus döntött, a szenátusi tagokat pedig az egyetemi közösség választja demokratikus úton. A Debreceni Egyetemnek 216 tanszéke van, a döntés ellen pedig mindössze négy olyan tanszék tiltakozott, amely közül háromban a 2013 előtti rektori vezetés emberei ülnek. A rektor ezután „néhány szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán” akciójának nevezte a tiltakozást, és egy elbeszélgetésre is behívta őket a rektori hivatalba. 

A kérdés az: ha az egyik oldalon az egyetem hitelességének nyilvánosság előtti rombolása van, mi van a másik oldalon? A Debreceni Egyetem és a Roszatom közötti együttműködést június 19-én, Moszkvában, az Atomexpo kiállításon írták alá. Erről azóta nem sok konkrétumot lehet tudni. Reméltük, hogy a rektor erre vonatkozó kérdésünkre bővebb választ tud adni. Azt kérdeztük, milyen előnyökkel jár ez a megállapodás az egyetemnek, több hallgatója és több bevétele lesz-e emiatt, de a rektor csak ennyit közölt: „Természetesnek tartom, hogy egy olyan tudásintenzív beruházásban, mint a Paks II., szerepet kapnak az egyetemünkhöz hasonló tudásközpontok. A Debreceni Egyetem szerepét a Roszatom Nemzetközi Hálózattal kötött szerződés rögzíti.”

Korábban az MTI azt írta: a Roszatommal aláírt dokumentum kiterjed „a nukleáris orvostudomány, az izotópok és a sugárgyógyászati készítmények előállítása terén alkalmazott kutatásokat szolgáló, illetve a kereskedelmi célú projektek megvalósításában történő együttműködésre”. Szilvássy Zoltán az egyetem tanévnyitóján ugyanakkor azt mondta: Debrecenben is fognak atomenergetikai mérnököket képezni három egyetemmel közösen. 

Szilvássy rektori pályázata is tartalmazza, hogy az eddigi orvosi, agrár- és tudományegyetemi profil mellé Debrecenben erős műszaki képzési bázist is szeretnének kiépíteni. Egyik egyetemi forrásunk erről azt mondta: az elképzelések szépek, de jelenleg ennek Debrecenben egyáltalán nincsenek meg a feltételei.