Magyar álcivil-határozó: itt a legnagyobbak listája, hogy ne nézzék hülyének

Volt valaha kellemetlen érzése tévés vitaműsort nézve, ahol elvileg két független szakértő vitatkozott, de az egyik mégis úgy beszélt, mintha Orbán, Rogán vagy Kósa ülne a stúdióban? Nem önben van a hiba, egyszerűen csak felismerte a modern politikai marketing egyik szürkezónában működő zsoldosát, az álcivilt.

A naiv újságolvasó, tévénéző azt gondolja, hogy a nyilatkozatban, műsorban, rendezvényen független véleményt hallgat. A színfalak mögött azonban a civilnek gondolt szervezettel is a kormány propagandistái báboznak.

Bár a magyar közéletet olyannyira eluralta a jelenség, hogy a legnagyobbakról, például a CÖF-ről talán már a rajongók sem hiszik, hogy független, a jelenség azért nemzetközi. Elnevezése GONGO, azaz government organised non governmental organisation, magyarul kormányzati civil szervezet. (A valódi civil szervezet az NGO.)

A gongókat, azaz álcivileket két okból is szereti a hatalom:

1. Megvezetik a közvéleményt.
2. Hiteltelenítik az igazi civileket. Hiszen míg a kormány kritikusai leálcivilezik az álcivileket, a kormánypártiak visszaálcivilezik a civileket. A vita így végül nem az adott ügyről szól, hanem egymás minősítgetésébe torkollik.

A tisztánlátás végett összeszedtük a jelenleg legaktívabb kormányzati álcivileket, rengeteg hivatkozással, hogy ne merüljünk el a második pontban ismertetett mocsárban. Kutatómunkánk során meglepve láttuk, hogy az álcivilek feliratú ajtó mögött nem csak a napi sajtóból ismert néhány szervezet lakik. Kiderült, hogy a kormány zsebcivilek egész hadseregét hozta létre, a napi politikától a családügyön át a történelmi emlékezettel vagy akár a nyelvvel foglalkozó szervezetekig. Ezen szervezetek így bármilyen felmerülő témában aktivizálhatók, addig pedig alvóügynökként szöszmötölnek irodáikban.

Álcivil-határozónkban öt szervezetet mutatunk be, hogy mostantól ne lepődjön meg, ha Németh Szilárd szavait hallja a tévében egy nem Németh Szilárdnak tűnő ember szájából.

Civil Összefogás Fórum (CÖF-CÖKA)

Megjelenés: békemenet, konferenciák, kormányt támogató nyilatkozatok.

Tevékenység: ha egyetlen szervezetben kellene elmondani, hogy mit jelent az álcivil szervezet, akkor elég a CÖF-öt a boncasztalra helyezni. A CÖF működésében az álcivilség minden kritériumát megtalálhatjuk: kormányt támogató működés, jelentős állami támogatások, összefonódás állami hivatalokkal, átláthatatlan pénzügyek, a kormányt egyéb fórumokon (tévéműsorok, lapok, üzleti világ) támogató tagok.

A 2009-ben alakult szervezet a kormány aktuális lépéseit támogató békemenetekkel lett ismert. Az első kormánytámogató menetet 2012-ben rendezték, ekkor tűnt fel az azóta mémmé vált „Nem leszünk gyarmat” szlogen, amelyet a menet elején vitt magyar zászlóra írtak fel. A Fidesz közismert támogatóinak felvezetésével zajló felvonulások kormányhoz való viszonyát jelzi, hogy Orbán Viktor egy 2012-es interjúban azt mondta: a nemzetellenes támadások után nem maradt volna miniszterelnök a békemenet támogatása nélkül.

A CÖF szerepet kapott a kampányban is. A párt nekik szervezte ki a negatív kampányt, hogy maga ne sározódjon be. A CÖF-kampány 2013-ban az „Együtt tették tönkre az országot” plakátokkal kezdődött, amelyek Gyurcsányt és Bajnait támadták plakátokon, buszok oldalán, újságokban. Később ugyanígy estek neki Vonának és Gyurcsánynak, amikor bohócként ábrázolták őket óriásplakátokon.

A negatív kampány outsource-olása azért is hasznos volt, mivel azokat elvileg egy független szervezet fizette, így nem lehetett firtatni a ráfordított összeget. A költés ráadásul nem számítódott be a Fidesz kampánybüdzséjébe.

A CÖF-öt teljes fegyverzetében a 2014-es választások idején vetették be utoljára, amikor egyetlen nap volt Fidesz pártgyűlés és békemenet. Azóta Csizmadiáék a kormány támogatóinak tartanak előadásokat, jelenleg pedig a „népfelség tudományáról” szerveznek konferenciát, bármit is jelentsen ez.

A pihenőidőszak végét jelzi, hogy a 2018-as választások közeledtével a CÖF még saját mércéjével is magas, 500 milliós támogatást kapott.

Gazdálkodás: évek alatt derült csak ki, hogy a CÖF állami vagy államhoz közeli százmilliókból gazdálkodik. A szervezet 2013-ban elismerte, hogy a Fidesz alapítványától, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól 40 millió forint támogatást kapott, amit „a nemzeti érzelmű polgárok összefogásának érdekében használt fel”.

Az összegek eredetét és a költéseket is csak nagyvonalúan ismertető beszámolókból az kiderül, hogy a szervezet a civil szektorban amúgy szokatlanul jelentős összegekből gazdálkodik: 2016-ban 70 millió, 2015-ben 55 millió, 2014-ben 262 millió, 2013-ban 305 millió forintot fordíthattak álcivil kampányra. 2017 végén kiderült, hogy félmilliárd forintot kaptak az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-től. 

Átláthatóság: a CÖF vezetője, Csizmadia László a legfontosabb állami civiltámogató szervezet, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tanácsának elnöke. Azaz Csizmadia munkaidőben a kormány pénzét osztja azoknak a civileknek, akik szerinte megérdemlik. Munka után viszont a legerősebb kormányt támogató civil szervezet vezetője. A NEA tavaly 3,5 milliárd forint felett rendelkezett.

Migrációkutató Intézet

Megjelenés: média.

Tevékenység: a 2015-ben alapított Migrációkutató Intézet célja önbevallásuk szerint „a migráció jelenségének összetett szempontrendszer szerinti kutatása”. A kutatása valóságban a kormány menekültügyi intézkedéseit alátámasztó nyilatkozatok gyártását jelenti.

Az intézetet leginkább a Századvég Alapítványban is alkalmazott Orbán Balázs képviseli, akit a kormánymédia kérdez meg a kormány aktuális menekültügyi intézkedéseiről. Ezekről Orbán Balázs bebizonyítja, hogy helyesek voltak. Így megtudhatjuk, hogy rendben volt a népszavazási kérdés, hogy nem volt jogos, amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság elítélte Magyarországot, de kimutatták azt is, hogy milyen hasznos a kerítés.

Az intézet a kormány által működtetett médiabuborékban működik, az azon kívül rendezett szakmai konferenciákon nem láttuk jelenlétüket, mint ahogy a független sajtóval is ritka a kapcsolatuk. Oldalukon is leginkább az M1, Kossuth rádió, Magyar Idők cikkeiből szemezgetnek.

Gazdálkodás: a Migrációkutató honlapján még említés szintjén sem kerül elő, hogy működésüknek bármilyen pénzügyi vonzata lenne. A Migrációkutatót a kormányközeli nagyvállalkozó Tombor András elit kollégiuma, az MCC és a Századvég Alapítvány hozta létre. Utóbbit a közel ötmilliárdos állami tanulmányírási megrendelések, és közel hétmilliárdos állami tanácsadói megbízások miatt ismerhetjük, a Migrációkutatót vélhetően ezen állami pénz egy részéből finanszírozzák. Levélben kérdeztük meg, hogy miből működik az intézet, de nem kaptunk választ.

Átláthatóság: nyilvános információk hiányában csak következtetéseket vonhatunk le a szervezet működéséről. Mivel a Migrációkutató a Századvég honlapján is feltűnik, valószínű, hogy ők egyszerűen a kormányközeli kutatóintézet fiókszervezete. Ezt az érzést erősíti, hogy az intézet főigazgatója Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója is egyben. Ha az intézmény gazdaságilag, szervezetileg és munkatársai révén is a Századvég része, akkor feltételezhetően csak azért hozták létre, hogy a migrációs kérdésekben ne a kormánykapcsolatairól ismert Századvég, hanem egy függetlennek tűnő intézet nyilatkozzon.

Alapjogokért Központ

Megjelenés: média.

Tevékenység: a 2013-ban alapított szervezetet főleg akkor vetik be, ha alkotmányjogi ügyekben vagy nemzetközi bírálatokkal kapcsolatban kell megfogalmazni a kormány álláspontját a médiában. Az Alapjogokért Központ (AK) megállapította már, hogy tévedett az Európai bíróság, amikor a kvótaperben elítélte Magyarországot, fontosnak érezte megtámadni a korrupcióellenes népszavazási kérdést a Kúriánál, és amikor Strasbourg elítélte az országot egy menekültügyi kérdésben, azt is javasolta, hogy egyenesen lépjünk ki az emberi jogi egyezményből. A központ néha általánosabb feladatot is kap, így legutóbb egyszerű sorosozással került be a Magyar időkbe.

A szervezet tanulmányai valahogy mindig arra jutnak, hogy a magyar kormánynak igaza van: írtak genderügyet elítélő tanulmányt, kimutatták, hogy nincs akadálya az alkotmánymódosításnak pont akkor, amikor Orbán felvetette az újabb alkotmánymódosítás ötletét, és a miniszterelnökkel egyetértve mutattak rá az erős nemzetállamok szükségességére.

Gazdálkodás: az Átlátszó derítette ki, hogy az AK-t az alapítás első két évében egy fedőcégen, a Jogállam és Igazság Kft.-n keresztül támogatta a Fidesz pártalapítványa. 2013-ban 31,6, 2014-ben 49 millió forintot kapott az AK-t működtető cég. A céget az AK igazgatója, Szánthó Miklós jegyezte be. Bár a központ továbbra is titkolta támogatóit, később feltárták, hogy az egyik Matolcsy-féle közpénzszivattyú, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) is támogatta őket 34,9 millióval 2016-ban.

Átláthatóság: oldalukon nyoma sincs annak, hogy tevékenységüket pénzért végeznék. A „partnerként” feltüntetett Századvég Alapítvány és a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány azonban sejteti a szoros kormányzati kapcsolatot. A független jogvédő szervezet kutatási igazgatója, Törcsi Péter fideszes önkormányzati képviselő volt Solymáron, míg korábban a KDNP ifjúsági szervezetének alelnökeként tanulta a civil működést. Szánthó Miklós elnök korábban a fideszes kötődésű Nézőpont intézetben volt politikai elemző.

Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség

Megjelenés: média.

Tevékenység: a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSz) működése rajzolja ki legjobban az álcivil szervezetek működtetési mechanizmusát. A neve alapján szakmainak tűnő szervezetet a szélesebb nyilvánosság a vasárnapi boltzár körüli vitákban ismerte meg, amikor is teljes mellszélességgel álltak ki a kormány terve mellett.

Csak később derült ki, hogy a nyilvánosságnak korábban sem lett volna lehetősége megismerkedni velük, mivel nem sokkal a boltzár ügye előtt hozták létre őket. Céljuk hivatalosan a magyar kereskedelem érdekeinek képviselete, noha erre már évtizedek óta jelen van az Országos Kereskedelmi Szövetség.

Sokáig úgy tűnt, hogy a vasárnapi zárva tartás vitája előtt létrehozott szervezet egyetlen témája a vasárnapi zárva tartás marad. Amikor azonban a kormány rászállt a nagy kereskedelmi láncokra, az MNKSZ gyorsan kiállt a multik ellen.

Gazdálkodás: honlapján semmilyen nyoma nincs támogatásnak vagy egyéb bevételnek. Tagjai közt van a CBA, a Regio játékkereskedő cég és a Manna élelmiszerbolt.

Átláthatóság: a szervezet elnöke Szatmáry-Jähl Angéla, aki zöldségesből lett az egyik leggazdagabb budapesti fideszes képviselő. Fia, Szatmáry Kristóf pedig sikeres fideszes politikus, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban volt államtitkár. A Szatmáry család üzleti és politikai birodalmát részletesen bemutattó cikkünk lényegét már akkor sejti, ha megemlítjük, hogy a családnak összesen 12 trafikja van. 

A szervezet főtitkára Neubauer Katalin, a CBA korábbi kereskedelmi igazgatója. Az MNKSZ telefonszámmal nem rendelkezik, megadott címén egy Hyundai autókereskedés működik.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE)

Megjelenés: média, érdekvédelem, tanácsadás, programszervezés, konferenciák.

Tevékenysége: a NOE értékelése nem egyértelmű, hiszen már a Fidesz előtt, 1987-ben léteztek. Keresztény, konzervatív elvek mentén működnek, ami nyilván legitim hozzáállás. A Fidesz családpolitikájával való egyetértés az utóbbi években azonban átadta a helyét a kormány nyílt támogatásának, amely nemcsak elfogult nyilatkozatokban vagy kormánypárti médiaszereplésekben ölt testet, hanem abban is, hogy a tevékenységükhöz nem köthető, de a kormány számára fontos témákban is megnyilvánulnak. 

Az IMF-botrány idején a NOE felszólalt például a Valutaalap ellen annak állítólagos családellenes követelései miatt. De a NOE az új elnök, Kardosné Gyurkó Katalin beiktatásával kezdett látványosan igazodni. A szervezet nyilatkozatokban, interjúkban üdvözölte a kormány családbarát politikáját, a csokot, de hálás volt a rezsicsökkentésért is. 

Kardosné egy felháborodást kiváltó Kossuth rádiós interjúban azt mondta, hogy a kormány családbarát intézkedései akkora fordulatot hoztak, hogy segélyvonalukról eltűntek a panaszos betelefonálók.

Legutóbb 30 éves születésnapi ünnepségük botránya miatt lehetett róluk hallani: a nemzetközi családvédő szervezet elnöke a menekültek és a melegek jogairól is beszélt, ami után nemcsak a közönség akadt ki, de a NOE főtitkár is leszögezte, hogy számukra a család egy férfi és egy nő közösségét jelenti, ahogy azt egyébként a kormány is rögzítette. 

A kormánnyal való jó viszonyért cserébe a NOE-t meghívják olyan kormányzati fórumokra, amelyekhez egyébként szakmailag sincs köze. Így szakérthetett például a köznevelési kerekasztalnál.

A Nagycsaládosok stratégiai megállapodást írtak alá az Emmivel, majd a kormány a születésnap alkalmából 300 millió forinttal lepte meg őket, Semjén Zsolt pedig külön méltatta a szervezetet. 

Gazdálkodás, átláthatóság: a szervezet a kormány zsebciviljeitől szokatlan módon évekre visszamenőleg elérhetővé teszi pénzügyi mérlegét. Innen tudható, hogy működésükben nagy szerepet vállal az állam finanszírozza. A NOE tavalyi 137 millió forintos bevételőből 53 millió forint költségvetési támogatás és 2 millió önkormányzati támogatás volt. Ehhez jön még nem részletezett gazdasági társaságoktól kapott 44 millió, 4 millió magántámogatás, és 31 millió forint tagdíj. Az egyszázalékos felajánlásokból csupán egymillió forintot kaptak.

A szervezet álcivilesedését mutatja, hogy mellesleg létrejött egy Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége nevű szervezet, amely pénzügyi beszámoló címszó alatt „Mit csináltam a nyáron” típusú dolgozatokat publikált, de azt is utoljára 2015-ről. A határon túli családi szervezeteket összefogó szövetség ugyanakkor pont ugyanoda van bejelentve, mint a NOE, alapszabályát és működési szabályzatát is tőlük kapta. És így bár a NOE alszervezetének tűnik, mégis a NOE mellett hívja meg a kormány egyeztetésekre, azt a hatást keltve, hogy ott rögtön két szervezet is kiáll mellette.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)