Paulina
16 °C
20 °C

Mi lesz a pártokkal, amelyek nem fizetik ki az ÁSZ-büntetést?

Image uploaded from iOS (3)
2018.01.10. 07:07
Több ellenzéki párt is jelezte: nem fizeti be az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetést, így azt a NAV-nak kell behajtania, de még nem tudják, hogyan és mikor fog ez történni. Az ÁSZ döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, de a pártok vizsgálják a jogi lehetőségeket: közigazgatási bírósághoz, Alkotmánybírósághoz és nemzetközi jogi fórumhoz is fordulnának, de csak azután, hogy lépett az adóhatóság.

Január elején közölte az LMP, majd néhány nappal később a DK, és tegnap a Jobbik is, hogy nem fizetik be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott büntetéseket. Mielőtt rátérnénk a lehetséges következményekre, fontos tisztán látni, hogy pontosan miről is van szó.

Mindhárom párt esetében azt kifogásolta az ÁSZ, hogy a piaci árnál olcsóbban vettek igénybe valamilyen szolgáltatást. Ezt 2014. január 1. óta tiltja a kampányköltések átláthatóságáról szóló kétharmados törvény, amelyet fél évvel korábban csak a Fidesz–KDNP képviselői szavaztak meg a parlamentben.

Ennek lényege, hogy a pártoknak kötelező értékbecslést végezniük, amikor igénybe vesznek valamilyen szolgáltatást, ingatlanbérlést, köztéri hirdetést stb. Hogy mi a piaci ár, és ki az a független értékbecslő, aki ezt megállapítja, az úgy tűnik, hogy a mostani ÁSZ-határozatok egyik sarokpontja. Erre még később visszatérünk.

Az is fontos a mostani ÁSZ-megállapításokban: a pártok 2015/2016-os szerződéseit vizsgálva jutottak arra a következtetésre (a Jobbiknál egy titokzatos hatósági jelzés alapján az idei évet is nézték), hogy a piaci árnál több millió forinttal olcsóbban vettek igénybe szolgáltatásokat.

A pártok azzal érvelnek, hogy ugyanolyan feltételekkel szerződtek, mint a korábbi években, amelyeket előzőleg az ÁSZ teljesen rendben talált. Az ÁSZ szerint viszont pont ez a probléma, ugyanis időközben felmentek az ingatlanok bérleti díjai, vagyis az LMP-nek és a DK-nak többet kellett volna fizetni ugyanazokért az irodákért, mint egy-két évvel korábban, és a Jobbik sem köthetett kedvezményesen szerződést Simicska Lajos plakátcégeivel, hiába tette ezt korábban a Fidesz. 

Közben a Fidesz által megváltoztatott párttörvényhez igazodva az ÁSZ is módosított módszertannal kezdte vizsgálni a pártok gazdálkodását, szerződéseit. Erről az ÁSZ 2016. novemberben tájékoztatást tartott a frakcióval rendelkező pártok gazdasági vezetőinek. Az új módszertan egyik kulcspontja, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően kiemelt korrupciós kockázatként kezelték a pártok ingatlanszerződéseit.

Bár az ÁSZ szerint ezt pontosan tudták a pártok is, a számvevőszék érvelése eléggé sántít, hiszen

2016. novemberben közölték a pártokkal, milyen módszertan alapján fogják vizsgálni a 2014/2015-ös szerződéseiket.

Így utólag nem maradt mozgásterük a pártoknak, és az is kérdéses, hogy ha egy ingatlantulajdonossal például kétéves szerződést kötöttek 2013-ban, akkor azt kötelességük lett volna-e módosítani a 2014-től életbe lépő törvény értelmében.

Először az adóhatóságnak kell lépnie

Az ÁSZ 8,8 millió forintra büntette meg az LMP-t, a DK-t 16 millióra, a Jobbikot pedig 662 millióra. Ezek úgy jönnek össze, hogy az ÁSZ szerint az LMP 4,4 millióval, a DK 8 millióval, a Jobbik pedig 331 millióval olcsóbban vett igénybe piaci szolgáltatásokat. A pártoknak az utóbbi összegeket be kell fizetniük a Magyar Államkincstárnak (MÁK), és még egyszer ugyanennyit fognak majd levonni a költségvetési támogatásukból.

Az államkincstár közlése szerint a költségvetési támogatásokból csak 2018. július 1-től kezdik levonni az összegeket, és ha kérik a pártok, az is lehet, hogy csak részletekben. A pontos forgatókönyvről kérdéseket küldtünk a MÁK-nak, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mi történik pontosan, ha a pártok nem fizetik ki az ÁSZ által meghatározott összeget. (Nyáron az MSZP-t is megbüntette az ÁSZ 3,1 millió forintra, amit a szocialisták akkor kérdés nélkül befizettek.)

A törvény szerint ha egy párt nem fizeti be az államkincstárnak a kiszabott összeget, akkor azt a NAV hajthatja be rajta. „Jogi szempontból még sok minden bizonytalan” – mondta az Indexnek Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője. Szerinte a 4,4 milliót a NAV fogja behajtani, de még nem tudják, pontosan hogyan és mikor. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a NAV-behajtással kapcsolatban közigazgatási pert fog indítani a párt, de először az adóhatóságnak kell lépnie. Technikailag csak annyi biztos, hogy a NAV küld majd egy fizetési felszólítást, amelynek a párt nem fog eleget tenni. 

Az LMP azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az egész ÁSZ-határozattal bírósághoz fordulnak majd, amelyet a törvényben leírtak értelmében nyilvánvalóan el fognak utasítani. Ezzel az elutasító határozattal mehetnek majd az Alkotmánybírósághoz, hogy kapjanak valamilyen fellebbezési jogot – mondta a szóvivő.

A pártnak önként kellene többet fizetnie egy romló állapotú irodáért

A konkrét ÁSZ-megállapítással kapcsolatban azt mondta Kanász-Nagy: vitatható, hogy többet kellett volna-e fizetniük az ingatlanért. Az LMP irodája 2012 óta ugyanott van, és havi 400 ezer forintot fizetnek a bérlésért. Az összenyitott lakásokból álló iroda állapota azóta folyamatosan romlik, bizonyos részei csak raktárként használhatók, korlátozott a fűtés és a meleg víz is.

Önmagában érdekes megállapítás, miért kellett volna egyik hónapról a másikra 400 ezer helyett 600 ezret fizetnünk havonta

– mondta Kanász-Nagy, aki szerint sokat segítene a helyzeten, ha megismerhetnék az ÁSZ értékbecslését, mert a számvevőszék a határozattervezetben nem küldte el az LMP-nek, mi alapján kellene jelentősen többet fizetniük egy folyamatosan romló állapotú irodáért.

Molnár Csaba, a DK alelnöke azt mondta az ÁSZ-büntetésekkel kapcsolatban a Hír TV-ben, hogy az ÁSZ szerint ők is a piaci ár alatt béreltek irodát, de azt már nem közölte a számvevőszék, hogy melyikről van szó. „Úgy bírságolnak meg minket 16 millió forintra, hogy nem mondják meg, mit követtünk el. Fogalmunk nincs, nem tudjuk, hogy ez egy budapesti, pécsi vagy szegedi, egy most bérelt vagy öt éve bérelt iroda. Egy iroda vagy tíz iroda. Semmit! Kaptunk egy határozatot, hogy fizessünk, és nem mondják meg, hogy miért. Egészen elképesztő” – nyilatkozta Molnár.

A DK levelet is írt a számvevőszéknek, jelezve, hogy törvénytelennek tartja a bírságot, ezért „tőlünk egyetlen egy fityinget nem fognak látni” – mondta Molnár Csaba, hozzátéve, uniós intézményekhez is fordulnak az ügyben. A politikus azt is kilátásba helyezte, hogy egy esetleges kormányváltás után bíróság elé állítják az Állami Számvevőszék elnökét, Domokos Lászlót és társait.

Nemzetközi fórum elé vinnék az ügyet

Az LMP és a DK büntetése még nem végleges, bár az eddigi tapasztalatokból kiindulva nem valószínű, hogy ÁSZ változtat rajta a pártok kifogásai miatt. A Jobbiknak viszont már egész biztosan be kell fizetnie 331 millió forintot az államkincstárnak. A párt korábban azt közölte kérdésünkre, hogy bármi lesz az ügy vége, megpróbálják kifizetni az ÁSZ által kiszabott büntetést. Ennek érdekében adománygyűjtést is indítottak, amelyből eddig valamivel több mint 50 millió forint folyt be a pártkasszába.

Ha nem fizetnek, akkor ugyanis a NAV elkezdi behajtani rajtuk a büntetést, inkasszózza a párt számláit, lefoglalja és elárverezi a vagyontárgyaikat, ez pedig még jobban ellehetetleníti a párt kampányát, mint hogy a bírság részeként nem kapnak állami támogatást – nyilatkozta korábban Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója.

Vona Gábor viszont tegnap bejelentette, hogy ők sem fizetik be önként a 331 milliós gigabüntetést. A Jobbik elnöke azt mondta: „Jöjjön, aminek jönnie kell.” A Jobbik további lépéseiről nem árult el többet Vona, csak annyit, hogy nemzetközi jogi fórumhoz fordulnának. A pártelnök annyit mondott még sajtótájékoztatóján, hogy a párt megkapta az idei első negyedévre vonatkozó állami támogatásukat, így most 110 millió forint van a számlájukon – írta az Mno.hu.

Borítókép: jobbikos tüntető. Fotó: Huszti István / Index.