Az ÁSZ az ellenzéki pártok után nekiment a TASZ-nak

2018.01.17. 16:31

Szokatlan - és talán egy állami szervtől méltatlan - hevességgel reagált szerdán az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szintén szerdán megjelent, az intézményt keményen kritizáló állásfoglalására. Az alapjogokon őrködő civil szervezet kritikájának az volt a lényege, hogy a hatósági döntések alkotmányossága megkérdőjelezhető,

az alkotmányellenes szankciók pedig a 2018-as választások szabad és tisztességes voltát is megkérdőjelezhetik.

A TASZ sarkos megállapítását hosszú elemzésében több érvvel is igyekezett alátámasztani. A legfontosabbak ezek közül:

A TASZ kemény konklúziója szerint

az ÁSZ szankciói jól illeszkednek az elmúlt években kibontakozó illiberális államképbe.

Ennek lényege, hogy az alkotmányos korlátok lebomlanak, "a közhatalom létükben veszélyezteti a hatalmon lévők kihívóit".

A választások az ilyen rendszerben azonban nem a közhatalmat bírók megmérettetésére, hanem közhatalmi pozíciójuk megerősítése szolgálnak. (...) Ez a választás nem tekinthető demokratikus, szabad és tisztességes választásnak.

ÁSZ: anarchisták támadtak

Az Állami Számvevőszék kérdésként megfogalmazott válaszában lényegében a TASZ állásfoglalásának egyes részleteivel, a tartalmi megállapítások konklúzióival vitatkozik.

  • az ÁSZ szerint a TASZ nyílt törvénysértésre és a jogállam kereteinek átlépésére buzdít egyes politikai pártokat, amivel "felhergelheti az erőszakos tettlegességre is vállalkozó embereket". Az ÁSZ a TASZ állásfoglalását ha nem is teszi nyíltan felelőssé a szervezet épületének szerdai összemázolásáért, de ebben a közleményben említi meg, hogy

a TASZ véleményének nyilvánossá tétele után anarchisták fizikailag is megtámadták az Állami Számvevőszék budapesti székházát.

  • Az egykori fideszes képviselő által irányított felügyeleti szerv azt is sérelmezi, hogy miután a TASZ elismeri, hogy "nem rendelkezik elégséges információval a pártok gazdálkodásáról, valamint a számvevőszéki ellenőrzésekről", nem világos, milyen alapon nyilvánít egyoldalú véleményt az ÁSZ ellenőrzéseiről.
  • az ÁSZ leszögezi, nem kötelessége figyelembe vennie az ellenőrzések ütemezésénél azt, hogy 2018 tavaszán országgyűlési választások lesznek Magyarországon - ez a szempont ugyanis az ÁSZ szerint "egyoldalú és átláthatatlan politikai szempontok" közé tartozik.

Az ÁSZ számára nem léteznek kormánypárti vagy ellenzéki pártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak.

  • az ÁSZ "megdöbbentőnek és társadalmi szempontból rendkívül károsnak tartja", hogy ismételten egy olyan civil szervezet "támadta meg" őket, mely korábban sok kritikát fogalmazott meg a magyarországi pártfinanszírozással, illetve a számvevőszéki ellenőrzésekkel kapcsolatban. Pedig a 2013-as törvénymódosításokkal növekedett az átláthatóság, szigorodott az ellenőrzés. Az ÁSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) a Magyarországról szóló jelentésében megállapította:

Az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén.

Frissítés: A TASZ rövid posztban reagált az ÁSZ reakciójára. Az alapjogokkal foglalkozó civil szervezet szerint ők nem erőszakra, hanem egy valamire buzdítottak:

arra, hogy bírósággal mondassák ki, csak tisztességes eljárásban lehet bárkit, így pártokat is szankcionálni - különösen a vitatható jogszerűségű eljárásokban.

És az állami szervezetet kritizálva csak azt fejtették ki, hogy az ÁSZ-törvény jelenlegi szankciórendszere ennek az elvárásnak nem felel meg. A TASZ feladatának érzi, hogy keresse a helyes és alkotmányos utat - ami távol áll mindenfajta felforgató magatartástól.