Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Lázár János nagyot ferdített az OLAF-jelentésről

DSZZS20180118108
Ha a kormány akarná, most is nyilvánosságra tudná hozni az Orbán vejének korábbi cégéről készült OLAF-jelentést, nem kell az Európai Bizottságra várniuk.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró költségvetése körüli visszaélésekről szóló jelentését nyilvánosságra hozta a kormány, ugyanez még nem történt meg a korábban Tiborcz István tulajdonában álló Elios Zrt. közbeszerzéseivel kapcsolatban.

Mi a különbség?

A 4-es metró visszaélései a szocialista kormány és városvezetés időszakában történtek, az Elios-é viszont 2011-15-ös közvilágítási pályázatokhoz kapcsolódik, amelyeken az Orbán Viktor veje által akkoriban birtokolt cége szerepelt sikerrel. Lázár János csütörtöki nyilatkozata szerint azonban nem emiatt nem került még nyilvánosságra az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése, egyszerűen a folyamat nem tart még ott, ahol a 4-es metró körüli vizsgálódás tartott, amikor a kormány az arról szóló jelentést nyilvánosságra hozta. 

Az elég nagy terelésnek tűnik. Lázár János csütörtökön egyenesen azt mondta a Kormányinfón, hogy a kormány nem is hozta nyilvánosságra a 4-es metróval kapcsolatos OLAF-jelentést, hanem csak az Európai Bizottság (EB) anyagát tették közzé, azt is évekkel az eljárás lezajlása után, márpedig Lázár szerint az Európai Bizottság még meg sem kezdte az OLAF-jelentés vizsgálatát. A kormány az Európai Bizottság jelentését tudja nyilvánosságra hozni, az OLAF-jelentést az OLAF tudja – mondta a miniszter.

kep

A valóság ezzel szemben az, hogy az M4-ról szóló jelentést a lapszéleken szereplő dátum szerint az OLAF 2016 november 18-án faxolta el. A hír 2017 elején a sajtóhoz is eljutott, a Figyelő meg is szerezte a jelentést, és 2017. február 2-i számában számolt be a tartalmáról. A kormány másnap maga is közzétette a jelentést,

nem túl meglepő módon OLAF-jelentésként hivatkozva rá.

A kormány tehát egy éve nem az Európai Bizottság anyagát, hanem magát az OLAF-jelentést hozta nyilvánosságra. Abból, amit Lázár állít, annyi igaz csak, hogy amikor a jelentést kitették a kormány.hu-ra, az ügy miatt a kormány már kapcsolatban állt az Európai Bizottsággal, míg ez az Elios esetében még nem történt meg.

Jávor Benedek EP-képviselő szerint

Lázár szavaiból körülbelül az “a” betűk és az “és”-ek igazak, a többi hazugság.

Van benne Európai Bizottság, csak nem ott

A Párbeszéd politikusa szerint a kormány a 4-es metró esetében is az OLAF-jelentést hozta nyilvánosságra, és most is csak ezt tudja, ugyanis az Európai Bizottság nem készít jelentést. Csepreghy Nándor államtitkár is az OLAF jelentését tartva a kezében tartott sajtótájékoztatót, és elmondása szerint a szervezettel való egyeztetés nyomán hozták azt nyilvánosságra. EB-jelentésről nem tett említést. „Brüsszelt” nevezte meg a mérleg elkészítőjének, de aztán az Európai Bizottság csalás elleni szervezetéről beszélt, ami nem más, mint az OLAF.

A folyamat úgy néz ki, hogy az OLAF javaslatokat küld az EB-nek, ami ezek alapján elkezd tárgyalni a kormánnyal arról, hogy a szabálytalanul felhasznált uniós forrásból mennyit kell visszafizetni az EU-nak. Tiborcz korábbi cége esetében az OLAF azt javasolta az EB-nek, hogy az összeg 100 százalékát kérje vissza, ami elég ritka, általában csak egy részét szokták – mondta Jávor az Indexnek.

Hogy az EB felvette-e már a kapcsolatot a kormánnyal, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy az OLAF ugyanakkor küldte el a jelentését az EB-nek, a magyar ügyészségnek és a kormánynak is. Az OLAF ezzel elvégezte a dolgát, megtette az ajánlásait az EB felé, a nyomozás tehát lezárult. A kormány pedig nyilvánosságra tudná hozni a hivatal jelentését, hiszen a 4-es metró esetében is nem sokkal azután tették meg, hogy az OLAF lezárta a vizsgálódását.

Lázár arról is beszélt, hogy nem tudja, mikor kapja meg a kormány a szóban forgó anyagot az Európai Bizottságtól, ami a Wall Street Journalhoz előbb jutott el, mint hogy a kormány hivatalosan megkapta volna.

A nyugati demokráciák másképp működnek

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban a miniszterelnökséget vezető miniszter.

„A kormány álláspontja, hogy az OLAF javaslatait, alaposan vizsgálja meg az ügyészség” – mondta Lázár, megjegyezve, hogy a kormány korábban is minden esetben ezen az állásponton volt és jelenleg a kormány nem is tudja, milyen lépéseket javasolt az OLAF az ügyészségnek.

„Az Európai Bizottság is fog majd egy anyagot küldeni a kormánynak a korrekció mértékéről...Ugyanúgy fogunk eljárni, mint minden esetben, meg fogjuk vizsgálni, tárgyalni fogunk az Európai Bizottsággal, és az eljárás minden szakaszát végig fogjuk járni.” Lázár szerint ezután állhat csak a kormány a nyilvánosság elé a jelentés teljes tartalmával, „ugyanúgy, mint a 4-es metró esetében.”

A miniszter szerint „az Európai Bizottság OLAF-jelentésre adott reakcióját a magyar kormány még meg sem kapta”, ez „Lehet hogy egy ajövő héten, lehet, hogy két hónapmúlva, és sem tudom, hogy mi lesz benne” – mondta Lázár, aki általában „reakciónak”, „anyagnak” nevezte azt, amit az Európai Bizottságtól vár a kormány, egyszer azonban azzal kapcsolatban is használta a „jelentés” szót.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Jávor Benedek közérdekű adatigényléssel fordult Lázár Jánoshoz és Polt Péterhez, hogy hozzák nyilvánosságra az OLAF-jelentést. Arról is írtunk, hogy a kormány nagyon látványosan máshogy kezeli a 4-es metró ügyében és az Orbán vejének közbeszerzéseiről készült OLAF-jelentéseket. Végül azt is végigvettük, hogy várhatóan mi lesz vagy mi lehet most Tiborcz Istvánnal. 

Két hónap kellett a 4-es metrónál

Mindezek alapján tehát látható: a korábbi esetben

  • a kormány az OLAF-jelentést hozta nyilvánosságra;
  • az Európai Bizottság nem készített külön jelentést;
  • a korábbiak alapján nem igaz az sem, hogy a jelentést az OLAF-hozhatná nyilvánnoságra, ezt a kormány teheti meg.

A 4-es metró kapcsán 167 milliárd összértékű, 60 szerződést vizsgáló jelentés 2017. február 3-án már nyilvános volt – az OLAF 59 milliárd forint visszafizettetését látta indokoltnak. A kormány Csepreghy akkori elmondása szerint 2016 végén kapta meg a jelentést az OLAF-tól, így tehát legalább hat hét telt el a jelentés kézhet vétele és a nyilvánosságra hozatal között. Ennek alapján valóban van még néhány hete a kormánynak, hogy az Eliost is érintő jelentést nyilvánosságra hozza.

A hozzáállásban azonban már így is van látható különbség: tavaly januárban Lázár már a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt azt mondta, hogy „a jelentés nemzetközi baloldali bűncselekményről számol be.” Minősítésre ezúttal nem vállalkozott.

Lázár szerint azonban semmi különbség nincs: 

Ez azonban nincs teljesen így. A nyilvánosságra hozatalra nem akkor szánte el magát a kormány, amikor már befejeződtek az Európai Bizottsággal való tárgyalásai az OLAF-jelentésében foglaltakról, hanem a végleges megállapodás előtt. 

Valóban négy, sőt, öt évig tartott a 4-es metró ügyében a vizsgálat, Lázár válaszában mintha azt sejtette volna, hogy ha ugyanolyan forgatókönyv szerint kéne nyilvánosságra hozni az Eliost érintő vizsgálatot, akkor attól még évekre volnánk. Azonban ez a vizsgálat is évekig tartott, az OLAF-jelentéssel lezárult, a nyilvánosságra hozatalnak tehát nincs akadálya. Különbség csak abban van, hogy Lázár állítása szerint még nem lépett kapcsolatba a kormánnyal az Európai Bizottság, márpedig az a 4-es metrót érintő jelentés nyilvánosságra hozatalakor ez megtörtént. Kérdés, hogy április 8-ig sikerül-e kapcsolatba lépni, bár ez sem jelenti, hogy a kormány a választások előtt vagy utána bármikor valóban nyilvánosságra fogja hozni az OLAF-jelentést azokról a pályázatokról, amelyeken Orbán vejének cégét hozták ki győztesnek.

Borítókép: Lázár János a 2018. január 18-án tartott sajtótájékoztatón. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!