Odáig nem jutottunk, hogy a potenciális felbujtóval beszéljek

Nyomok, adatok, vallomások vannak, de annyi nincs, hogy a lehetséges felbujtó ellen vádat lehessen emelni

– mondta az Indexnek Kovács Lajos, akivel a gyilkosság húsz éves évfordulója apropóján beszélgettünk. A ma már nyugdíjas rendőrnyomozó a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság megoldatlan gyilkossági ügyeit megfejteni próbáló úgynevezett “döglött ügyek” osztályát vezette. A Fenyő-ügyben először a BRFK nyomozott, aztán az akkor még létező Központi Bűnüldözési Igazgatóság, végül pedig átkerült a "döglött ügyek" osztályára, ahol Kovács irányítása alatt öt-hat évig dolgoztak rajta, természetesen több más emberölési eset mellett.  

Nagyon sokan akarták Fenyő halálát

Fenyő János a VICO médiabirodalom elnöke volt, a rendszerváltás utáni zavaros gazdaság egyik befolyásos alakjaként bőven akadt konfliktusa az üzleti életben. 

"Több potenciális felbujtót találtunk, akivel Fenyő haragban állt. Fenyő “ideális áldozat” volt, mert iszonyatosan sok ellensége volt. Azt a típusú nagyvállalkozót testesítette meg, aki nem válogatott az eszközökben, igazi ordas kapitalistaként tört zúzott maga körül, nem voltak különösebb gátlásai. Például az egész Marcibányi téri lőtér vezetésével konfliktusa volt éppen akkor, amikor lelőtték. Németországból nyomdagépeket rendelt, de mondvacsinált indokokkal nem fizette ki, és még sorolhatnám hosszan a vitáit" – mesélte Kovács Lajos.

"Odáig nem jutottunk, hogy a potenciális felbujtóval személyesen beszéljek" – magyarázta a volt nyomozó, amikor arról kérdeztük, milyen benyomást tett rá az az ember, akit ő felbujtónak tart. És bár korábban Kovács elég sok utalást tett arra, hogy ez az ember is egy befolyásos, magas társadalmi státuszú figura, elmondása szerint mindig is ügyelt arra, hogy konkrét nevet ne mondjon. 

Eleinte bosszantó az, ha az ember tudja, hogy valaki bűnös lehet, de nincs elég bizonyíték és jó eséllyel kikerüli az igazságszolgáltatást. A Fenyő-ügy esetében arról, hogy a potenciális felbujtó tényleg adott-e utasítást a gyilkosságra, vagy csak érdekében állt és tudott róla, nem vagyok meggyőződve. De hogy a rendőröknek érdemes lett volna megmagyaráznia, ami történt, az biztos.

"El kell fogadni, hogy van olyan élethelyzet, hogy nem lehet bizonyítani a felbujtást. Ha érdemes még később munkát, időt, energiát szánni egy évtizedes ügyre, amiben tudom, ki az elkövető, és hajtom, hátha be tudom bizonyítani, akkor is csak akkor érdemes csinálni, ha van esély a bizonyításra. De ha nincs esély, akkor nem biztos, hogy van értelme újra nekifutni" – mondta. 

Ha azt nézzük, hogy a felbujtó nem került rendőrkézre, akkor a Fenyő-ügy ilyen szempontból kétségkívül kudarc. De bőven akad pozitív példa. Kovács felemlegette annak a pécsi rendőr őrnagynak az esetét, akiről tudták a nyomozók, hogy embert ölt, mégsem tudtak mit tenni. Az őrnagy a szerelme férjét ölte meg, abban bízva, hogy elkövette a tökéletes gyilkosságot és nem sikerül rábizonyítani a bűntényt. Sokáig úgy tűnt, bejött a számítása. "Először gyanúsított volt, de ki kellett engedni és el kellett engedni az ügyet. Évek teltek el, akkor kaptuk meg mi, a "döglött ügyek" osztálya. Elkezdtünk rádolgozni, és olyan részleteket szedtünk elő az ő életéből, hogy végül össze tudtuk rakni a mozaikot és megbukott. El is ítélték." 

Néha jó az ember szemébe mondani, hogy tudjuk, mit tett

Jóllehet a Fenyő-gyilkosság lehetséges elkövetőjével Kovács nem beszélt személyesen, más emberölési ügyekben megesett, hogy a szemébe mondta valakinek: tudja, hogy ő ölt, még ha nem is tudta bizonyítani annyira, hogy vádemelést lehessen kezdeményezni. "Talán azért mondtam meg ilyenkor, hogy érezze az illető, nem úszta meg teljesen. Érezzen egy belső feszültséget. Vagy azért, nehogy azt higgye, hogy fogalmunk sincs, mit csinált. Ezt érdemes elmondani, mert valami szorongást talán ki lehet váltani benne. És aztán vagy azért hibázik utána, mert tudja, hogy a rendőrség szerint ő az elkövető, vagy egyszerűen csak megunja és vallomást tesz. Mindegyikre volt példa a pályafutásom alatt."

Kovács emlékei szerint bár a Fenyő-ügyben sok potenciális felbujtó jöhetett szóba, az már számukra is egyértelmű volt a nyomozáskor, hogy nem egy indulatból elkövetett gyilkosság történt. "A gyilkosságnál használt autót hónapokkal korábban megvették, hamis személyigazolvánnyal, a fegyvert külföldről csempészték be, külföldiek voltak az elkövetők, akik a csúcsforgalom kellős közepén lötték le Fenyőt" – sorolta a példákat arra, miért volt a napnál is világosabb, hogy a végrehajtókat a szervezett bűnözői körökben kell keresni. 

Nagyon sok mindent megállapítottunk, nagyon sok mindent kinyomoztunk, nagyon sok elképzelésünk volt, de addig nem jutottunk el, amíg a bírósági ítélet, bár Jozef Rohacig igen. Csak amikor nálunk Rohac spiccre került, akkor éppen szökésben volt.

– emlékezett a volt nyomozó. "Annak idején mi a szlovákoktól kértünk mintákat Rohactól, de csak ujjnyomot tudtak adni, DNS-ük nem volt tőle. Tehát várni kellett, amíg kézre került. Ebben a várakozásban nekem elketyegett az órám, el kellett mennem nyugdíjba, úgyhogy már csak az újságban olvastam, amikor Prágában egy egyszerű közlekedési ügy miatt horogra akadt" – emlékszik vissza a nyomozásra Kovács.

Rohác prágai elfogása után felgyorsultak az események. "A magyar elfogatóparancs a Seres Zoltán elleni 1997-es merényletkísérlet miatt Rohác ellen érvényben volt, mivel a Seres kocsija alá tett bomba leesett, nem robbant fel, viszont a szerkezet belsejében volt egy ujjnyom, ami Rohacé volt" – magyarázta a volt zsaru. (A volt ökölvivó, Seres Zoltán az éjszakai élet egyik jelentős figurája volt a kilencvenes években. Bár Rohác nem tudott vele végezni, végül 1999-ben Tahitótfaluban meggyilkolták.)

Szerencsére a csehek nem a szlovákoknak, hanem a magyar hatóságoknak adták ki Rohacot. Így tudtak DNS-mintát szerezni tőle a magyarok, csakhogy mire az eredmény megjött erről, a bíróság már kiutasította őt Magyarországról. Ekkor derült ki, hogy a DNS-e azonos az egyik DNS-sel, ami azon a ruhán volt, amit a Fenyő-gyilkosság után dobott el az elkövető. Ekkor újra kérték a kiadatását a szlovákoktól, ki is adták. Bár Kovács azt mondja, a hosszú évek alatt megtanulta, hogy egy bírósági ítélettel kapcsoltban a nyomozóknak nem lehetnek elvárásaik, azért arra mindig kíváncsi, hogy a bizonyítékokat miképpen értékeli egy-egy bíró.

Érdekes, hogy a ruhákon három férfi DNS-e volt. Az egyiké Rohácé volt. A harmadiknak nem volt gazdája, a másodiknak igen, de utóbbit felmentették. Persze a bíró szabad joga, hogy hogyan értékeli a bizonyítékokat

– mondta.

Kovács Lajos szerint a nyomozásuk során Portik, mint megbízó neve "nem merült fel", de az egykori olajos bűnöző természetesen már akkor képbe került, hiszen tudták róla, hogy ő és a köre áll kapcsolatban Rohácékkal.

"Portikról már akkoriban mindenki tudta a rendőrségnél, hogy kicsoda és milyen szerepe van az alvilágban. Évtizedeken keresztül a rendőrség potenciális ellenfele volt. Azok a rendőrök, akik vele foglalkoztak, mindig tudták, hogy mi van az életében, milyen sara van, milyen a kapcsolatrendszere, kik tartoznak hozzá. Ez hosszú évek munkájával lett feltérképezve" – mesélte Kovács.

A volt nyomozó emlékei szerint kétszer vagy háromszor beszélt személyesen Portikkal, aki akkor még szabad emberként mozgott, mivel 2003-ra az olajos ügyletei elévültek, az ellene emiatt folyó eljárást pedig megszüntették. 

Az volt az érzésem, hogy nagyon okos, dörzsölt figura. Azzal a fajta intelligenciával rendelkezik, amivel a szervezett bűnözés csúcsára fel lehet jutni. Itt nem az iskolázottságról van szó. Van egy kombinatív készsége, gyors reagáló képessége, éles esze, riposztozó válaszadási képessége, szóval van egy debattőr jellege az egész palinak. Gyorsan átlátja hogy mi a kérdés, és gyorsan ki is találja, hogy mit kell okosan válaszolni. Van benne egy önvédelmi reflex is: keveset mond olyat, ami támadhatóvá teszi. Mindemellett viszont kíméletlen és gátlástalan

– így emlékezett vissza a vele való beszélgetésekre.

Kovács Lajos szerint Portik tipikusan az a bűnöző, akit csak akkor érdemes elfogni, ha már nagyon komoly bizonyítékok vannak ellene, "ellenkező esetben egy ilyen ember a jó ügyvédek segítségével simán kisétál a rendőrségről". Kovács úgy véli, ez a módszer az egész szervezett bűnözés felszámolására igaz. A volt nyomozó nem azt a nézetet osztja, hogy a rendőrség látókörében lévő csúcsbűnözőket pimf ügyben kell lekapcsolni, szerinte évekig tartó, aprólékos munka után kell lépni a szervezett bűnözői körök ellen, amikor már elég bizonyíték gyűlik össze ahhoz, hogy ezeknek a köröknek a vezéregyénisége a legjobb ügyvédek segítségével se tudjanak kimászni a csávából.

Az alvilági körökhöz köthető vagy azokkal kapcsolatba hozható gyilkossági ügykomplexumok, Kovács szerint szerencsés esetben nemcsak a Fenyő-ügyhöz, hanem más megoldatlan esetekhez is megoldást jelenthetnek. "Prisztás József vagy Domák Ferenc kivégzésében, vagy éppen a Fenyő-ügyben, az Aranykéz-ügyben már nagyjából látszik a teljes tényállás, és más gyilkossági ügyekben is kezd világossá válni, mi történt" – ezzel magyarázza optimizmusát a volt  zsaru. 

Vádalkuk önérdekből

Persze mindezekben az ügyekben van egy nehezítés is, ami a szervezett bűnözés jellegéből fakad.

"Nyilván egy egyszerű esetben, amikor János bácsi megöli fejszével a feleségét, egyértelmű a tényállás és tárgyi bizonyítékot is könnyű találni. De ezekben az alvilági ügyekben nem csak a profi elkövetési mód okoz nehézséget, hanem az is, hogy majdnem mindenki bűnöző, beleértve sokszor a tanúkat is. Nagyon sokan, akik beszélnek, alkut akarnak kötni a rendőrséggel,  önérdekből. És ebben az esetben sem mindig a teljes igazat mondják" - ad egy példát a nehézségre. 

Sőt, szerinte ha a lehetséges elkövetők, a tanúk, de még az áldozat is a szervezett bűnözésből kerül ki, akkor nagy az esélye annak, hogy egy nyomozásban senki nem mond igazat. Ilyenkor gyakran nincs más, csak ellentmondás. "A nyomozónak a feladata, hogy a tényekkel, a tárgyi bizonyítékokkal, a vallomások ütköztetésével megpróbálja belőle kihámozni az igazságot. Például az egyik ügyben, amiben Rohác érintett, egy szlovákiai bűnöző vallomása az, ami Rohác bűnösségét megalapozta. Egy csomó magyar tanú is kötött vádalkut, csakhogy elfogultak voltak, a vallomásaik ellentmondásosak voltak,  így objektív igazságnak nem fogadta el ezeket a bíró. De szerintem az igazságszolgáltatás is még keresi annak az útját, hogy ezeket a vallomásokat hogyan értékelje" – magyarázta Kovács.

A volt rendőr szerint jellemző tendencia, hogy az elmúlt néhány évtizedben a kriminalisztikán belül a bizonyításelméletben a személyi bizonyítékoknál jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a tárgyi bizonyítékok. Szerinte ez éppen amiatt van, mert a tanúk – nem csak az alvilági ügyekben – rengeteget tévednek, néha össze-vissza beszélnek, a gyanúsított viszont nem köteles vallomást tenni sem.

Farkas Helga elrablása és az olasz maffia

A Fenyő-ügy apropóján más megoldott és megoldatlan esetekről is beszélgettünk a volt nyomozóval. Így például Farkas Helga ügyéről, amiben nemrég egy teljesen új teóriával állt elő egy volt nyomozó, a balástyai rémet is kézre kerítő Palatinus Gábor. A gazdag vállalkozó, Farkas Imre lányát 1991. június 27-én rabolták el, később pedig meggyilkolták. 

Palatinus hosszú éveken keresztül végzett kutatásokat, szerinte az orosházi lányt elrablása mögött olaszok állnak, az emberrablás miatt el is ítélt Cs. József pedig az olasz maffiával állt kapcsolatban, az emberrablás körülményei szerinte szintén olasz mintára utalnak.

Kovács, aki anno maga is dolgozott a Farkas-ügyön, szkeptikusan fogadta volt kollégája állítását, bár azt mondta, részleteiben nem ismeri Palatinus kutatását. Szerinte Cs. József és tettestársa egyszerű fiatal bűnözők voltak, akik autólopásokat, betöréseket, csalásokat követtek el.

Nem volt bizonyíték arra, hogy Cs. József kapcsolatban állt volna az olasz maffiával. Arra sem volt bizonyíték, hogy olasz emberrel állt volna kapcsolatban. Arra volt csak bizonyíték, hogy járt Olaszországban. Járt Triesztben, ha jól emlékszem. Ügyeskedett ott, de a nyomozás akkoriban semmilyen adatot nem hozott fel arra vonatkozóan, hogy olasz szál lett volna a történetben. Ma sem hiszem, hogy túl sok lenne

– mondta. Mindenesetre szerinte Palatinusnak be kellene mennie a rendőrségre, vallomást kellene tennie és elmondani mindazt, amit kiderített. "Mivel hozzám hasonlóan Gábor sem aktív rendőr már, ezért az aktív rendőrökre kellene bízni, hogy tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek vagy bebizonyítják, vagy megcáfolják azt, amit ő állít" – tanácsolta Kovács.

Létezik-e tökéletes gyilkosság?

Kovács szerint a megoldatlan ügyek sem jelentik azt, hogy van tökéletes gyilkosság. Ő egyébként is máshogy közelíti meg a tökéletes gyilkosság kérdését.

Sokan azt gondolják, hogy ha egy rendőr meg tud oldani gyilkossági ügyeket, akkor el is tudja követni úgy, hogy ne bukjon le. De több példa is mutatja, hogy a rendőrök önteltek, amikor gyilkosságot követnek el. Azt hiszik, hogy el tudják tüntetni a nyomokat, vagy össze tudják azokat keverni, esetleg leplezni a cselekményüket. Aztán kiderül, hogy mégsem. De szerintem nem az elkövető értelmi képessége itt a döntő, hanem a szerencse. Ha szerencséje van a nyomozóknak, akkor még a legjobban leplezett ügyben is kiugorhat valami olyan epizód, ami meghozza a megoldást. És ha egy gyilkos kicsit ügyetlen, de óriási szerencséje van, akkor soha nem fog lelepleződni. Mind a két fajtával találkoztam az életem során.