Mi az eddigi leglogikusabb forgatókönyv a Kósa-sztoriban?

Kedd reggel óta nagyjából másfél nap telt el, azóta több közjegyzői papír nyilvánosságra került Kósa Lajos és egy csengeri, háztartásbeli nő eurómilliárdos ügyletéről, és mindkét fél viszonylag részletes, de egyes fontos részletekről mégis hallgató nyilatkozatai elhangoztak. Kósa Lajos háromszor is megszólalt, szerdán pedig Csengeren elértük a család "szóvivőjét" is. Ez alapján próbáltuk meg összerakni, mi történhetett valójában, legalábbis merrefelé mutatnak jelenleg a szálak ebben a történetben - amíg persze további fontos részletek ki nem derülnek (lásd jobboldali keretesünket).

Eszerint valamikor 9 éve egy csengeri nő, a négygyermekes Szabó Gáborné elkezdte azt állítani magáról, hogy a 70-es években nyugatra disszidáló édesapja révén  óriási örökség  szakadt a nyakába. A sztorija szerint édesapja országokon átívelő vagyont és cégbirodalmat épített, ezt hagyta rá, de állítása szerint az örökséget zárolták, egyelőre nem tud hozzájutni a pénzhez. Azaz egy részéhez mégis, egy időre kapott ötmilliárd forintot, de aztán azt vissza kellett utalni.

Hogy ez a sztori nem feltétlen valós, arra az utal, hogy a nő apját a faluban mindenki zenésznek ismerte, és ottjártunkkor a "szóvivő" a milliárdos átutalásra egy kamuszagú dokumentumot mutatott, amiben volt ugyan egy kétmilliárdos összeg, de az a napi vásárlási limit volt, amit bárki beállíthat ennyire. Nem árulta el azt sem, hogy milyen cégeket vitt az apa, a nemzetközi sajtóban pedig nincs nyoma Matkó úr óriási vállalatbirodalmának, pedig a 4 milliárd eurós vagyonnal már a leggazdagabbak között lenne helye.

Erre az örökségre hivatkozva a nő elkezdett kölcsönkérni a faluban, hogy pontosan kiktől, milyen szöveggel, az homályos, de állítólag 10-20-30, sőt, esetenként 80 milliót is kicsalt az emberektől és cégektől. A nő szép kerek történetet épített, arra is ügyelt, hogy a sztorija erősítéseként a pénzügyminisztériumtól kérjen állásfoglalást, hogy kell adózni a külföldi örökség után. Vélhetően "kockás papírra" kapta ezeket a pénzeket, vagy csak a rászedettek nem akartak balhét csapni, mindenesetre eddig csak egy cég jelentette őt fel csalás miatt, és az is csak mostanában, holott évek óta mehetett ez a fura biznisz. 

Ahogy terjedt az "óriási örökség" híre a megyében, az ügyvédjén keresztül valahogyan eljutott Kósa Lajosig a történet, nem tudni, hogy ki környékezett meg kit, erre végképp ellentmondásosak az információk. A nőnek valószínűleg érdekében állhatott, hogy egy híres, befolyásos személyiséget is behúzzon a történetbe, erre utal, hogy a helyiek szerint utána a nő már a Kósa Lajos által is jegyzett közjegyzői papírokkal házalt, Kósa Lajos pedig elhitte, hogy az örökség igaz lehet, és óvatlanul belement abba, hogy ő kezelje a "vagyont", segítsen majd az elhelyezésben, államkötvény vásárlásában.

Az első szerződésük előtt nem sokkal, 2012 végén a nő céget alapított, az Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető Kft.-t, egy Czakó János nevű emberrel. Ezután, 2013 elején jött a vagyonkezelői szerződés Kósával, majd szeptemberben Kósa rájött, hogy kér is valamit cserébe, mégpedig - a megjelent papírok alapján - az anyjának juttatott ajándék formájában, 800 millió forintot. Aztán vélhetően ahogy egyre szorosabbra fonták a kapcsolatot Szabónéval, és egyre jobban számítottak a nagy bizniszre, a nő cégében résztulajdonosokká váltak Kósához közelálló emberek, 2014-ben Orendi Mihály, 2015-ben Kósa ügyvédje, Fiák István, aki a húsz év körüli lányát is a cégvezetői székbe ültette. 2014 márciusában a cég a székhelyét Budapestről a debreceni uszodába tette át. A papírok szerint sosem termeltek bevételt, vagyona nincs a vállalkozásnak. A nő további szerződésekkel igyekezett elhitetni, hogy vagyon felett ül: Czakónak például jogot ad arra, hogy 2015-ben 25 millió eurót elhozzon egy svájci széfből.

A nagy vagyonnak az eddigi jelek szerint azonban nincs nyoma. Vélhetően Kósa is rájött, hogy valami nem kerek a sztorival, és hagyta az egészet. A nő egyik hitelezője, a Kiskun Tender Kft. azonban sok év sikertelen pénzvisszaszerzési kísérlet után feljelentést tett csalás gyanúja miatt, a nyomozók házkutatást tartottak Szabó Gábornénál. A nő férje valószínűleg nem bírta a nyomást, öngyilkos lett, az ügy pedig a Magyar Nemzeten keresztül nyilvánosságra került.

Az nem világos, hogy Kósának hogyhogy nem volt gyanús az irreálisan nagy örökség és az egész ügy, miért ment bele egy ilyen hátterű ügy közokiratba foglalásába, ráadásul egy olyanéba, ami arról szól, hogy az anyja 800 milliót kap. Vélhetően ez utóbbi lehet egyébként a magyarázat arra, hogy eddig nem tett feljelentést.

Borítókép: Kósa Lajos. Fotó: Huszti István / Index.