Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

26-ból 25: a Jobbik-frakció szembemegy Toroczkaival

2018.05.22. 20:37 Módosítva: 2018-05-22 20:40:45

Kedd délelőtt Toroczkai László, a Jobbik radikális szárnyának egyik meghatározó politikus bejelentette – miután korábban a pártszakadást is lebegtette –, hogy platformot alapít a párton belül.

Azt mondta, Mi magunk néven alakítanak platformot, ebben társa 7 jobbikos polgármester (2014-ben 14 jobbikost választottak meg polgármesternek). Arról is beszélt, hogy „a Jobbik frakcióján belül is jelezték már felé, hogy csatlakoznának. Neveket nem akart mondani, de Dúró Dórát megnevezte”.

A párt frakciója kedden kora este közleményt adott ki. Eszerint

a Jobbik 26 képviselőjéből 25 nemet mond a Toroczkai-platformra.

A frakció közleménye szerint Toroczkai szavaival szemben „a valóság az, hogy a Jobbik parlamenti frakciójának 26 tagjából 25 nem tagja, és a jövőben sem kíván tagja lenni ennek a platformnak”. Megerősítették, hogy egy képviselő, Dúró Dóra valóban kifejezte a csatlakozási szándékát a platformhoz. Ez egyébként nem meglepő, Dúró korábban is a párt radikális szárnyához tartozott, a tisztújító kongresszuson Toroczkai elnökhelyettes-jelöltje volt (Toroczkai 22 szavazattal maradt alul Sneider Tamással szemben azon a választáson).

A dolog tehát úgy áll, hogy a párt, a tisztújító kongresszus szavazatarányait látva igencsak megosztott, hogy néppártosodás – amit az új elnök, Sneider és a frakció többsége képvisel – vagy a Toroczkaiéktól várható radikalizálódás. Eközben a parlamenti frakció szinte egységesen a néppárti, „konszolidált” irányt támogatja. (Gyorselemzésünk a Jobbik belviszonyairól itt olvasható.)

Aki kellően sokat élt már a NER előtt időkben is, azt kísértetiesen emlékeztetheti ez a helyzet a kisgazdapárt 1990-es évek eleji szétesésére. Az FKGP az 1990-es 44 mandátumot szerzett, bekerült a koalíciós kormányba, agrártárcát is kapott. Aztán 1991 végén a parlamenti frakció kettészakadt, jött a 33-ak vs. 12-ek időszaka, előbbiek maradtak a kormányoldalon, utóbbiak, Torgyán vezetésével átültek ellenzékbe.

A párt torgyánista lett, a 36-okká duzzadt 33-ak új pártot alapítottak, az EKGP-t, az 1994-es választáson azonban az FGKP szerzett parlamenti képviseletet, a 36-ok többsége a kilencvenes évekre eltűnt a politikai közéletből, néhányan az első Orbán-kormány idején magukat Fidesz-közelben rehabilitálva bukkantak fel még kis időre, jelentősebb politikai súly nélkül.

Persze a történelem sosem ismétli meg önmagát.