A Fidesz az Alaptörvénybe emelné a keresztény kultúra védelmét

A parlament törvényalkotási bizottságának fideszes tagjai az esti órákban módosító szándékjavaslatot nyújtottak be az Alaptörvény már benyújtott módosító javaslatához. A dokumentumot Harangozó Tamás, a törvényalkotási bizottság szocialista alelnöke posztolta ki a Facebook-on. A bizottság holnap reggel ülésezik.

A fontosabb változások részeként az Alaptörvény R. cikke kiegészülne azzal, hogy

A kereszténység (egész pontosan annak nemzetmegtartó szerepe) most még csak a preambulumban (bevezetőben) szerepel, a változtatással az a törzsszövegbe is bekerülne. Az ideológiailag semleges állam eszményétől való elrugaszkodás elsősorban azért lehet aggályos, mert Magyarország kultúrájának nem keresztény elemei a javaslat értelmében kevésbé számítanak védendő értéknek.

A kiegészítésnek már csak azért sincs sok értelme, mert a hatályos P. cikk szerint (egyebek mellett) a kulturális értékek már most is "a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége".

A XXII. cikk kiegészülne azzal, hogy

Ide az is bekerülne, hogy az állam mellett az önkormányzatok is törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.

Miközben tehát a hajléktalanságot a Fidesz betiltaná, nem írná elő kötelezettségként az állami szerveknek a hajléktalanokról való gondoskodást.

A ma ismertté vált javaslat egyben azt is jelenti, hogy a Fidesz nem vár másfél évet a hajléktalanság betiltásával az Orbán által múlt pénteken bejelentett hosszabb alkotmányrevízióra. Ennek értelmetlenségéről itt írtunk.

Borítókép: Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája (k) ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét vízkereszt ünnepén a Batthyány téri Duna-parton 2018. január 6-án. MTI Fotó: Czimbal Gyula