Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

Értékvesztéstől tart a közigazgatási bíráskodásnál a Kúria elnöke

D  AS20180618016
2018.06.27. 16:23

Félévzáró beszélgetésen összegezte Darák Péter, a Kúria elnöke, illetve a Kúria kollégiumvezetői a legfelsőbb bírósági szervezet mögött hagyott időszakot.

A konkrét ügyek, jogesetek, jogi értelmezési problémák ismertetése mellett persze megkerülhetetlen téma volt a bírósági rendszer átalakítása is, a Fidesz erőteljes támadása a Kúriával szemben, illetve az a feszültség, amely az utóbbi hónapokban kialakult a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírósági Tanács között.

Darák ez utóbbiról azt mondta, hogy az új OBT januári megválasztása után nem alakult ki olyan "kölcsönös bizalmi légkör, ami az igazán optimális és hatékony működését lehetővé tenné a testületnek". Viszont szerinte legkésőbb kora őszre helyreállhat a bizalom az Országos Bírói Tanácsban (OBT), a mostani helyzet a póttagok kora őszi megválasztásával megváltozhat.

Darák Péter többször is elmondta, az OBT testületként működik, és természetes, hogy tagjai között véleménykülönbségek lehetnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ő maga hivatalból, tehát a törvény alapján tagja a tanácsnak a további 14 tag mellett, és abban nem tölt be vezető szerepet.

Félő az értékvesztés a közigazgatási bíráskodásnál

Az új közigazgatási bíróságok felállításáról, amely értelemszerűen csökkenti a Kúria hatalmát, Darák azt mondta, hogy a Kúria bírái részt vesznek az Igazságügyi Minisztérium (IM) munkabizottságában.

A meghívásukat a bizottságba annak jeleként értékeli, hogy a tárca is tudatában van az elmúlt csaknem 30 év komoly jogfejlesztési eredményeinek, ítélkezései értékeinek,

amelyek nélkül a reform értékvesztéshez vezethet.

A Kúria szeretné, ha a korábbi joggyakorlat az új bíráskodás része lenne, és nem kerülne a joggyakorlatból, "ennek a félelmemnek adtam hangot", mondta Darák. Egyelőre csak az alaptörvénybe került be az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozása, a részletszabályokat még nem ismerjük. Mivel egy új szervezet áll fel, elvileg semmi nem kötelezi majd az új bíróságot, hogy a Kúria jogegységi vagy elvi határozatait figyelembe vegye, betartsa. 

Arra a kérdésre, hogy veszélyben érzik-e az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget a magyar, illetve a közép-európai változások miatt, azt mondta: a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatban "ilyen aggályok alappal nem fogalmazhatók meg".

Darák szerint ugyanakkor

az új demokráciákban "az igazságszolgáltatás még nem találta meg a helyét",

így elkerülhetetlenek a konfliktusok. A Kúria azon van, hogy olyan irányba próbálja terelni a változtatásokat, amelynél megmarad a bírói függetlenség.

Nem az elnök osztja el az ügyeket

A Kúria elnöke szerint a bíróságok működéséről sok téves, a jogszabályi környezet ismeretének hiányáról tanúskodó információ jelent meg, például az ügyek elosztásával kapcsolatban. A bíróságok "nem üzemként vagy hadseregként működnek, ahol az igazgató vagy a parancsnok dönthet mindenről, hanem az alaptörvény állandóságot biztosító elvei és a szabályozás alapján" - mondta.

Darák Péter cáfolta azokat az információkat is, amelyek szerint a Kúria elnökeként ő szignálná az ügyeket, hiszen valójában előre látható ügyelosztási rend van. Arra is kitért, hogy a bírákat nem lehet elvonni az egyes ügyektől, csak elfogultság esetén, kizárási kérelem alapján, vagy ha a bíró maga jelzi, hogy nem várható el tőle az ügy tárgyilagos elbírálása.

A bírónak nincsen pártállása Kónya István, a Kúria elnökhelyettese közölte, az ügyelosztási rendet minden bíróság elnökének - a kollégiumok és a bírói tanács véleményének figyelembevételével - decemberben kell elfogadnia a következő évre, attól eltérni csak nagyon kivételesen és szigorú

A bírák védelmében az újságíróktól azt kérte: a döntések okát ne keressék "a bíró személyében, vallásában, világnézetében", mert "a bírónak nincsen pártállása, csak jogismerete, felkészültsége, lelkiismerete és felelőssége" a döntéséért.

További nyilatkozatok a kollégiumvezetőktől:

  • Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője arról beszélt, hogy a Kúria a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal közösen évek óta vizsgálja az 1956-os ítéleteket, és azt állapították meg, hogy azok "igazi értelemben gyilkosságnak, politikai gyilkosságnak, leszámolásnak tekinthetők", hiszen teljesen nélkülözték a korrekt bírósági eljárás és ítélet jellemzőit.
  • Wellmann György, a polgári kollégium vezetője azt mondta, az egyedi ügyek jelentős részét - felülvizsgálati eljárásban - továbbra is a devizahiteles ügyek teszik ki. Ezek a perek továbbra is a szerződés érvénytelenségére irányulnak, továbbá az árfolyamkockázat fogyasztóra való terhelését vitatják a nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozva.
  • Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője azt mondta, 170 választási ügy érkezett hozzájuk, ezeket háromnapos határidővel kellett elbírálniuk. Közölte, megállapították, hogy több ponton is szükséges a választási eljárási törvény módosítása, pontosítása. Részben csatlakoznak a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda szakmai álláspontjához is. Épp a beszélgetés közben fideszes képviselők be is nyújtottak egy javaslatcsomagot. A választási ügyek szignálási rendjéről azt mondta, az húsz éve változatlan. Az ügyeket senki nem szignálja, azokat automatikusan, "emberi közreműködés nélkül" osztják el - mondta.
  • Simonné Gombos Katalin, a polgári kollégium szóvivője arról számolt be, a Kúria megújult honlapját havonta 160-180 ezren látogatják, 160 ezerrel többen, mint a múlt év első félévében.

(Borítókép: Kovács Tamás / MTI)