Tizenegy évre ítélték a lúgos támadót a Kúrián

A Kúria újra elkezdte tárgyalni a lúgos támadásként elhíresült bűnügyet, ezzel pedig újfent a legmagasabb bírói fórum elé ért az eset. Öt év után csütörtökön véget ért a per: életveszélyt okozó testi sértésért

Fellebbezésnek helye itt már nincs, az ítélet jogerős.

Előre kitervelten, orvosi esküjét semmibe véve, különös kegyetlenséggel elkövetett támadás volt ez a bíró szerint, aki szerint a vádlott személyisége is veszélyes a társadalomra. Épp ezért a kiszabható legmagasabb tizenkét év büntetés felső határán ítélték el a vádlottat. Magánlaksértés, kifosztás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, okirattal visszaélés, személyi szabadság megsértése bűntettekben is bűnösnek találták.

A vád szerint 2013 márciusában B. Krisztián saját otthonában támadta meg volt barátnőjét, miután a nő pár hónappal korábban szakított vele. Renner Erika épp indulni készült, amikor az ajtóból egy maszkot és sisakot viselő kék szemű alak visszatuszkolta a lakásba, megkötözte, kábító-altató injekciót adott be a combjába, majd levetkőztette, nemi szervét és annak környékét maró lúggal öntötte le. Az öntudatlan áldozatot bevonszolta a fürdőszobába, ezután lemosta a nőt kamillateával, pokrócba csavarta, elvette telefonját és laptopját, hogy a támadást rablásnak álcázza, majd rázárta az ajtót, és magára hagyta.

A támadás miatt a maró anyag teljesen szétroncsolta Renner Erika nemi szervét, így az életminősége már sohasem lesz ugyanolyan, mint előtte. A nő több beavatkozáson van már túl, átmenetileg még a vizeletürítési képességét is tönkretette a sérülés.

B. Krisztián 19 hónapot töltött eddig előzetesben. A Budai Irgalmasrendi Kórház egykori főigazgatója csütörtökön már rendőri kísérettel a bírák előtt állt, amikor a nagy hallgatóságot beengedték a Kúria dísztermébe.

Korábban már háromszor is elítélték

A lúgos ügy legnagyobb nehézsége az volt, hogy nem voltak közvetlen bizonyítékok: nem volt beismerő vallomás, és az áldozat vallomásából is hiányzott a támadó konkrét beazonosítása, Renner Erika sohasem állította biztosra, hogy a férfi a tettes. Közvetett bizonyítékok voltak, például:

• a vádlott kocsijában olyan altatószert (midazolámot) tartalmazó fecskendőt találtak, amit Renner Erika szervezetében is kimutattak, és orvosként ismerte és használta is a szert;
• egy szemtanú az elejétől kezdve következetesen állítja, hogy a támadás idején találkozott Renner Erika lépcsőházában B. Krisztiánnal. Ez a tanú többször is beazonosította B. Krisztiánt, több személy közül is kiválasztotta a férfit a „tekintete alapján”;
• a vádlott alibije az Ítélőtábla bírája, dr. Újvári Ákos szerint nem állja meg a helyét: a férfi azt állítja, a támadás időpontjában ő épp  egy tervezett beruházás miatt helyszínbejárást végzett teljesen egyedül a munkahelyén, a Budai Irgalmasrendi Kórházban, ezt megpróbálta egy rekonstrukciós videóval is alátámasztani. A szemtanúként meghallgatott kórházi dolgozók egyike sem tudta kétséget kizáróan megerősíteni, hogy aznap és abban az időben látta a volt főigazgatót a kórházban. 

Ezeket az év elején megismételt másodfok a korábbi ítéletekhez hasonlóan elegendőnek találta ahhoz, hogy (már harmadszorra) elítélje a vádlottat:

Életveszélyt okozó testi sértés, magánlaksértés, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, okirattal visszaélés és személyi szabadság megsértése bűntettekben találták őt bűnösnek. B. Krisztiánt kilenc évre eltiltották a közügyektől, és örökre eltiltották az orvosi hivatástól. Mivel a vádlott és ügyvédje is fellebbezett az ítélet ellen, a férfi felmentését és az eljárás megszüntetését kérték, a sértett ügyvédje pedig súlyosbítást kért, ezért ismét, már másodszor a Kúria elé került az ügy. 

Felmentést vagy súlyosbítást kértek az ügyvédek

A csütörtöki tárgyaláson egy rövid iratismertetés után perbeszédek következtek, amikben többnyire már korábban elhangzott érveket ismételtek el. Az ügyész szerint a Kúriának azt kell vizsgálnia, hogy az első- és másodfokú büntetőeljárásban történt-e valamilyen szabálysértés, valamint helyben hagyják-e az Ítélőtáblán hozott ítéletet. Azt is mondta, lehet, hogy nincs egy biztos közvetlen bizonyíték a vádlott ellen, de ha a mozaikokat a bírák egymás mellé rakják, akkor kirajzolódhat a bizonyosság. A bíróságot arra kérte, súlyosbítsák a B. Krisztiánra februárban mért kilenc évet.

Dr. Gál András, a sértett ügyvédje beszédében még mindig fenntartotta, hogy a bűncselekmény nem életveszélyt okozó testi sértés, hanem

Ebben Zacher Gábor, igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére támaszkodott, aki szerint a Renner Erikának beinjekciózott altatószerek és a maró leöntés életveszélyesek voltak, és az áldozat csak azért nem halt meg, mert időben rátaláltak. 

A vádlott ügyvédje, dr. Szekér Gyula újra a férfi felmentését kérte, ha erre nincs lehetőség, akkor pedig helyezzék hatályon kívül a korábbi ítéleteket, és indítsanak egy új elsőfokú eljárást. A védence ellen zajló pert „prekoncepciós eljárásnak" nevezte, hiszen szerinte nincs egyetlen tárgyi bizonyíték sem a vádlott ellen, de arra sem, hogy a sérülések életveszélyesek vagy maradandóak lennének. Az igazságügyi orvosszakértők szerinte ugyanis nem kompetensek az ügyben. A védő érveiről itt írtunk bővebben.

A perbeszédek után B. Krisztián beszélt az utolsó szó jogán, ő is szinte ugyanazokat ismételte, mint korábban.

Arra kérem a Kúriát, mentsen fel, mert a támadást nem én követtem el

– kezdte már sokadszorra a beszédét. Azt is mondta, a támadás előtti 42 éve alátámasztja, hogy ő nem ilyen ember, és szerinte a kivizsgáló pszichológusok sem találtak nála erőszakos viselkedésre utaló jelet. Beszédében újra elmondta, hogy Renner Erika nem tudta lezárni a kapcsolatukat, és a nő nem nézte jó szemmel, ha ő a gyerekeivel van. 

„Erika és barátnői egy alternatív valóságban éltek" akkor, amikor a nő azt mondta, hogy a vádlott mindenhol felbukkant, ahol ő is: koncerteken, az utcán, de még ugyanazokat a filmeket is megnézte, amit ő. Azt is felemlegette, ha ő lenne a támadó, akkor az áldozat hogy nem ismerte fel őt, hiszen már minden helyzetben látta és hallotta őt az évek alatt.

„Ki az, aki minden bizonyítékot eltüntet, de persze a fecskendőt magánál tartja? Ki az, aki egy cselekmény alatt bekapcsolva hagyja a telefonját a munkahelyén, hogy a helyi koordináták azt támasszák alá, ott van, és közben abban reménykedik, hogy három órán keresztül senki nem fog telefonálni?

Kellett egy tettes, és nem volt jobb ötlete a rendőrségnek. Egész egyszerűen a gombhoz varrták a kabátot.

Öt évig húzódott az ügy, pont került a végére

A vádlott gyerekkora óta ismerte az áldozatot, osztálytársak voltak. Felnőttként újra találkoztak, házasságon kívüli viszonyt kezdtek, ami öt-hat évig tartott. Ennek végül a nő vetett véget 2012 végén. B. Krisztián azonban nem akarta elfogadni a szakítást, telefonálgatott, üzengetett Renner Erikának, gyakorta felbukkant arrafelé, ahol a nő lakott. Az üzengetésnek 2013 januárjában vége szakadt, két hónappal később

A büntetőper csak majdnem három évvel a támadás után kezdődött el, az ügyészség először ugyanis megszüntette a nyomozást a Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatója ellen, mert úgy ítélték meg, hogy bűnösségére nincs elég bizonyíték. Az áldozat azonban bepanaszolta a megszüntető határozatot, így újra elrendelték a nyomozást, és 2015 nyarán aztán mégis vádat emeltek az orvos ellen.

Korábban sem első-, sem másodfokon, de még a harmadfokú Kúrián sem zárult jogerős ítélettel az ügy. 2016 májusában első fokon aljas indokból elkövetett, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó testi sértés miatt négy év börtönbüntetést szabtak ki a vádlottra, majd 2017 májusában a vádat életveszélyt okozó testi sértésre súlyosbították, és B. Krisztiánt akkor kilenc évre ítélték el. A Kúria az első alkalommal azért helyezte vissza az ügyet az Ítélőtáblára, mert hibásnak találta a bizonyítási eljárást. A megismételt másodfok bizonyítási eljárásában ezért rendkívüli részletességgel régi és új tanúkat hallgattak ki, és Renner Erikát is szembesítették korábbi barátjával, a vádlott gyerekorvos B. Krisztiánnal, aki az eljárás során végig tagadta bűnösségét. 

A bíró a februári, harmadik ítélethirdetéskor viszont másképp gondolta. Azt mondta, a támadó csakis Renner Erika jó ismerőse lehetett, aki ismerte a napi rutinját: tudta, reggel mikor mennek el otthonról a gyerekei, és hogy a nő mikor indul általában kutyát sétáltatni. A bíró azt is leszögezte, hogy Renner Erika szavahihetősége egy pillanatra sem dőlt meg az eljárás során, hiszen még akkor sem mondta, hogy a vádlott volt a támadója, amikor az szinte biztosnak látszott. 

Csütörtökön a Kúria pontot tett az öt éve húzódó ügy végére, B. Krisztiánt jogerősen tizenegy év börtönbüntetésre ítélték. Az ítélethirdetés utáni rögtönzött sajtótájékoztatón megszólalt az áldozat, Renner Erika. Azt mondta, neki az évek nem számítanak, csak az, hogy az ítélet jogerős lett. 

Korábbi cikkünkben részletesen összefoglaltuk, hogy mi történt a megismételt másodfokig ebben a fordulatos ügyben.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index.