A lakossági tiltakozás ellenére kiadták a környezetvédelmi engedélyt a Hell mostrumára Miskolcon

A hatalmas irodaházat a hazai piacvezető Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég, az Avalon tervezi felépíteni. A magyar cég a négyszintes épületet műemléki környezetben húzná fel. Míg a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel támogatja a projektet, addig a lakosokat meg sem kérdezték, többen viszont a legkevésbé sem szeretnének a Hell irodaház árnyékában élni. Vannak, akik szerint a beruházás kijátssza a plázastop-törvényt, mivel az irodaház szerintük valójában egy bevásárlóközpontot is takar.

A belváros szívébe tervezett épületkomplexum ellen augusztusban egy egész seregnyi szomszéd, lokálpatrióta és a Zöld Kapcsolat környezetvédelemmel foglalkozó egyesület tiltakozott, a hír a médiában is nagy port kavart. Tegnap megérkezett az egyesület elnökéhez, F. Nagy Zsuzsannához a környezetvédelmi eljárás eredménye: kiadták az engedélyt, ami ellen a civil egyesület fellebbezni fog.

Az engedélyezési eljárás során megállapítottam, hogy a vonatkozó műszaki és hatályos környezetvédelmi jogszabályok figyelembevételével, valamint a határozatban szereplő előírások betartása mellett az Avalon Business Center építése és üzemeltetése nem jelent olyan kedvezőtlen környezeti hatással járó igénybevételt, amely adott esetben a tervezett tevékenységet kizárttá tenné -  áll a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala által kiadott dokumentumban. 

Továbbá másik két lakosnak is elismerték az ügyféli jogállását, akik most már 375 ezer forint ellenében szintén fellebbezhetnek.  F. Nagy Zsuzsanna szerint ez még nem lejátszott meccs,  ha fellebbeznek, a másodfokú hatóság dönthet másképp is, az építési eljárás csak ezt követően indulhat el. Most pedig már a lakosok is felléphetnek, még fontosabb szerephez jutnak az örökségvédelmi, és más szakmai szempontok is, amik eddig nem tudtak érvényesülni – fűzte hozzá a környezetvédő.

Az energiaitalos cég építkezik

A Hell-csoport nem csak a világhírű hollywoodi sztárral, Bruce Willisszel van jó viszonyban, hanem szemmel láthatólag a közpénzekkel is, a cég több alkalommal jutott már milliárdos állami és uniós  támogatásokhoz. Emlékeztetőül, az energiaitalt gyártó társaság dobozgyára például 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott 2017-ben, egyedi kormánydöntés keretében. 

Dugig volt a terem tiltakozó lakosokkal

Az Avalon Business Center létesítményével szemben a Zöld Kapcsolat Egyesület vette fel a jogi harcot, – a szervezet képviselője, F. Nagy Zsuzsanna elmondta, hogy szerinte méltatlan, hogy korábban nem fogadták el az ügyféli jogállását azoknak a lakosoknak, akik közvetlen „elszenvedői” a beruházásnak. A civil szervezet elnöke elmondta, hogy egy ekkora beruházásnál előzetes környezetvédelmi eljárást kell lefolytatni, ami meg is történt márciusban. Az egyesület legfőbb érve volt, hogy 350 férőhelyes parkoló esetében kötelező a részletes környezeti hatásvizsgálat is, azaz egy sokkal komolyabb (zaj, rezgés, levegő, víz, közlekedés, örökségvédelmi) dokumentációt kell készíteniük az előzeteshez képest, továbbá közmeghallgatást is kell tartani.

Ezt a kötelező eljárást szerencsére a 1995-ös, kőkori környezetvédelmi törvény szabályozza

– fűzte hozzá a szervezet elnöke.

Ennek a kötelezettségnek lett az eredménye az a 250 oldalas tanulmány, amelyet az augusztusi közmeghallgatáson a lakosok alaposan kivesézhettek. A közmeghallgatáson több mint 60-an jelentek meg, a lokálpatriótákkal megtelt a városház terme, akik között jócskán voltak, akik szakmai hozzáfűzést is tudtak tenni a tervekkel kapcsolatban – számolt be a környezetvédő.

Az egyesület elnökének beszámolója szerint a lakosok nehezményezték, hogy egy idegen céget előnyben részesítenek a lakossággal szemben, miközben az energiaital-gyártó cégnek semmilyen miskolci gyökere nincs.

Másfél évig fog tartani az építkezés, 53 ezer tonna anyagot fognak kitermelni a belváros közepén, amit úgy kommentálnak, hogy kellemetlenség, de határérték-túllépés nem lesz, ...?!! 40 tonnás autók fognak közlekedni, és kőzetet fognak vésni 100 decibellel, holott 60 decibelnél azért már elég rosszul érzi magát az ember.

– hitetlenkedett a környezetvédő.

A kormányhivatal által összehívott közmeghallgatáson elvileg a beruházás környezeti hatásait lehetett véleményezni -, de mivel az önkormányzat nem tájékoztatta érdemben a lakosságot a főtér, és az iroda-üzletház összefonódó terveiről, és nem rendeztek más ilyen nyilvános fórumot az elmúlt években, ezért ők a szelepet itt engedték ki, és rengeteg máshova tartozó (pl.: városfejlesztési) kérdést is itt fogalmaztak meg – mondta el a környezetvédő.

Kit zavar, mi lesz egy poros, murvás parkoló helyén?

Az épület valóban nem egy eldugott helyen, hanem a város megújuló főtere mellett épülne. A foghíjtelek műemléki környezetben fekszik, a főtér, a városháza épülete, egy bank és az avasi műemlék templom határolja. A telek jelenleg az Erzsébet gyógyászati szakrendelő mögött egy murvás parkoló, ahol korábban egy egyszintes uszoda volt, amelyet lebontottak, és a közterületből magánterület lett.

Azóta pedig mindenki csak extra profitot akar húzni a területből.

– jegyezte meg a környezetvédő.

Korábban már terveztek szállodát építeni a területre, amit a lakossági tiltakozás és örökségvédelmi határozat hiúsított meg, – ekkor vásárolta meg a területet a Hell cégcsoport.

Annak ellenére, hogy egy környezetvédelmi szervezet képviselője vagyok, nem gondolom, hogy parkot kellene a foghíjtelken létesíteni, felmerült ilyen ötlet is - azonban az örökségédelmi, környezetvédelmi és közérdeknek megfelelő, az épületegyüttesbe illeszkedő (nem monumentális) tervet tartanánk elfogadhatónak. 

Ami a környezetvédő szerint szintén ide tartozik, hogy a tervben az elmúlt év végén elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv sem köszön vissza. 

Hozzátette, hogy az elmúlt 10-15 év alatt körülbelül 10 terv volt, a legfőbb baj azonban majd minden esetben a monumentalitással van. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy fele ekkora méretű épületet lehet, hogy elfogadnának a lakosok.

De vegyük sorra, hogy mik a problémás pontok.

A világ "legcsendesebb" mélygarázsa

Miskolc nem a tiszta levegőjéről híres. Környezetvédelmi szempontból szerinte a háromszintes 350 férőhelyes mélygarázzsal van a legnagyobb baj, hiszen a sok befelé és kifelé közlekedő autó jelentős zajterheléssel és károsanyag kibocsátással járna. Ezen kívül a közlekedés biztonságát is veszélyezteti, mivel a forgalmas Kálvin János négysávos úton a bekanyarodó autók lassulást okoznának, sőt, egy bicikliúton és a turisták által használt úton is keresztül kellene vágni naponta 1-2 ezer ki és beforduló parkolni szándékozó járműnek.

A történelmi Avasra zúduló jelenlegi zajterhelés is nagy, a mélygarázs bejárata pedig épp a középkori templommal átellenben lenne, ami szerinte jelentős plusz terhelést jelentene a műemlék-épületre. A parkoló autók pedig épp a gyógyító, rekreációs tevékenységéről népszerű, szomszédos Erzsébet-fürdő járóbeteg ellátást üzemeltető magánszakellátó falánál fognak elmenni.

A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a parkolók negyede közhasználatú parkoló lesz, amit a szervezet képviselője szerint úgy lehet értelmezni, hogy ez a beruházó „ajándéka” az önkormányzatnak. Egyébként sem érti, miért van szükség egy ekkora mélygarázsra, amikor a közelben van másik három, igen alacsony kihasználtságú parkolóház.

Viszlát örökpanoráma!

A tervezett irodaház szomszédságában korábbi paloták is vannak, ahol több miskolci „őslakos” generációk óta lakik, és az építkezés oldalán is vannak ablakaik, - a 14-15 méter plusz 4 méter zajvédő falnak köszönhetően búcsút inthetnek az örökpanorámás avasi műemlék kilátásuknak – tudtuk meg a környezetvédőtől.

Az igaz, hogy a tervezők próbálnak lépcsőzetes kialakítással kedvezni az ottélőknek – ismerte el a szervezet elnöke.

Minden miskolci lokálpatriotának az egyik legfontosabb kérdése, hogy egyáltalán, honnan fogják látni a város jelképeinek tartott avasi műemlék templomot és kilátót? Nem készült semmilyen ábra, makett, hogy milyen rálátás marad a Városház tér és környékén a történelmi Avasra.

A lakosok ragaszkodnak a megfelelő régészeti feltárásokhoz is, hiszen a három szintes mélygarázs, húsz méter mélységű lesz: az egyik észrevétel szerint ehhez képest, a három napos régészeti akció nem volt elég alapos, “a markoló néhányat belecsapott a földbe, és ásott pár lyukat”. A dokumentációban sem is írnak erről többet, mint hogy elkészült az előzetes régészeti tanulmány.

Móricka rajzok

Sokan hiányolták, hogy egy korrekt makettet láthassanak, mert olyan látványterveket mutogatnak, amiken nincs méretarány, egyszer a szomszédos uszoda látszik nagyobbnak, máskor pedig az irodaház.

Milyen tervezés az ha egy főutcai épület hiánya senkinek sem tűnt fel, és emiatt például a zaj és levegőszennyezési terjedési modellek is megkérdőjelezhetővé válnak?

Más szakterületen (közlekedés, levegőminőség) is előfordult a dokumentációban, hogy elavult adatokat használtak fel, illetve egy olyan utca (Városház utca) is szerepel a dokumentációban, ami nincs is a városban - jegyezte meg a környezetvédő.

Kikerülnék a plázastop-törvényt?

Az is vita kérdése, hogy pláza, vagy valóban irodaépület, – hivatalosan irodaépületnek nevezik, aminek a földszintjén kereskedelmi szolgáltató funkciókkal ellátott bérelhető üzlethelyiségek vannak.

Az aktivista szerint nem indokolt ekkora irodaházat felépíteni, amikor a környéken számos üres épület található, például az omladozó Avas Szálló, és az egykori leánykollégium, a főutcán pedig konganak az üzlethelyiségek.

Kerestük az önkormányzatot is az ügyben, akik a megkeresésünkre nem reagáltak.