Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Eldőlt: az önkormányzat kerítést épít a Hős utcai társasház köré

DSC 6700

A Népszava és az RTL Klub riportjaiból derült ki október közepén, hogy a Hős utca 15. számú társasház köré kerítést vonna a kőbányai önkormányzat, mert képtelen másként kezelni az utcai drogterjesztést. Az önkormányzat közgyűlése már elfogadta a tervet, csütörtök este a társasház is szavazott róla, eszerint megépülhet a kerítés. 

A szavazás körülményei azonban lényegesek.

A társasházban többségi tulajdonos önkormányzat képviselője a kerítés építése mellett szavazott, a jelenlévő lakók viszont nemmel. 

A gyűlésen résztvevő Urbanovszky Zsuzsa, a Kontúr Egyesület vezetője az Index kérdésére elmondta, hogy a lakóknak több meglátása is volt a kerítés ellen. Egyrészt szerintük a kerítés és a beléptető kapu teret enged a visszaéléseknek, le lehet például fizetni az ott 24 órás szolgálatot teljesítő biztonsági őröket. 

Személyiségi jogi és GDPR szempontból is problémás lehet a beléptető rendszer - hívta fel erre a figyelmet a lakókat képviselő ügyvéd. 

A lakók azt javasolták, hogy a rendőrség tartson több razziát a környéken, illetve a társasház közgyűlése hatalmazza fel a rendőrséget, hogy bemehessenek a társasházak lépcsőházaiba, folyosóira. A rendőrség ugyanis azzal szokott érvelni, hogy nem mehet be magántulajdonú ingatlanokba, a lépcsőház folyosója azonban a lakók álláspontja szerint közös tulajdon. 

Urbanovszky szerint az önkormányzat képviselője is meglepődött az egységes ellenállást látva.

A lakók ügyvédje szerint a társasházi törvény vonatkozó paragrafusa szerint a gazdálkodás körét meghaladó kiadásoknál egyhangú szavazásokra van szükség, a kerítés építése pedig ebbe a körbe tartozik. Így ha az önkormányzat a kerítés építése mellett dönt, elképzelhető, hogy a lakók bíróságon fogják megtámadni a döntést. 

Egy kapu a lakásokhoz

Az önkormányzati határozat szerint egyetlen kapun lehetne bemenni a lakásokhoz, ezt a kaput pedig éjjel-nappal biztonsági őr felügyelné, és mindenkit igazoltatna, aki át akar kelni. Minderre 131 millió forintot szán az önkormányzat, amely egyben a társasház lakásainak többségi tulajdonosa.

A Hős utca hangja blogon közzétett közgyűlési határozat kilencedik pontja szerint 2019. dec. 31-i határidővel biztosítanák a kerítést a Hős utcai blokk körül, és amint felállt a rendszer, a házakba csak az ott lakók juthatnak be lakcímkártyával, vendégeik pedig kizárólag személyes adataik regisztrációja után léphetnének be.

Miért akarnak kerítést a Hős utcai házak köré?

Hosszú évtizedek óta megoldatlan a Hős utcai társasházak helyzete, hiába állnak az épületek a Terrorelhárítási Központ mellett, hiába a folyamatos drograzziák, nagyüzemben megy a drogterjesztés.

Ahogy korábban írtuk, habár a Hős utcai telep a kábítószerproblémák miatt kerül rendszerint a hírekbe, a szakemberek szerint megoldás akkor születhetne, ha a kormány komplex szociális-lakhatási kérdésként kezelné a problémát.

A kábítószerhasználat a szegénységgel jár együtt

– mondta korábban az Indexnek Vígvári András, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont szociológusa, aki kollégáival 2015-ben kutatást végzett a Hős utcában. Szerinte

amíg a drogra fókuszálnak a hatóságok, elmennek a valódi probléma mellett.

Már sokan azt hiszik, hogy a Hős utcában mindenki drogterjesztéssel foglalkozik, pedig a valóságban ezt a tevékenységet nyilvánvalóan kevesen végzik, a lakók jelentős része ezt inkább csak elszenvedi, mondta Vígvári.

A Hős utcai nyomorra és kilátástalanságra a kőbányai önkormányzat válasza a telep teljes felszámolása volt, erről már döntöttek is, de egyelőre kérdéses, hogy a lakók elköltöztetésén és a telep szanálásán túl milyen lesz a kerület szociális rendezési terve. 

Kőbánya önkormányzatának egy tavaly decemberi kormányhatározat adott  2,1 milliárd forintot  a Hős utcai társasházak helyzetének rendezésére. Egyelőre nincs nyilvános tervük a telepfelszámolásra, nem lehet tudni, mikor dózerolják el. Addig is, költenek rá, a kerítés 131 millióba kerül.

Mindig szegények lakták

A Hős utcából fokozatosan, évtizedek alatt lett az ország legdurvább gettója. A tömböket a Horthy-rendszer ideje alatt építették, épp azzal a céllal, hogy szükséglakást adjanak azoknak az embereknek, akik a pesti városrészt gyűrűként körülvevő nyomortelepeken éltek. Az 1937-ben új építésű,  26-28 négyzetméteres, komfort nélküli szükséglakásokba azok a sokgyerekes családok költözhettek, akik állandó munkaviszonyt tudtak felmutatni.

Az államszocializmus első évtizedeiben, amikor a rendszer nem tudott lépést tartani a falvakból városokba özönlő első generációs munkások lakhatási szükségletével, a lakótömbök zsúfoltak voltak. Később, a panelházas lakótelepek felépítésével a zsúfoltság valamelyest csökkent, viszont a nyolcvanas években azok a kelet-magyarországi, javarészt cigány családok költöztek ezekben az időkben a telepre, akiknek az egzisztenciája már jóval a rendszerváltást megelőzően ellehetetlenült és Budapesten próbálkoztak jobb megélhetés után nézni. Újabban pedig a szegényebb józsefvárosi és ferencvárosi családok a kerületi városrehabilitációs programok és a dzsentrifikáció következtében a városközpont szélére szorultak, például Kőbányára. Ma nagyjából 500 ember lakik a telepen.

(Borítókép: Bődey János/Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?