440-en haltak meg tavaly kórházi fertőzéstől

2018.10.29. 16:48 Módosítva: 2018.10.29. 20:42

Összesen 15 389 kórházi fertőzés történt tavaly, mondta az RTL Klub Híradónak Böröcz Karolnia epidemiológus, ebből 440-en meghaltak, ők azok, akik biztosan fertőzések miatt haltak meg. Mindez azután derült ki, hogy felkerült az ÁNTSZ honlapjára a 2017-es év kórházi fertőzéseiről szóló jelentés. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet szerint "a kormány folyamatosan trükközik az adatok nyilvánosságával", és most is "titokban került fel" a jelentés. Ezt arra írják, hogy nem a korábban az adatoknak helyet adó Országos Epidemiológiai Központ honlapján, hanem az ÁNTSZ-én olvasható.

De "most legalább részinformációkat szerezhetünk, hogy mi történt tavaly." Persze sok esetben elképzelhető, hogy egyszerűen nem tüntetik fel a statisztikában a további fertőzéseket, hangzott el az RTL-en, így ezek a számok sem biztos, hogy pontosak.

A részletek:

  • Az enterális nosocomiális járványok főként a belgyógyászati jellegű (26), rehabilitációs (22), ápolási és krónikus belgyógyászati (20), pszichiátriai (13) osztályokon fordultak elő. Ezeken kívül még 1 intenzív osztályon és 5 manuális osztályon (sebészet, érsebészet, ortopédia, urológia) is előfordult enterális járvány. A vírusok okozta enterális járványok kialakulásának gyakori kockázati tényezői a vizsgálatok alapján az egészségügyi dolgozók, illetve az elkülönítési lehetőségek hiánya, valamint a zsúfoltság.
  • A calicivírus okozta járványok (38 járvány) belgyógyászati jellegű osztályokon kívül, manuális ellátást végző osztályokon (sebészet, érsebészet, ortopédia, urológia) is jelentkeztek. A 8 rotavírus okozta járvány közül mindössze 3 fordult elő csecsemő és gyermekgyógyászati osztályon, 1-1 járványban volt érintve intenzív osztály, rehabilitáció, pszichiátria, ideggyógyászat, gastroenterológia, fertőző osztály és tartós ápolási osztály.
  • A 2016-ban előfordult 6 járványhoz képest 2017. évben 17 nem specifikus légúti járványt jelentettek a kórházak a következő megoszlásban: 6 influenza A (H3N2) vírus, 1 influenza A (H1N1) vírus, 3 influenza A vírus, 1 influenza B vírus, 3 influenza szerű ismeretlen eredetű járvány (2 járványban a mikrobiológiai vizsgálat negatív, 1 járványban mikrobiológiai vizsgálat nem történt), 2 kanyaró, valamint 1 Legionella pneumophila okozta járvány. Az érintett osztályok a következők: intenzív osztály, traumatológia, ortopédia, rehabilitáció, kardiológia, belgyógyászat, pszichiátria, fertőző, nephrológia, sürgősségi, radiológia, infekciókontroll és krónikus belgyógyászati ellátást végző osztályok.
  • A nem specifikus járványok közé sorolható 2 rühatka okozta járvány is, amelyek krónikus belgyógyászati és hematológiai-, őssejt-transzplantációs osztályokon fordultak elő.
  • A bejelentett 30 specifikus járvány 20,0%-a - 2017. évben ez 6 járvány - Clostridium difficile okozta esethalmozódás volt (2016. évben 6 járvány – 19,4 %). A további 24 járvány megoszlása: 7 véráramfertőzés, 2 sebfertőzés, 2 alsó légúti, 10 kevert fertőzés, 1 húgyúti fertőzés, valamint 1 bőr- és lágyrész fertőzés.
  • A specifikus nosocomiális járványok közül 4 (13,3%) kórokozója volt MRSA. A kórkép egy járványban véráramfertőzés, egyben sebfertőzés, egyben pneumónia, egyben pedig seb-, bőr- és lágyrész fertőzés volt; egy intenzív osztályt, egy PIC-et, egy traumatológiát és egy hosszúápolási osztályt érintett. Az MRSA járványokon kívül a többi specifikus járvány (N: 14 járvány) 46,7%-ában lehetett multirezisztens kórokozó kóroki szerepét igazolni: 11 járványban multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI), 1-1 járványban multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE), ESBL termelő Klebsiella pneumoniae, karbapenem rezisztens Pseudomonas aeruginosa volt.
  • Két járványt Staphylococcus aureus, egy-egy járványt Serratia marcescens, Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter cloacae, Pantoea agglomerans okozott. A specifikus járványok kialakulásának helye a Clostridium difficile járványok kivételével 51,9%-ban felnőtt és gyermek intenzív ellátást végző osztályok, 22,2%- ban a manuális osztályok (sebészet, traumatológia, ortopédia), 11,1%-ban belgyógyászati jellegű (belgyógyászat, infektológia, gastroenterológia) osztályok, valamint 11,1%-ban PIC és neonatológiai részlegek, illetve 3,7%-ban hosszú ápolási osztályok voltak.
  • A Clostridium difficile okozta járványok azonban elsősorban a belgyógyászati jellegű (gastroenterológiai, tüdőgyógyászat), valamint krónikus ellátást végző osztályokon alakultak ki, de előfordult intenzív, illetve sebészeti és traumatológiai osztályon is.
  • A 2017-ben bejelentett nosocomiális járványok mintegy 71,7%-át a lakosság körében cirkuláló vírusok okozták. Az enterális specifikus és nem specifikus járványok (63 enterális járvány) tették ki a bejelentett járványok 59,4%-át és a megbetegedések több mint 72,2%-át (1 126 megbetegedés). A nem specifikus enterális járványok száma 33,7%-al csökkent az előző évhez képest, ugyanakkor a bejelentett nem specifikus légúti járványok száma csaknem háromszorosára emelkedett. A specifikus járványok a bejelentett éves járványok 28,3%-át tették ki.
  • A specifikus járványokat 20%-ban (2016. évben 19%) Clostridium difficile, 46,7%-ban multirezisztens kórokozó okozta.
  • Szinte elkerülhetetlen, hogy a nem specifikus járványt okozó, enterális vagy légúti vírust hordozó tünetes beteggel ezek a kórokozók bekerüljenek az egészségügyi intézményekbe, ugyanakkor a dolgozók megfelelő felvilágosításával, időben meghozott infekciókontroll intézkedésekkel, és influenza cirkulációt megelőző időszakban a kockázati csoportokban elvégzett védőoltás kivitelezésével ezen járványok kialakulásának rizikója jelentősen csökkenthető. Úgy a specifikus, mint az aspecifikus járványok kórokozóinak a fekvő beteg intézménybe való bejutását, illetve az intézményen belüli átvitelének megelőzését szolgálják a kórházak által évente aktualizált intézkedési tervei.   

Hogy pontosan mely kórházakban, melyik betegség volt a jellemző, hogy az ott szerzett fertőzésektől hányan lettek betegek, vagy haltak meg, ugyanakkor továbbra is rejtély, ugyanis "a jelentés ugyanis továbbra sem érthető az átlagembernek", írja a szervezet.

ÁNTSZ reakció

Dr. Kovács Attila mb. országos tisztifőorvos cikkünk megjelenése után közleményt küldött, amelyben azt írta a TASZ-nak címezve sorait, hogy az Országos Epidemiológiai Központ 2017. március 31-én jogutódlással megszűnt, így a Nemzeti Nosocomialis Surveillance 2016. évi és 2017. évi jelentései az antsz.hu honlapon érhetők el. A TASZ által hiányolt 2017. évi kórházi fertőzésekre vonatkozó éves jelentés hetek óta nyilvánosan elérhető az antsz.hu honlapon. Annak tartalmáról a szakma régóta tájékozódhat. A szakmai anyagok, így ez a jelentés sem nélkülözhetik a szakkifejezéseket. Ennek megfelelően annak értő olvasásához szakmai ismeretrendszer szükséges. Amennyiben a TASZ ezzel nem rendelkezik, úgy javasoljuk a témában jártas orvos-szakértők igénybevételét.

Ezért továbbra is várják az általuk indított perek kimenetelét, mert a minisztérium nem hajlandó kórházakra lebontva kiadni az adatokat.