Szívatják a túlórákkal a szabolcsi rendőröket

• Több mint 55 ezer túlórából alig több mint 7 ezer után fizettek pénzt 2016-ban a szabolcsi rendőröknek, a többit szabadidővel csúsztatták le a megyében, a helyzet azóta is hasonló.
• A rendőrök nem önszántukból „kérnek" szabadidőt a túlórákért, az állományt a megyei rendőrkapitány hozta ilyen helyzetbe. Pedig a törvény szerint a döntés szabadsága a rendőröké lenne.
• A rendőrség szerint értesüléseink valótlanok. Csakhogy bizonyítékaink vannak rá. 

Elég nagy bajban vannak azok a szabolcsi rendőrök, akik például azért vettek fel évekkel ezelőtt hitelt, mert a keresetükből kiindulva azt gondolták, fogják tudni törleszteni. Nem ők hibáztak, egyszerűen csak azzal az összeggel számoltak, ami rendszeresen a bankszámlájukra érkezett. Nem voltak ezzel egyedül, az országban szinte valamennyi rendőr beleszámolja a jövedelmébe azokat a pénzeket, amiket a túlórákért kap. Túlórából ugyanis bőven van, főleg amióta a határrendészeti feladatokból is több lett. A rendőrök választhatnak: a túlórát vagy pénzben, vagy lecsúsztatható szabadidőben ellentételezik nekik a feletteseik. 

Úgy tudjuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a megyei főkapitány, Farkas József dandártábornok utasítására csak 2015. október közepéig történtek úgy a túlórákkal kapcsolatos díjazások, ahogy azt a törvény előírja. A megyei főkapitány ekkor a pénzben megváltani kívánt túlórák engedélyezését egyszerűen magához vonta. Addig a helyi kapitányoknál kellett lejelenteni, hogy a túlórákért pénzt vagy szabadidőt kér-e a dolgozó, és ahogy kérte, úgy kapta. A kapitányok nem mérlegelhetnek, hiszen jogszabály mondja ki: ha a dolgozó pénzt kért, akkor pénzt kellett fizetni a túlóráért.

A szabolcsi főkapitány ezt húzta keresztbe azzal, hogy magához vonta a pénzes túlórák „engedélyezését", mivel tőle nem nagyon merték kérni ezt. Az intézkedésnek írásos nyoma van, ez lapunk birtokában van. 

„Ha kért is valaki, akkor nem adta meg, vagy például 5-6 óra helyett 1 vagy 2 órát engedélyezett fizetős túlóraként leírni, a többit szabadidőben engedte megváltani" – mondta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő szabolcsi rendőr, hogy ez az intézkedés mivel is járt a gyakorlatban. Azzal, hogy a főkapitány csak a túlórák egy részét engedélyezte pénzben ellentételezni, úgynevezett „megosztott" túlórák keletkeztek, amiket egyébként az elektronikus szolgálatvezénylésben rögzítettek is. 

Ez a modell akkora felháborodást váltott ki, hogy csak négy napig „működött". Ugyancsak a birtokunkba került az a levél, ami bizonyítja, hogy Farkas 2015. október 19-én a fizetős túlórák kifizetését ugyan továbbra is saját hatáskörben tartotta, de a szabadidőben megváltható túlórák engedélyezését a helyi kapitányok hatáskörébe visszautalta. Ezzel viszont arra „kényszerítette" a helyi kapitányokat, hogy csak szabadidőben megváltható túlórákat „engedélyezzenek". 

Rendőrségi forrásaink szerint a megyei vezetők féltik az állásukat. Így viszont a saját állományukat arra kötelezték, hogy ne kérjék pénzben a túlórákat, hanem csak szabadidőben, hogy jobban megfeleljenek a főkapitány elképzeléseinek. „A nyomásgyakorlás bejött. Két éven át a túlórákat az állomány nem merte pénzben kérni. Féltették a saját kapitányuk pozícióját, ahogy a saját munkájukat is. Ezáltal fejenként több százezer forinttól estek el" – mesélte az egyik forrásunk. 

Az Index birtokába került egy olyan dokumentum, ami bizonyítja, hogy 2016-ban mennyi pénzes és mennyi csúsztatható túlóra volt. A különbség óriási:

A 7 ezer – pénzben fizetett – túlóra összességében közel harmincmillió forintba került az államnak. 

Ugyanebből a dokumentumból az is kiderül, hogy a szigorítást (a túlórák számának csökkentését) a főkapitány rendelte el, nem is sikertelenül: míg 2015 októbere előtt havonta átlagosan 4,5 óra túlóra jutott egy rendőrre, addig a szigorítás után már csak átlagosan 2,2 óra.

Ez pedig azzal jár – mondta lapunknak több megyei rendőr –, hogy szinte csak a készenlétis feladatokra van idő. Tehát ha például valahol betörés történik, akkor mindenképpen ki kell menni helyszínelni, de a nyomozásra már nem igazán marad idő, hiszen akkor azért már túlórázni kellene, amit láthatóan nagyon el szeretne kerülni a vezetés.

Az biztos, hogy felülről nyomás nehezedik a kapitányságokra. Tavaly nyáron a nyíregyházi kapitányt például arról tájékoztatta a főkapitány, hogy év végig, azaz a fennmaradó hat hónapban már csak 2508 órányi túlórát lehet pénzzel ellentételeznie, és ezzel a kerettel a „jó gazda gondosságával" köteles gazdálkodni. Ugyanekkor a nyírbátori határrendészeti kirendeltségvezetőnek is kiadta az ukázt, neki már csak 105 órányi (pénzes) keret állt rendelkezésére. Mindkét vezetőt figyelmeztette, hogy a végén ellenőriztetni fogja, hogyan használták fel ezt a keretet.

Úgy tudjuk, a túlórák visszafogásával nemcsak a munkájukat végzik rosszabbul a szabolcsi rendőrök, de azoktól a bevételeiktől is elestek, amelyeket évekkel ezelőtt még gond nélkül megkaptak. 

Amikor az ORFK-t megkerestük, hogy mi a rendőrség véleménye a szabolcsi főkapitány utasításairól, ezt a választ kaptuk:

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a hatályos jogszabályoknak és belső normáknak megfelelően vezeti és irányítja az alárendeltségébe tartozó rendőri szerveket. Farkas József rendőr dandártábornok megyei rendőrfőkapitány szakmai tevékenységére (utasításaira) vonatkozó értesülései valótlanok.

Mivel azonban értesülésünket dokumentumok igazolják, ezért újra megkérdeztük az ORFK-t, hogy mi az álláspontjuk ebben az ügyben, de ezúttal két olyan birtokunkba került dokumentumot is elküldtünk nekik, amelyeknek a nyilvánosságra hozása a lapunkat tájékoztató informátorok munkahelyi biztonságát nem veszélyeztetik. Erre a levelünkre még nem érkezett válasz, amint megjön, közzétesszük.

Rendőrségi forrásokból úgy értesültünk, hogy a szabolcsi példa korántsem egyedi. Inkább azok a szervek számítanak kivételnek, ahol gyakorlatilag minden túlórát kifizettek, ha ezt kéri valaki. Ilyen például a Nemzeti Nyomozó Irodát is magában foglaló Készenléti Rendőrség, a TEK, a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Belügyi körökből pedig úgy hírlik, a vezetők jutalmazásánál és éves minősítésénél egyike a legfontosabb szempontoknak immáron évek óta, hogy az adott vezető alá tartozó állomány milyen arányban kéri kifizetésre, illetve szabadidőben történő megváltásra a túlórákat. Minél többen kérik a pénzt, annál kisebb az esélye az adott parancsnoknak, hogy jutalmat kapjon, vagy „kiválóan megfelelt" minősítéssel illessék az év végén. 

Korábban megírtuk, hogy a májusban távozó országos rendőrfőnök utolsó hivatali idejében is azért lobbizott, hogy jövő év januárjától ne szűnjön meg a rendőrök túlórapénze. A birtokunkba került előterjesztés állítólag Orbán Viktornál megbukott. Végül azonban úgy tűnik, hogy ez a rendszer még 2023-ig biztosan megmarad, miután a Fidesz engedett egy szocialista javaslatnak.  De az engedékenység mögött racionális okok húzódnak: félő ugyanis, hogy ha a túlóra után nem járna pluszpénz, leszerelési hullám kezdődne a rendőrségnél, és a szervezet gyakorlatilag szétesne.

(Borítókép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság lőbajnoksága Nyírbátorban, 2015-ben. Fotó: Police.hu)