Konrád, Tivadar
10 °C
23 °C

Áprilisban még nagyobbat tolhatnak a Fidesz biciklijén

D KOS20100518013
2018.02.19. 07:07 Módosítva: 2018-02-19 09:48:42
A Fideszben is elismerik, határon túli szavazatok nélkül nem lett volna meg a kétharmad 2014-ben. Idén áprilisban kétszer annyi határon túli szavazhat majd, mint négy éve. Ez azt is jelenti, hogy ezúttal nem egy, hanem két mandátumot is hozhatnak Orbánéknak a külhoni voksok. Pedig az egyszerűsített honosítási eljárással és a választási névjegyzékbe való tömeges bekerüléssel kapcsolatban is komoly aggályok merültek fel.

Az elmúlt hetek egyik legfelkapottabb híre lett, hogy előkerült Áder János 1993-as parlamenti felszólalása, amelyben az ellen érvelt, hogy a határon túli magyarok is szavazhassanak:

Elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz.

A fideszes politikus szövegét nem véletlenül osztották meg több tízezren. Pontosan azt mondta, amivel ma Gyurcsány Ferenc pártja kampányol a határon túliak szavazati joga ellen, ez pedig szöges ellentéte annak, amit jelenleg a Fidesz képvisel.

Gyurcsány beletrafált

A határon túliak szavazati joga tavaly október végén került ismét a köztudatba, ekkor indított aláírásgyűjtést a témában a Demokratikus Koalíció. Gyurcsányék állítása szerint nem akarnak senkit sem megfosztani az állampolgárságától, de ellenzik, hogy „az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek”.

Egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?" – teszi fel a kérdést aláírásgyűjtő oldalán a Demokratikus Koalíció. A párt sajtóosztálya kérdésünkre közölte, hogy eddig 207 ezren írták alá kezdeményezésüket, ennek 70 százaléka online jött össze.

Bár a DK kezdeményezéséből nem lesz népszavazás, és az sem céljuk, hogy áprilisban ne szavazhassanak a határon túli magyarok, saját politikai tőkéjük szempontjából megérhette pörgetni a témát, bizonytalan és baloldali szavazókat is megszólíthattak ezzel. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk,

a magyarok többsége Gyurcsányékkal ért egyet.

A Publicus tavaly augusztusi felmérése szerint a

magyar választók 18 százaléka gondolja úgy, hogy jár a határon túliaknak szavazati jog, azzal együtt is, hogy nem fizetnek itthon adót. A fideszesek nagyjából fele támogatja, hogy szavazhassanak a határon túliak, az MSZP- és a Jobbik-szavazók viszont nagy arányban (87 és 57 százalék) nem tartják helyesnek.

Ennek fényében különösen érdekes, hogy az MSZP elnöke és miniszterelnök-jelöltje február elején kiállt a határon túliak szavazati joga mellett Kolozsváron. Ellentétben „néhány ellenzéki párttal”, a szocialisták úgy gondolják, hogy szerzett jogot nem szabad elvenni, a határon túli magyarok szavazati joga fontos vívmány, azt meg kell tartani" – nyilatkozta Molnár Gyula.

Az ellenzéki pártok évek óta követelik, de idén sem lesz változás abban, hogy míg a határon túl élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok levélben is leadhatják szavazatukat (kizárólag pártlistára, azaz egyéni jelöltre nem), addig a magyarországi lakcímkártyával rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó magyarok nem szavazhatnak levélben, és más akadályokat is gördít eléjük a rendszer. Igaz, ők viszont a lakcímkártyájuk szerinti választókerület egyéni jelöltjére is szavazhatnak. Erről itt írtunk részletesen. 

Kétszer annyian szavazhatnak

Közben úgy néz ki, hogy jelentősen több határon túl élő magyar fog részt venni az áprilisi választáson, mint 2014-ben. A február 15-i állapot szerint már több mint 415 ezren nyújtottak be kérelmet a névjegyzékbe való felvételre, közülük 345 ezer embert már fel is vettek. A 2014-es országgyűlési választás idején 193 ezer, a 2016-os népszavazás idején pedig 274 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben.

A regisztrációra március 24-ig van lehetőség, figyelve a növekedés ütemét, szinte biztos, hogy kétszer annyi határon túl élő magyarnak lesz lehetősége szavazni az áprilisi választáson, mint 2014-ben. A növekedésnek legalább két oka van:

  • A kormány által 2010-ben bevezetett kettős állampolgárságnak és az egyszerűsített honosítási kérelemnek köszönhetően már megvan az egymillió új magyar állampolgár.
  • A legnagyobb romániai magyar párt, az RMDSZ egy aláírásgyűjtés keretében rögtön a névjegyzékbe segített röpíteni a külhoni magyarokat.

Mindkettővel kapcsolatban felmerült csalásgyanú, azt el is ismerték hivatalosan, hogy az ukrán maffia tízezrével osztogatta a magyar állampolgárságot. Legutóbb azzal került be a hírekbe az egyszerűsített honosítás, hogy több ezer orosz bűnöző kaphatott ezen az úton magyar papírokat, amelyek szabad mozgást biztosíthattak nekik az EU-ban.

Az RMDSZ nemcsak a névjegyzék feltöltésében segít, a mozgosításban is aktívan részt vállal. Tamás Sándor, a párt háromszéki szervezetének vezetője a napokban jelentette be, hogy kampánykaravánt indítanak 106 erdélyi településre, hogy a választáson való részvételre buzdítsák a magyarokat. Az RMDSZ-es vezető egyébként tavaly egyértelművé tette: az a céljuk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa. 

Aggályos helyzet

A legtöbb határon túli szavazó Erdélyben van. A választási névjegyzékbe való bekerülést jelentősen megkönnyíti, hogy az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány nevű erdélyi szervezet egységes formanyomtatványon gyűjtik a Minority Safe Pack nevű kisebbségvédő aláírásokat, majd mindkét rendszerbe (EU-s aláírásgyűjtés és a magyarországi választási regisztráció) bekerülnek az adatok. Az Átlátszó Erdély szerint törvénytelenül. (Az Eurotranst egyébként az RMDSZ hozta létre, és évek óta százmilliókat kap a magyar költségvetésből.) 

A lap emlékeztetett, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint regisztrációs kérelmet az állampolgár nyújthat be, nevében nem járhat el más, ugyanakkor az űrlap kitöltéséhez igénybe veheti általa választott segítő közreműködését. Az RMDSZ állásfoglalása szerint pedig „tekintettel arra, hogy a támogató – regisztrációs ív részletesen leírja az ív célját, és ehhez kéri az aláíró kifejezett beleegyezését, teljesülnek az online regisztrációhoz történő megbízás feltételei”.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke a helyzettel kapcsolatban levélben küldött állásfoglalást az Átlátszó Erdélynek: „Különösen aggályos lehet, ha a választópolgár által a regisztrációhoz megadott, és az ellenőrzése alól kikerült személyes adatait a segítő (különösen, ha az politikai szervezet) tárolja, és ezzel lehetősége nyílik arra, hogy – a saját címet megadva a szavazólap-kézbesítési címként – a szavazási levélcsomagot az állampolgár helyett (annak tudta nélkül) átvegye, azonosító nyilatkozatot a választópolgár adatainak felhasználásával kitöltse, és a választópolgár helyett szavazatot adjon le".

Pálffy hozzátette, annak eldöntése, hogy a helyzet sérti-e a választási eljárás alapelveit, már nem az NVI, hanem a Nemzeti Választási Bizottság kompetenciája, hozzájuk forduljon, aki úgy érzi, hogy sérültek az alapelvek.

Egyszer már kellettek a kétharmadhoz

Önmagában az, hogy kétszer annyi határon túli magyar lehet majd a választási névjegyzékben, mint 2014-ben, még nem jelenti azt, hogy kétszer annyian is fognak szavazni, de a lehetőségük mindenesetre meglesz rá. Ha pedig arányaiban ugyanannyian szavaznának majd a névjegyzékből, mint négy éve, akkor ezúttal nem egy, hanem két madátum sorsáról dönthetnének.

Mivel legutóbb a levélben érkezett 128 ezer szavazat 95 százaléka a Fideszre érkezett, valószínűleg a határon túli voksok is Orbánékat fogják segíteni. Két mandátum döntően befolyásolhatja a választások eredményét, könnyen lehet, hogy ezen múlhat az újabb Fidesz-kétharmad. 

A Republikon Intézet kalkulációja szerint ha az egyéni választókerületekben jól sikerül az ellenzéki koordináció, akkor „csak” 130 mandátuma lehet a Fidesznek. De ebbe a forgatókönybe nincsenek beleszámítva, hogy a határon túlról sok szavazata jöhet még a Fidesznek. A kétharmadhoz 133 mandátum kell, plusz egy-két (extrém esetben három) mandátum is rengeteget számíthat. 

„Egy mandátumon múlt a kétharmad, a határon túli szavazatokból pedig egy mandátuma lett a Fidesznek" – mondta a 2014-es választásokról egy fideszes tanácsadó nemrég az Indexnek.

Orbán Viktor legutóbbi tusványosi beszédében egyébként egyértelművé tette, hogy a választásokkal kapcsolatban mit vár a határon túl élő magyaroktól:

Ha az anyaországban veszélybe kerül a magyarságunk, ha Európa veszélybe kerül Magyarországon, akkor mi lesz a határon túli magyarokkal? A legfontosabb előfeltétele a mai magyar államhatárokon kívül élő magyar közösségek virágzásának és megmaradásának az erős anyaország. Azok a pártok, amelyek legyengítik az anyaországot, nem tudnak jó politikát, jövőt és lehetőséget ajánlani a mai határainkon kívül élő magyar közösségeknek sem. Nem az Önök barátai, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezért szeretnék mindenkit arra kérni, hogy regisztráció, választási részvétel. Ne csak szurkoljanak, hanem menjenek fel a pályára, legyenek kedvesek, mert most Önöknek is van beleszólásuk a magyarországi választási küzdelem eldöntésébe.

Csatlakozzon az Index tematikus  Facebook-oldalához , ahol moderált körülmények között beszélgethet a cikkről.