Emma
9 °C
26 °C

Lesz olyan miniszterelnök, akire Vona és Gyurcsány is rászavaz?

Mi van, ha április 8-án veszít a Fidesz?

2
2018.04.05. 15:26
Úristen, nyert az ellenzék! – semelyik kutatás nem utal erre, de a választókerületi bizonytalanságok miatt könnyen sokan felkiálthatnak így április 8-án este. Ha a Fidesz kisebbségbe kerül, feltehetően egy nagyon színes összefogásnak kell átvennie az ország irányítását. Különben jön az új választás. Forgatókönyv, mi történik egy ellenzéki győzelem esetén.

(Cikkünk a Fidesz választási vereséget utáni helyzetet elemzi, és a választás előtt készült. A cikk párját, amely a Fidesz esetleges győzelme utáni eseményeket próbálja megjósolni, itt olvashatja.)

A Fidesz toronymagas vezetése ellenére sem kizárt, hogy a választókerületekben tömegesen születnek ellenzéki győzelmek. Négy éve a Fidesz 96 választókerületet nyert meg a 106-ből, ám ebből csak 20 helyen volt ötven százalék felett a támogatottsága.

Mindez azt jelenti, hogy az ellenzék akkor is és a felmérések szerint most is számos körzetben többségben van, csak éppen az ellenzéki szavazók megosztottsága miatt kiszámíthatatlan, kinek a neve mellé vándorolnak az ikszek. (Például Miskolcon 60 százalék fölött van az ellenzék, de a baloldal és a Jobbik közel ugyanolyan erős, vagyis a Fidesz elviheti akár mindkét miskolci mandátumot 35 százalék körüli eredménnyel.)

Arra minimális az esély, gyakorlatilag kizárt, hogy tisztán Jobbik- vagy MSZP–DK-többség alakuljon ki. A tiszta LMP-többségről nem is beszélve. Ezek az ellenzéki pártok ugyanis aligha tudnak egyenként több mint 50-60 egyéni választókerületet nyerni (márpedig ez kell az abszolút többséghez).

Bizonyos modellek alapján azonban simán kialakulhat az a helyzet – ezzel információnk szerint kormányoldalon és az ellenzéki pártokban is lehetséges forgatókönyvként számolnak –, hogy

  • a Fidesznek nincs meg az abszolút többsége, azaz 100 képviselője;
  • a baloldal Budapesten és a megyeszékhelyeken, a Jobbik Kelet-Magyarországon nyeri sorra a választókerületeket;
  • vagyis az ellenzék összességében a parlamentben többségbe kerül;
  • és megnyílik a lehetőség arra, hogy egy baloldal–Jobbik együttműködés irányítsa Magyarországot.

Az elmúlt napokban interjúkban és háttérben is megkérdeztünk ellenzéki vezetőket, hogy mit gondolnak erről a politikai szituációról, és főleg milyen álláspontot képviselnének egy ilyen helyzetben. A válaszok alapján próbáljuk rekonstruálni, mi is történne egy ilyen április 8-i eredmény kialakulása után.

Sima koalíciós megegyezés aligha lesz

Ami biztosnak tekinthető: nem lesz egy gyors, olajozott tárgyalás az érintett pártok között. Már az is bonyolítja a helyzetet, hogy mostani ismereteink szerint feltehetően négy-öt párt lehet érintett (Jobbik, MSZP, DK, LMP és Párbeszéd) egy ilyen tárgyalásban. És a kampányban láthattuk, hogy ezek a pártok még egy asztalhoz ülni sem voltak hajlandóak. Ráadásul a baloldali pártok között külön-külön is elég mély szakadékok húzódnak, a mélyben tele sérülésekkel és sértettséggel.

Megváltozhat persze mindenkinek az álláspontja, ha erre a választási eredmény kényszeríti őket, de a mostani nyilatkozatok alapján a következőt üzenik az ellenzéki pártvezetők.

  • Jobbik: Vona Gábor világossá tette, hogy csak az LMP-vel (és a Momentummal) hajlandó bármilyen együttműködésre. Az MSZP-vel, pláne Gyurcsánnyal tárgyalni sem kíván. Hiszen pont e pártok elleni indulatból jött létre a Jobbik.
  • MSZP: Az MSZP-sek csak a demokratikusnak nevezett pártokkal hajlandóak tárgyalásra, a Jobbikra való szavazást is elutasítják a vezetők.
  • DK: Gyurcsány Ferenc a Jobbikkal nem alkotna koalíciót, egy ideiglenes mandátummal megbízott, szakértői kormányra azonban nyitott. Ezt a kormányt a „Fidesszel szemben álló frakciók” támogatnák a parlamentben, hogy lebontsa a nemzeti együttműködés rendszerét.
  • LMP: Szél Bernadett nem tud közös kormányzást elképzelni sem a szocialistákkal, sem a Jobbikkal. Szerinte a pártoknak meg kell állapodni egy ellenzéki győzelem után a demokrácia helyreállításában", az új választási szabályokban (bökkenő, hogy kétharmados), majd egy előrehozott választási kiírni.
  • Párbeszéd: Karácsony Gergely, aki az MSZP–Párbeszéd-listájának vezetőjeként beszélt, azt mondta az Indexnek, hogy elvi lehetőségként el tud képzelni egy baloldal–Jobbik „válságkezelő" kormányt, mert ez is jobb, mint a Fidesz-rendszer. Ezt azonban sem ő, sem Vona Gábor nem vezethetné.
  • A Fidesszel való tárgyalást, együttműködést, koalíciót minden ellenzéki párt határozottan elutasítja.

Rögtön öt különböző álláspont, mi következne egy ellenzéki győzelemből. Karácsony nyilatkozatában rögtön meg is találjuk a legproblémásabb kérdést:

Ki lesz az a miniszterelnök, akire Vona Gábor, Molnár Gyula, Gyurcsány Ferenc és Szél Bernadett is rászavaz?

Ugyanis közjogi szempontból egy olyan személyt, egy olyan miniszterelnököt kell találni, akinek a megválasztására 100 képviselő megnyomja az igen gombot.

Az első technikai kérdés persze, hogy mi történik, ha Áder János államfő a várhatóan legnagyobb frakcióval rendelkező párt, a Fidesz vezetőjét, Orbán Viktort javasolja a parlament számára miniszterelnöknek.

A mostani politikai szituáció alapján a Fidesz megpróbálhat koalíciós partnert keresni az ellenzék soraiban, és bár a magyar politikatörténetben sok pálfordulást láttunk már, jelenleg nehéz elképzelni bármelyik mostani ellenzéki pártot Orbánnal koalíciózni. A Fidesszel való koalíció első feltétele pedig nyilvánvalóan Orbán távozása lenne. Az Orbán nélküli Fidesz lehetőségével azonban egy másik cikkben érdemes majd foglalkoznunk.

1. Összetákolják a hódmezővásárhelyi modellt?

Szóval az ellenzéki pártoknak először is egy olyan személyt kell találniuk, akit hajlandóak támogatni, a kormányprogramjának egyes intézkedéseit megszavazni. Lehetetlen? A hódmezővásárhelyi időközi választás a legjobb bizonyíték, hogy léteznek ilyen emberek. Márki-Zay Pétert ugyanis az MSZP–Jobbik–DK–Párbeszéd–Együtt–Momentum gigakoalíció támogatta, sőt, a Jobbik és az MSZP helyi kampánycsapata kitűnően együtt tudott dolgozni neki a háttérben.

image uploaded from ios
Fotó: Huszti István

Vagyis az politikailag aligha életszerű, hogy Vonát, Karácsonyt vagy Szélt a másik pártok képviselői megválasszák miniszterelnöknek. Az viszont már reális lehet, hogy találnak egy olyan politikust, szakértőt, akit nyugodt szívvel tudnak támogatni bizonyos kellemetlen intézkedések végrehajtásában.

És itt nemcsak a fideszes rendszer lebontására tett lépésekre kell gondolni. Az ellenzéki miniszterelnöknek sok olyan döntést kell meghozni, amely akár fájhat is bizonyos társadalmi csoportoknak. Az egyes ellenzéki pártok ezt anélkül tudják támogatni, hogy nekik kell megfizetni a politikai árát (szavazókat veszítenek), hiszen mindig mutogathatnak a „válságkezelő miniszterelnökre”.

Nem kizárt a mostani nyilatkozatok alapján, hogy az ellenzéki pártok beállnának egy ilyen személy mögé, és ideiglenes mandátumot adnának neki. Például előre rögzítenék, hogy a parlament egy bizonyos idő múlva (Gyurcsány egy évre célzott) feloszlatja magát, és következhetnek az új választások.

A kérdés, hogy az előre meghatározott idő alatt milyen intézkedéseket lehet végrehajtani. Mivel a legtöbb fajsúlyos jogszabály kétharmados (a választási törvénytől kezdve az önkormányzati törvényig), ám a költségvetési, oktatási és egészségügyi kérdéseket feles többséggel is lehet rendezni.

2. Nincs megállapodás = rögtön jön az új választás

A második eset még ennél is kiszámíthatatlanabb forgatókönyvet sejtet. Ha az ellenzéki pártoknak semmilyen együttműködésben, miniszterelnökben nem sikerült megállapodni, elkerülhetetlenné válik az új választás.

Nem működhet ugyanis a végtelenségig ügyvezető, korlátozott jogkörökkel rendelkező kormány. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet, ha az általa miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés „az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg". Vagyis ha a parlamenti többségben lévő ellenzék senkit nem tud közösen támogatni, akkor a parlament vagy feloszlik, vagy az államfő feloszlatja, de mindenképp előrehozott választás következik.

Ezt a forgatókönyvet ugyanakkor várhatóan azért fogják kerülni az ellenzéki pártok, mert egy új választáson várhatóan a Fidesz kerülne előnyösebb pozícióba, hiszen a rögtön következő előrehozott választás üzenete az, hogy az ellenzéki pártok a parlamenti többség birtokában sem voltak képesek semmit csinálni.

3. A Fidesz elcsábít egy-két képviselőt

Egy harmadik, elméleti lehetőségről érdemes még szót ejteni. Előfordulhat, hogy a Fidesznek csak egy-két mandátum hiányzik az abszolút többséghez. És nem ellenzéki frakciókkal egyezkedik, hanem átcsábítja maga mellé a szükséges számú képviselőt. (Ne legyünk naivak, minden frakcióban akadnak képviselők, akik elgyengülnek, ha például megpörgetik előttük az államtitkári Škoda-kulcsot.)

Így közjogi szempontból meglenne Orbán többsége, ám politikailag minden eddiginél nagyobb feladatnak ígérkezik kezelni azt, hogy a Fidesz a társadalmi támogatottságának elvesztése ellenére kormányoz tovább. Ebben az esetben az ellenzék várhatóan minden korábbinál nagyobb utcai megmozdulásokkal gyakorolna nyomást a kormányra, vagyis szintén valószínű forgatókönyvvé válna egy előrehozott választás.

Ezeket a forgatókönyveket tudjuk tehát a jelenlegi információnk szerint összeállítani. Ami közös bennük: ellenzéki győzelem esetén a bizonytalanság jellemezné leginkább a magyar politikai életet.

Kommentelnéd? Hozzászólhatsz az Index.hu Facebook-oldalán!

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)