Zita, Mariann
9 °C
21 °C

15 millióra számítottak, közel százmillió gyűlt össze

e
2018.04.16. 13:04 Módosítva: 2018-04-16 13:39:03
A választás talán legnagyobb vesztese az Együtt, amely igyekezett végig támogatni az összefogást és a koordinációt, és végül az egy százalékot se érték el. Emiatt a párt öt alapítójának a saját magánvagyonából kell visszafizetnie összesen 150 millió forintot, vagyis hétfő délben 53-at, mert a többit már összedobták a szimpatizánsok. Az Együtt elnöksége lemondott, a párt megszűnik. Az öt alapító közül azzal a hárommal beszéltünk, akikről Juhász Péterhez vagy Szigetvári Viktorhoz képest csak keveset tudni.

A legtragikusabb gondolat az volt bennem, hogy van egy 9 és 11 éves fiam, és nekik ebben a rendszerben kell továbbra is felnőniük még legalább négy évig

– válaszolta Hajdu Nóra, az Együtt egyik alapítója arra, hogy mi volt az első gondolata, amikor befutottak az eredmények. „Az az ellenzéki politika, azokkal a szereplőkkel, akik eddig voltak, nem folytatódhat tovább” – mondja, többek között arra utalva, hogy a 2014-ben közel 27 százalékot teljesítő összefogás (DK–MSZP– MLP–PM–Együtt) ennél idén jóval kevesebbre volt csak képes.

Hajdu szerint az is komoly probléma, hogy az ellenzék nem tudott sikeresen és átütő erővel megjeleníteni egy másik Magyarországot (a programokon keresztül) a Fidesz Magyarországával, társadalompolitikájával szemben, a legtöbben mindössze annyival próbáltak kampányolni, hogy leváltják a kormányt, ami szerinte nem volt elég.

Senki nem fog olyan üzeneteknek hinni, hogy Szél-kormány lesz, Vona-kormány lesz, Karácsony-kormány lesz, mert ez már így leírva sem lehet igaz.

Az Együtt ráadásul a kampányban a Fidesz-propagandától kiemelt figyelmet kapott. Juhász Pétert olyan lendülettel támadta, ócsárolta és igyekezett lejáratni a közmédiától az Origóig a teljes propagandagépezet, amely bizonyára hatással volt a többi párttársára is. „Én nem emlékszem még ennyire mocskos kampányra Magyarország történetében, és nyilván nekünk is nehéz volt sokszor ezt kezelni. Gyomorforgató volt, amit csináltak, de a maguk szintjén végtelenül profin vitték végig az egészet. Erre a másik oldal láthatóan nincs felkészülve, nincs fegyvere hozzá. Ráadásul annyira fogy a levegő a független sajtó körül, annyira beszűkült a közbeszéd, és annyi ügy van egyszerre folyamatosan, hogy azokat egyszerűen nem lehet végigvinni rendesen, nincs kifutása az egésznek, nincs lecsapódása a társadalomban”.

Hajdu a legmegdöbbentőbb példának Kósa Lajos megválasztását említi, aki úgy is magasan hozta a saját körzetét, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan a problémás ügyéről szólt a sajtó. Ez szerinte azért is lehet, mert az emberek már beárazták a politikusokat, hogy ők tényleg ilyenek, másrészről létrejött egy párhuzamos valóság Magyarországon, ahol semmi következménye nincs semminek.

Hajdu a kampánytámogatás visszafizetésére indult gyűjtést tartja a választás egyetlen pozitív részének, nem csak mert nagyon sok pénz gyűlt össze nagyon rövid idő alatt, hanem mert az utalásokhoz mellékelt megjegyzésekből az is kiderül, hogy jobbikos levélírótól is érkezett szolidaritási üzenet, amit korábban el sem lehetett volna képzelni. Szerinte ebből is látszik, hogy az atomizált ellenzéki működés nem fenntartható, és egyre fájóbb és fájóbb vereségek jönnek, ha nem változtatnak.

Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy Hajdu mindebben részt fog venni, mert az Együtt lehangoló eredménye után lemondott, és egyelőre visszább lép a politikától. „Nekem most állás után kell néznem, mert van két gyerekem, és gondoskodnom kell a jövőjükről, először is anyagi biztonságot kell teremtenem magam körül. A közélet mindig is érdekelt, de el kell gondolkozni a mostani választás tanulságain. Az egészen biztos, hogy az ellenzék nem marad a jelenlegi felállás szerint, de még nem tudjuk, milyen konstrukciók, milyen felállások jönnek létre."

Hétfő délig 97 millió forint gyűlt össze az Együttnek, a Kétfarkú Kutya Párt plakátkampánya óta nem gyűlt össze ennyi pénz politikai célra a közelmúltban. Hajdu szerint ez egyrészről a szimpátia, de annak is a nyoma talán, hogy sokan a taktikai szavazás miatt elvesztegetett voksként kezelték az Együttet, aminek pontosan ez okozta a vesztét, és ezért próbálnak meg segíteni.

Szóba került, hogy rossz ötlet volt-e a Közös Ország Mozgalom, a visszalépések, a taktikai szavazás, de Hajdu szerint erről szó sincs. Kiemelte, hogy például a jelöltek vitái mennyire pozitívan sikerültek, az emberek végre rendesen hallhatták, mit gondolnak a helyi képviselőjelöltjeik különböző témákban. Inkább az volt a probléma, hogy az ellenzéki szereplők nem tudtak megfelelni ennek a kihívásnak.

Ha az Együttnek nem jön össze 150 millió forint, a párt öt elnökségi tagjának valószínűleg lakást és autót kell eladni, illetve létezik olyan konstrukció is, hogy a fizetésükből vonják majd le a visszafizetendő pénzt. Éppen ezért szerinte a jelenlegi rendszer a – hajléktalanok nevére regisztrált – kamupártoknak kedvez, amit mi sem jelez jobban, hogy négy éve 18 párt tudott országos listát állítani, míg idén már 23.

Pataki Márton az Együtt elnökségéből egyedüliként volt pesszimista, és a vége felé már számított rá, hogy a taktikai szavazás a párt számára rosszul sülhet el.

Bár hatalmas tehetséggel beszéltük le az embereket arról, hogy ránk szavazzanak, legalább azt talán sokan belátják, hogy a kormány leváltásához szükséges hozzáállást a mi pártunk végig nagyon erősen képviselte

– mondja Pataki a pénzgyűjtésről, hozzátéve, hogy maximum 15 millió forintra számítottak.

„Az ellenzék pártjai maximum annak örülhetnek, hogy velünk ellentétben túlélték a választást. De a célul kitűzött pozíciót, amiből 2022-re a Fidesz kihívóivá építhették volna fel magukat, egyiküknek sem sikerült elérni. Például Gyurcsányék rövid távon örülhetnek most a frakciónak, de négy év múlva simán ki fognak esni. Ha nem lehet egy népfrontszerű, egységes ellenzéki pártot létrehozni, és az ellenzéki pártok ugyanúgy továbbra is egymás szavazóit próbálják elmarni egymástól, akkor 2022-ben és 2026-ban is fölényes Fidesz-győzelem lesz” – mondja Pataki.

A jászberényi piacon például beszéltem egy ötvenes férfivel, aki mondta, hogy ő alapvetően jobbikos volt, de nem fog rájuk szavazni, mert le akarják bontani a kerítést és be akarják telepíteni a migránsokat. Akkor mondtam neki, hogy talán az Együtt politikájára

rásütve ezeknek az állításoknak még van valóságalapjuk, de mivel minden érdek

nélkül mondom, higgye el nekem, hogy a Jobbik szándékaiban semmi ilyen nincs. Nem értem el vele persze semmit

– mondja. Szerinte egy népfrontszerű pártszövetségnek ugyanúgy ki kellene terjednie a Jobbikra, mint az MSZP-re vagy az LMP-re. A pártoknak ehhez fel kellene adniuk az eddigi versengő, az ellenzéki térfél egyedüli dominálására törekvő stratégiájukat.

Pataki szerint most már a Jobbik sem akar kilépni az EU-ból, az oktatás- és egészségügyi politikában is hasonlóan vélekednek az ellenzéki pártok, ezért egy kormányváltást követő kétéves időszakra ki lehetne alakítani egy közös minimumprogramot, és lehetne mindenki által elfogadott kormánytagokat találni. Egy ilyen előre tervezett, átmeneti népfrontkormányzás az arányos és tisztességes feltételekkel kiírt új választást megelőzően már elég stabilitást ígérne azok számára is, akik most kizárólag a káosztól való félelem miatt is szavaztak a Fideszre. Bár az egész megvalósulására Pataki a pártvezetők személyisége és a Fidesz aknamunkája miatt kevés esélyt lát.

Pataki a közeljövőben biztosan nem fog hivatásszerűen politizálni, szerinte most amúgy sem szakpolitikusokra van szükség, hanem mozgalmárokra. Sajnálná, ha Juhász Péter visszavonulna, mert szerinte pont ilyen emberre van leginkább szüksége az ellenzéknek, de nem feltétlenül pártpolitikusként, hanem inkább aktivistaként, közösségi vezetőként. Viszont saját magát más pártban egyelőre nem tudja elképzelni, még ha a mostani palettáról a Momentum ideológiailag közel is áll hozzá. Nekik egyébként szerinte jót tett, hogy nem jutottak be a parlamentbe, mert így állandó sajtótájékoztatók és reggeli tévéműsorok helyett továbbra is a hálózatépítésre és az utcai aktivistásra koncentrálhatnak.

Pataki elmondta, hogy valószínűleg egyébként is abbahagyta volna az aktív politizálást, de az eredmény ismeretében és az adósság miatt újra munkát kell keresnie, valószínűleg befektetési banki területen. Édesapja lakásának a negyede van a nevén, van némi megtakarítása, illetve van egy 14 éves kocsija, szóval a részéről mindössze ennyivel tudná csökkenteni a párt alapítóira szakadt adósságot, ezenkívül a fizetéséből törleszthetne. Viszont megígérte, hogy minden jogi lehetőséget megragadnak, és elmennek egészen Strasbourgig, hogy ez a pénz ne az államhoz kerüljön vissza.

Szabó Szabolcs, az Együtt egyetlen parlamenti képviselője nem csak párt nélkül maradt, de már olyanról is hallani lehetett, hogy az óriási adósság miatt ő lehet az első parlamenti képviselő, akinek ténylegesen semmije sem marad.

Basszus, ez már megint olyan, mint 2014-ben!

– emlékezik vissza Szabó, amikor arról kérdeztük, mi volt az első gondolata a választási eredmények beérkezésekor. Szabó Soroksár-Csepel környékén tudta újra megverni a Fidesz erős emberét, Németh Szilárdot, azonban közben a pártja, az Együtt a megszűnés szélére sodródott. A politikus elmondta: nem szeretne a parlamentben független képviselőként maradni, hiszen képviselnie kell a választókörzetét is, ezért kénytelen lesz beülni majd valamelyik párthoz. Természetesen azt, hogy ez melyik lesz, nem árulta el, de hamarosan erre is sor kerül, hiszen az alakuló ülésig döntenie kell.

Szabó szerint szükség van egy valódi, erősebb mozgalmi szerveződésre, de kell egy olyan pártstruktúra is, ami egyszer a kormányzást át tudja venni. Szerinte ehhez már megvoltak az alapok, hiszen több témában is egyetértett az ellenzék korábban, és a parlamentben sem egymással, hanem a Fidesszel voltak végre elfoglalva. „Azonban nagyon rossz üzenetet hordoz a szavazó számára, hogy összefogásról beszélnek a politikusok, majd a választó azt látja, hogy tényleges összefogás helyett maguknak igyekeznek előnyt szerezni. Ilyen pártokra nehéz szívvel szavaznak az emberek”.

Ha megszűnik az ellenzéki sajtó, akkor nemcsak az üzeneteinket tudjuk még nehezebben eljuttatni az emberekhez, hanem a saját magunk védelme a Fidesszel szemben is megszűnhet, egyre jobban ki leszünk téve a támadásoknak

– mondja Szabó, példának Törökország elmúlt húsz évét hozva fel. Törökországról még egykoron potenciális EU-csatlakozóként beszéltek, ma viszont egy antidemokratikus állammá vált, amitől már csak tíz évre van Magyarország. „Törökországban már bebörtönzik a másként gondolkodókat, tömegesen rúgják ki az egyetemi tanárokat, mert létrejött az a rendszer, hogy a hatalommal szemben vannak a gülenisták, akiket irtani kell, nálunk pedig ugyanilyen alapon bélyegeznek meg minden kritikus hangot sorosistaként. Már nálunk is van Soros-lista, ott pedig egy ideje a Gülen-lista alapján börtönzik be az embereket. A kérdés az, hogy a Fideszben még meglévő, normálisan gondolkozó közeg felméri-e ezt, vagy továbbra is a háttérbe vonulást választja. Ugyanúgy felelős a ma kialakult helyzetért, aki látja mi történik és csöndesen asszisztál hozzá a háttérből”.

Szabó szerint a taktikai szavazás nem feltétlenül volt elhibázott döntés, de inkább azt kell látni, hogy ahol a koordináció működött, tehát a Fidesszel szemben csak egyetlen egy ellenzéki jelölt volt – ahogy Szabó körzetében is –, ott működött a rendszer, még ha ez az Együtt végét is jelentette.

Nem akarok húsz év múlva úgy nyugdíjba menni, hogy még mindig Orbán van, de nagyon örülünk annak, hogy nyertem Csepelen és Soroksáron

– mondja, bevallva, hogy a saját egzisztenciája szempontjából nem nyomasztotta, hogy az Együtt alapítóinak 150 millió forintot kell minél hamarabb összeszedniük valahonnan.

Alsóközéposztály-beli családban nőtt fel, 18 éves kora óta a saját lábán áll, autója nincs, lakása nincs, mindössze egy picit hétvégi háza a Mátrában, amelynek inkább érzelmi, mintsem anyagi értéke van. Szabót inkább az izgatja, hogy gyerekes családfők alól húzzák ki a lakást egy ilyen eredmény miatt. De reménykedik, mert az eddigi összeg kis adományokból jött össze, és most igyekeznek nagyobb donorokat is találni.

Szabó szerint a Fidesz brutális valóságtorzítását, álhíreit és médiatúlsúlyát kizárólag azzal lehet tompítani, ha minden válaszókerületbe kerül húsz-harminc-negyven ember. Folyamatos jelenlét szükséges, beleértve az utcai aktivitást, a programok szervezését és a saját nyilvánosság megteremtését is. „Mi úgy csináltuk végig az elmúlt két-három évet, hogy pár havonta volt tőlünk egy újság a postaládájukba, a kampányidőben már havonta, majd kéthetente. Persze nem volt egyszerű dolog, mert a Fidesszel összenőtt terjesztők ezeket sokszor elloptak, nem hordták ki, de hadakozni kellett a Postával is. Ezt mindenhol le kell meccselni a helyi választókerületekben, hogy legyen helyi nyilvánosság, mert enélkül nem megy. Ha évente nincs bele tolva 20-30 millió egy választókerületbe, akkor nagyon nehéz lesz bármit is csinálni. Viszont ennyi pénz ma az ellenzéknek nem áll rendelkezésére.

Persze, ha ennyire adakozókedvűek az emberek, lehet, valakinek azt kellene megszervezni, hogy mindenki egy kávé árát fizesse be valahova, és akkor talán lehetne ezzel a helyzettel is kezdeni valamit.

Borítókép: résztvevők az április 14-re szervezett ellenzéki tüntetésen, ahol az Együtt is gyűjtött hozzájárulásokat a tartozásuk visszafizetésére. Fotó: Huszti István / Index

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.