A falvak népességét növelné a kormány, szeptembertől jön a falusi csok

• Szeptembertől bevezeti a kormány a falus csokot, amellyel a falvak népességét növelnék.
• A falusi csokot 2031 településen vehetnék igénybe, és a legfontosabb különbség a sima csokhoz képest, hogy az így igénybe vett összeget az ingatlan bővítésére és korszerűsítésére is fordíthatnák a családok.
• Két épület megépítéséről döntött a kormány: a dubaji világkiállításra egy pavilon készül, a magyar–szlovák kézilabda-Eb-re pedig egy új, több mint 20 ezer szurkolót befogadni képes, multifunkciós csarnok épül Budapesten.
• A brüsszeli tervekről szóló kormányzati plakátkampány Gulyás Gergely szerint minden elemében tartható, pontos és igaz állításokat tartalmaz, az Európai Néppártnak és az Európai Bizottságnak önkritikát kellene gyakorolnia.
• A kormány levelet fog küldeni minden választónak a plakátkampányban foglalt információkról.
• A Magyarországra befogadott venezuelaiakat a vérségi elv alapján fogadta be a kormány, „ők magyarok és nem migránsok”.

A falvak népességét növelnék 

A szerdai kormányülés eltért az általános gyakorlattól: a kormány hosszan foglalkozott a leszakadó településekkel, a magyar cigányság helyzetével – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Balog Zoltán volt emberierőforrás-miniszter is részt vett a szerdai ülésen.

Olyan településeket érint, amelyeknél 5 ezer alatt marad a lakosság száma. Ezeken a helyeken a demográfiai csökkenés nagyobb, mint az országos népességcsökkenés: 2031 település tartozik ebbe a körbe. A kormány a falvak „népességmegtartó erejét" kívánja növelni.

A csok szabályai szerint egy gyermek esetén 600 ezer, 2 gyermeknél 2,6 millió, 3 gyermek esetén pedig 10 millió forintot lehet igénybe venni. A falusi csok tervezett szabályai szerint az érintett falvakban élők lakás vásárlására, korszerűsítésére és bővítésére is igénybe vehetik – függetlenül attól, hogy új-e lakás, vagy sem (a korszerűsítésnél az összeg fele vehető igénybe). „Akár egy ház megvásárlását és felújítását is fedezheti" – vélte a miniszter. A kormány azt szeretné, ha legkésőbb szeptember elsejével hatályba lépne a konstrukció.

Új csarnok Budapesten

A kormány döntött két épület megépítéséről. Az egyik épület a dubaji világkiállításra készül, illetve Gulyás azt mondta, hogy a magyar–szlovák kézilabda Európa-bajnokságra egy új csarnokot építenek Budapesten. Ennek 2021 őszére készen kell lenni.

A költségekről nem beszélt a miniszter, de elárulta, hogy több mint 20 ezer férőhelyes, multifunkciós csarnokot terveznek. Tehát nemcsak sportra, hanem számos egyéb rendezvény megtartására is alkalmas lesz a csarnok. Az igényt jelzi, hogy a Papp László Sportaréna is szinte teljesen be van táblázva.

Gulyás szerint már döntöttek a helyszínről, ezt azonban még nem akarta megjelölni, mert a terület egy részét meg kell még vásárolni. 

A kormány plakátkampánya szerinte pontos, az Európai Bizottság kudarcos

A kormány új hirdetési kampányáról azt mondta a miniszter, hogy „minden elemében pontos és igaz állításokat tartalmaz". (Ebben a cikkben írtunk arról, hogy a kormány elég sokat torzít a valóságon a saját politikai érdekei szerint.) Az Európai Néppártban lévő kritikusoknak azt üzente, hogy a Fidesz mindig is lojális volt a Néppárthoz. De a Néppártnak, ahogy az Európai Bizottságnak is szerinte képesnek kell lennie az önkritikára.

Az Európai Bizottság szerinte nem háríthatja el a felelősséget az elmúlt években Európában történtekért, a miniszter ezt egy kudarcos időszaknak tartja. A most véget érő ötéves uniós ciklus ugyanis szerinte úgy jellemezhető:

a migránsokat nem sikerült kint tartani, az Egyesült Királyságot pedig nem tudták bent tartani.

Gulyás Gergely azt is megjegyezte: Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök mindent megtett azért, hogy kizárassa a Fideszt a néppártból, és ezt most, a kampányidőszakban a nyilvánosság elé is tárta. Gulyás azt is mondta kérdésre, hogy az Európai Néppártból „senki semmilyen kritikát nem jelzett" telefonon vagy személyesen most sem neki, sem Orbán Viktornak.

Gulyás azt is elárulta, hogy a kormány minden választópolgárt meg fog keresni levélben, hogy tájékoztassa a plakátkampányban is feltüntetett információkról.

A baloldal morális állapota

A magyar baloldal önmeghatározása az elmúlt évtizedekben a nácizmus elleni küzdelem volt – mondta egy kérdésre Gulyás Gergely. „Ehhez képest azokkal fognak össze, akiket ők neveznek nácinak. Ez mindent elmond a baloldal morális színvonaláról", szerinte ehhez megnyerték az Európai Bizottság első alelnökét is. 

Gulyás szerint a Jobbikot 2010 óta ismerjük, „nem a Jobbikon kell meglepődni”, hanem a baloldal mostani hozzáállásán. Itt írtunk arról, hogy a Fidesz úgy tesz, mintha most csodálkozna rá a Jobbik egykori szélsőséges politikájára, és ami most a kormánypártot zavarja a Jobbikkal kapcsolatban, az néhány éve még elfogadható volt nekik. 

Elios-ügy: nincs forrásvesztés

Az Elios-ügyről a miniszter azt mondta, hogy azért nem nyújtják be a számlát az EU-nak a magyar kormány, mert e pályázatok nélkül is kimerítette Magyarország a pályázati keretet. Vagyis szerinte téves az az értelmezés, hogy azért vonja vissza az EU-támogatási igényt a kormány, mert ezzel elismerné a szabálytalanságot a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-pályázatoknál.

Magyarország szerinte a legtöbb pénzt hívja le a rendelkezésre álló keretből. A kormány ugyanis túltervezi a „pályázatokat 110 százalékra", több igényt nyújt be, mint a keret, és ha Magyarország kimeríti a keretet, akkor fölösleges minden további vita, mert az EU egy fillért sem fizet. „Semmilyen forrásvesztés nincsen" – mondta a miniszter.

2017 decemberében döntött a kormány úgy, hogy nem kér az Elios-beruházás után pénzt az EU-tól (ezt akkor nem közölték). Az csalásra gyanakvó OLAF-fal ennek ellenére lefolytatták a vitát, mert ez nem arról szólt, hogy le tudják-e hívni a pénzt, hanem hogy ilyen szabálytalanság megtörtént-e, vagy sem.

A venezuelai magyarok nem migránsok!

Az Index cikkére is reagált a miniszter. Arról írtunk csütörtökön, hogy az erős bevándorlásellenes kampányt folytató kormány nem verte nagy dobra, hogy több száz embert fogadott be Venezuelából. Gulyás értetlenkedve azt mondta:

Magyarokról beszélünk, a magyarokat nem tekintjük migránsnak.

Ezzel arra célzott, hogy olyan emberekről van szó, akiknek a felmenői között voltak magyarok, így jogosultak az állampolgárságra, a „vérségi elv" alapján fogadtuk be őket. A magyar kormány 2018 áprilisában ezt kommunikálta, Soltész Miklós államtitkár jelentette be, hogy Venezuelából befogadnak embereket. Gulyás így nem érti, milyen újdonság van a hírben. A dolgot azért nem verte nagy dobra a kormány, mert még további családokat szeretne Magyarországra hozni.

Az Index kérdésére, hogy mindez mennyibe kerül a magyar adófizetőknek, azt ígérte a miniszter, hogy összeszámolják, és nyilvánosságra hozzák majd.

Nem Putyin trójai falovát támogatják

Szerdán írtunk arról, hogy adó- és járulékmentesség, védett – de ellenőrizhetetlen – székház és elnöki rezidencia, korlátlan beutazási, azaz bevándorlási lehetőség, sőt diplomáciai mentesség is jár majd az Orbán-kormány és az oroszok által kötött nemzetközi megállapodás alapján a projektek finanszírozására létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) budapesti székhelyalapításával.

Gulyás azt mondta, minden esetben támogatja a kormány, hogy egy nemzetközi szervezet a székhelyét Budapestre helyezze. A kormány ezeket a kedvezményeket minden ilyen esetben megadja, és „megfelel a nemzetközi gyakorlatnak”. Nincs arról szó, hogy ez a bank „Putyin trójai falova lenne” – válaszolta kérdésre. 

Még tárgyalnak az MTA intézményhálózatának sorsáról

Palkovics László miniszter még mindig tárgyal az MTA vezetésével,és még nem tette le a javaslatát az intézményhálózat átalakításáról. Palkovics kicsúszott a kormányhatározat által szabott január 31-ig határidőből, amire Gulyás Gergely azt mondta: szeretnének megegyezésre jutni, azért a csúszás. Palkovics nem kapott újabb „sztrikt” határidőt a megállapodásra.