Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Polt Péter rámutatott, milyen választási csalások történhettek tavaly

HUS 0160
2019.02.27. 07:26
151 ügyben zajlik nyomozás a 2018-as parlamenti választásokon történt csalásokkal, visszaélésekkel kapcsolatban. Polt Péter legfőbb ügyész mondott is már példát, hogy a gyanú szerint milyen csalások történtek. Eddig 4 ügyben született bírói döntés.

Százával tettek feljelentést tavaly az országgyűlési választásokat megelőzően választási csalás miatt, ezek nagy részét még mindig vizsgálják a hatóságok.

A 2018-as parlamenti választásokkal összefüggésben 249 nyomozást rendeltek el, ebből 151 van még mindig folyamatban, és tavaly tavasz óta mindössze 4 ügyben született bírói döntés

– derült ki Polt Péter legfőbb ügyész leveléből, amelyet a DK-s Oláh Lajos kérdéseire küldött.

Oláh Lajos a VI-VII. kerületben győzte le a fideszes Bajkai Istvánt, és közben ő maga is több feljelentést tett választási csalás gyanúja miatt. A legemlékezetesebb a 341 aláírásos ügy volt: a delegáltja ugyanis összevetette a Fidesz és a Lévai Katalin-féle Lendülettel párt jelöltjének ajánlásait, és azt találta: legalább 341 esetben egyeznek az ajánlások, csak éppen más az aláírás. Előtte ugyanilyen egyezéseket találtak Zuglóban

Oláh Lajos éppen emiatt kereste meg Polt Pétert, hány olyan büntetőügyben nyomoz jelenleg a hatóság, mely összefüggésbe hozható a 2018. évi országgyűlési választásokkal – mondta az Indexnek a képviselő.

Polt Péter azt írta, hogy a 151 folyamatban lévő ügyből

  • 72 ügy felderítési szakban,
  • 79 ügy pedig 187 gyanúsítottal szemben vizsgálati szakban van.

Ezeket az ügyeket jellemzően választás rendje elleni bűncselekmények (73 ügy), hamis magánokirat felhasználása (54 ügy), illetve költségvetési csalás (20 ügy) gyanúja miatt indította a hatóság.

És ami a nem az ügyészségen folyamatban lévő ügyeket illeti:

  • 50 ügyben 19 személlyel szemben az eljárást megszüntették. Ezekről nem árult el részleteket a legfőbb ügyész.
  • 42 ügyben az eljárást felfüggesztették, mivel az elkövető kilétét nem sikerült megállapítani.
  • 6 ügyben 9 személlyel szemben az ügyészség vádat emelt. Itt a vád hamis magánokirat felhasználása, garázdaság, választás rendje elleni bűncselekmény, illetve egy ügyben testi sértés volt. 
  • 2 ügy van már a bíróság előtt. 
  • 4 ügyben született bírói döntés: a bíróság 2 személlyel szemben felfüggesztett szabadságvesztést, másik 2 személlyel szemben közérdekű munkát szabott ki, 2 embert közérdekű munkára büntetett, 2 embert próbára bocsátott, 1 személy kapott pénzbüntetést. A legfőbb ügyész nem részletezi, ki mit követett el és az ország mely részén.

Hogyan csaltak?

A legfőbb ügyész válaszának érdekessége, hogy konkrét nevek és választókerületek említése nélkül részletezi azt is, hogy milyen csalások vagy visszaélések történhettek a választásokat megelőző ajánlásgyűjtési időszakban.

Az eljárások többsége ugyanis a jelöltállítási szakaszhoz köthető – mi is sokat írtunk arról, hogy elsősorban a kamupártok hogyan trükköztek az ajánlóívekkel.

Polt Péter ilyen példákat sorolt:

  • Az elkövetők – a választók szándékával ellentétesen, adataikkal visszaélve – a nevükben ajánlásokat adtak le, illetve „a jelölési szándékukon túl, más pártok jelöltjeinek ajánlóívein is szerepeltették az adataikat vagy a hamisított aláírásukat". Vagyis egyszerűen átmásoltak a jelöltek más jelöltek ajánlásait – ilyesmire gyanakodott Oláh Lajos is a 341 aláírásnál.
  • Egyes jelölő szervezetek elhunyt személyek adatait használták fel.
  • A jelöltek jogosulatlan aláírással, illetve hamis adatok feltüntetésével nyújtották be az ajánlóíveket.
  • Személyes adatokat másoltak egyik ajánlóívről a másikra.
  • A „politika tevékenységet végezni ténylegesen nem kívánó fiktív jelöltek” (ezek tehát jellemzően a kamupártok jelöltjei) nem valós kampánytevékenységgel, hanem az ajánlóívek különböző adatbázisokban szereplő személyek adatainak felhasználásával, hamisított aláírásokkal, elhunyt személyek adataival történt kitöltésével próbálták a szükséges számú ajánlást megszerezni.
  • Az egyik esetben a feljelentett személy pénzért vállalta, hogy az újonnan alakult párt nevében összegyűjt 500 aláírást és jelölt lesz, bár ilyen szándéka ténylegesen nem volt. Így a kampányra felvett állami támogatás igénybevételekor a fiktív jelöltséggel megtévesztették a támogatót, „a párt jogosulatlanul jutott támogatásához".
  • Volt olyan eset is, amikor a jelölt a megszerzett költségvetési támogatást felvette, azzal azonban nem számolt el.

Tavaly októberben írtunk arról, hogy több 100 milliós tartozást halmoztak fel azok a kamupártnak nevezhető szervezetek, amelyekről a választási kampányban és azóta sem hallottunk. Az október végén kapott adatok alapján 13, a közvélemény számára ismeretlen, ám országos listát is állító párt 2,7 milliárd forintot tett zsebre. Polt Péter válaszából kiderül, hogy a dolog a hatóságoknak is feltűnt.