Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Nem alkotmányellenes a Stop Soros

DSC 1758
2019.02.28. 10:35 Módosítva: 2019.02.28. 14:38

Az Alkotmánybíróság (AB) csütörtöki bejelentése szerint nem alkotmányellenes a Stop Soros törvény. De a határozat nem egészen ennyire egyértelmű, hiszen míg az AB szerint maga a „jogellenes bevándorlás elősegítését szankcionáló új büntetőjogi tényállás megfelel a magyar alaptörvénynek", azt nem lehet alkalmazni, ha „a cselekmény célja kizárólag a rászorulók szenvedéseinek csökkentése, a velük való emberséges bánásmód."

Az AB szerint „ezt megerősítendő, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen magatartásokra.”

Az új jogszabály, köznyelven a Stop Soros ellen az Amnesty International Magyarország nyújtott be az Alkotmánybírósághoz indítványt, jogértelmezést kérve, mert szerintük az abban foglaltak sértik az alaptörvényt, „mégpedig a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot".

Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak.

A testület szerint „az új bűncselekménynek még nincsen bírói gyakorlata, ezért nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek lennének".

Az Alkotmánybíróság szerint:

  • az új bűncselekmény csak szándékosan követhető el, és célzatos, vagyis az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy olyan személy érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott.
  • Tisztában kell lennie azzal, hogy az ország területére jogellenesen belépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít tevékenységével tartózkodási jogcím szerzésében.
  • E tudomás fennállását pedig a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.
  • A szólásszabadság sérelme pedig azért nem következett be, mert az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti.
  • A veszély, amit a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra.
  • A tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett bíróság nem is juthat ilyen következtetésre.
  • Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a büntető törvénykönyvben tiltott céllal nem áll összefüggésben.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányjogi panaszt, azonban szükségesnek látta az új bűncselekmény alaptörvénykonform értelmezésének alkotmányos követelmény formájában történő megerősítését.

Az Amnesty International szerint az Alkotmánybíróság cserben hagyta azokat, akiket a kormány azért fenyeget börtönnel, mert kiszolgáltatott embereknek segítenek. 

„Rettenetesen szomorúak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság egy szerintünk ennyire egyértelműen abszurd és Alaptörvény-ellenes ügyben így döntött. A STOP Soros homályos, jogi szempontból teljesen értelmezhetetlen. A törvénynek nincs más célja, mint börtönnel fenyegetni azokat, akik kiszolgáltatott embereknek segítenek és nem értenek egyet a kormány jogsértő menekültpolitikájával” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az Ab-határozathoz dr. Stumpf István és dr. Szívós Mária alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Czine Ágnes, dr. Pokol Béla és dr. Salamon László alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt. A határozat teljes szövege itt tekinthető meg.