A kormányzati hirdetéseket úgy tüntetik fel, mintha ezzel Orbán Viktor zsebében lennénk
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Horváth Gáborral, a Népszava főszerkesztőjével jelentetett meg hétfőn egy hosszabb interjút a Kreatív. Horváthot a Népszavában megjelenő kormányzati hirdetések kapcsán faggatták leginkább, de természetesen szóba került Puch László és a lap tartalmi függetlenségének kérdése is.
A főszerkesztő a hirdetések kapcsán így fogalmazott:
Nekem azzal van bajom, ha a lapunkban megjelenő kormányzati hirdetéseket úgy tüntetik fel, mintha ezzel Orbán Viktor zsebében lennénk. Konkrétan tudom, hogy ez nem így van.
Horváth szerint az ő és a kollégái tisztességét is megkérdőjelezi, aki ezt nem hiszi el.
Arra a felvetésre, hogy Puch a saját bevallása szerint is a kormányzati hirdetésekre számítva vette meg a lapot, Orbán Viktor engedélyével, Horváth a következőket mondta:
„Én a tartalomért felelek, nekem Puch László tevékenységére, pénzügyeire egyáltalán semmilyen rálátásom nincsen. Életemben először 2017 januárjában találkoztam vele. Nem tudom, hogyan oldotta meg, de ha nem oldja meg, ma nincs Népszava."
A főszerkesztő ugyanakkor elmondta, hogy amikor a tárgyalások közben kiderült a lap korábbi potenciális vevőjéről, Tombor Andrásról, hogy mögötte a NER áll, az azóta elhunyt Horváth László inkább megszüntette volna a Népszavát, mintsem a NER-nek adja. Ám ekkor korábbi üzlettársa, az MSZP volt pénztárosa, Puch László jelentkezett, hogy szerez befektetőket.
A kormányzati hirdetésekre visszatérve Horváth Gábor elmondta, hogy nem minden hirdetés és minden kampány jelenhet meg a lapban, a kiadó, illetve a főszerkesztő is dönthet úgy, hogy valami már nem fér bele. Példának a Soros-kampányt, illetve a későbbi Junckerst szerepeltető hirdetéseket említette.
Persze, hogy mi fér bele, illetve mire kell nemet mondani, az nem mindig egyértelmű abban a furcsa helyzetben, amikor – Horváth feltételezése szerint – a hirdetőnek esetleg rejtett céljai is lehetnek a pénzköltéssel.
Amikor 2017-ben befogadtuk a nemzeti konzultációs kék hirdetéseket, akkor az olvasók is kiakadtak. De szerintem akik akkor megrendelték a kék hirdetéseket, pontosan azt a célt is akarták elérni, hogy hiteltelenítsék az olvasók szemében a Népszavát.
A teljes interjú a Kreatívon olvasható.