8 milliárdot költött a kormány távoli keresztények segítésére

Méltatlan lenne, ha azt sugallnám, hogy a Notre-Dame-ot ért támadás egy keresztény támadás lenne, de nem lennék meglepődve. Sajnos beleilleszkedik a keresztényellenes támadások közé

– mondta a miniszterelnökség üldözött kereszténység megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára, Azbej Tristan az ügynökség megalakulásáról tartott rövid sajtótájékoztatón kedd reggel.

A Hungary Helps program 2016-ban 3 millió eurós, körülbelül 930 millió forintos költségvetéssel indult. A mostani esemény apropója, hogy alig egy héttel ezelőtt hivatalosan is megalakult a Hungary Helps ügynökség. 

A szervezet működéséről eddig alig lehetett tudni valamit. Tudtuk, hogy van, arról is jöttek a hírek, hogy épp mire és mennyi pénzt adunk. 2016 óta a magyar kormány többek között például

• kétmilliárd forintot ígért oda két mexikói templom újjáépítésére; 
• 1,1 milliárd forint odaítéléséről döntött a szíriai görögkatolikus egyháznak. Az Orbán Viktor kormányfő aláírásával megjelent rendelet szerint a pénz egy részét a szíriai Melkita Görögkatolikus Egyház kapja, harmadát pedig a szíriai homszi lakások lakhatóvá tételére fordítják.
• 10 millió forintos segélyt adtak a Fülöp-szigeteki katolikus templomban történt robbantásos merénylet áldozatainak;
• 1 milliárd forintos ráfordítással támogatta egy kurdisztáni iskola felépítését, egy kórház gyógyszerszükségletének fedezését, templomok és egy teljes település, az iraki Tell-Aszkuf városának újjáépítését;
• egy ösztöndíjprogrammal a válságövezetekből származó keresztény fiatalok tanulhatnak magyar egyetemeken;
• két szír ortodox egyházi vezetőnek pedig a magyar kormány egyenesen magyar állampolgárságot adományozott;
• 150 millió forintot adott egy olasz templom felújítására;
• 505 millió forintot adott szíriai kórházak működésére.

Összevetésképp, a magyar kormány a Rómer Flóris-tervvel 500 millió forinttal támogatják a határon túli magyar emlékek felújítását.

Az államtitkár az Index kérdésére válaszolva azt mondta, "nem tévesztünk arányt". Az, hogy kiemeljük például a milliárdokkal támogatott mexikói és szíriai templomokat, "nem adja vissza a magyar kormány teljes ráfordításának arányát a magyarországi és külhoni emberekre". Ott van például a Bethlen Gábor-program, valamint a kormány családsegítő programjai.

Az államtitkár a sajtótájékoztatón azt mondta, 

Az államtitkár és Márki Gábor, az ügynökség vezetője emberi jogi szervezetek kutatásaira hivatkozva azt mondták, több mint 80 országban diszkriminálják a keresztényeket, a világban 245 millió embert különböztetnek meg keresztény hite miatt, és csak tavaly 4100 embert öltek meg.

Munkájuk alapelveként – amit egyébként Orbán Viktor is többször hangoztatott korábban – úgy tartják:

Nem a bajt kell Magyarországra és Európába hozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol baj van.

Az ügynökség Azbej Tristan szerint nem pusztán egy jószolgálati intézmény, hanem egy kormányzati szinten lévő állami program – tehát bármit is tesznek, bárhova is adnak, annak valahogy szolgálnia kell a magyar embereket, és ezzel nem a magyar emberektől vesznek el.

Például magyar gazdasági szereplőket bevonva segítenek egy közösség helyzetén, cserébe ezek a magyarok ott projektekhez jutnak, és piachoz jutnak. Vagy például a feljebb említett humanitárius ösztöndíjprogramban nálunk tanulhatnak válságövezetekből származó keresztény fiatalok, akik aztán visszamennek hazájukba, így kedvező  nemzetközi diplomáciai kapcsolatokra tehet szert Magyarország.

Mi alapján döntik el, ki kaphat a magyar kormány támogatásából? Érkezhetnek felterjesztések a diplomáciai külképviseleteinktől. Másrészt Azbej Tristan szerint ők állandó kapcsolatban vannak közel-keleti és szubszaharai afrikai egyházakkal, így állandóan forog közöttük az információ. Harmadrészt pedig minden hónapban meghívnak egy üldözött keresztény egyházi vezetőt, hogy számoljanak be a helyzetükről, akiktől aztán érkezhetnek kérések a segítségre. Az igényekkel kapcsolatban aztán szakmai prioritási listát állítanak fel kutatókkal és elemzőkkel.

Azt kell vizsgálni, hol tudunk segíteni. Szűkösek az erőforrásaink

– mondta erről az államtitkár.

Terveik szerint a Hungary Helpsből a jövőben lehetne  V4 Helps, vagy EU Helps. Lengyelországgal már meg is kezdték az együttműködést. Emelett az USAID-del  (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlődési Hivatala) is megállapodást írtak alá egy együttműködésről.

Üldözöttek a Közel-Keleten

Orbán Viktor egy keresztényüldözésről szóló 2017-es konferencián azt mondta, a keresztény politikusokat összeköti – Ezékiel próféta szavával – az „őrálló felelőssége”. Ráadásul a magyaroknak számos alkalommal kellett harcolniuk azért, hogy megmaradhassanak kereszténynek és magyarnak, védték a keresztény Európát, a második világháború után pedig sokan megtapasztalhatták, milyen is hitvalló keresztényként élni a kommunista elnyomás alatt.

A kormány nemzetközi kutatások alapján már évek óta hangoztatja, hogy a világban vallási üldözést elszenvedők túlnyomó többsége keresztény. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere szerint a vallásüldöző cselekmények 78 százaléka keresztények ellen irányul: minden öt atrocitásból négyet ellenük követnek el.  Tény, hogy a Közel-Kelet kis túlzással az apostolok óta működő felekezetei a XXI. században komoly üldöztetéseknek vannak kitéve. A 2003-as iraki háború után felizzó síita-szunnita vallásháború, a 2011-es arab tavasz után sok országban megerősödő Muszlim Testvériség, a szíriai polgárháború iszlamista vonala, végül pedig az Iszlám Állam fanatizmusa mind újabb megpróbáltatást jelentett a helyi keresztény közösségeknek Egyiptomtól Szírián át Jemenig és Irakig. De az iszlám országokban általánosságban sem igazán tolerálják a kereszténységet, a legkirívóbb példaként szokás említeni, hogy a keresztény vallásra áttérőket a sária szerint halálbüntetés fenyegeti.

De talán a vallási üldözés keresztényekre való kihegyezése elfedi azt a másik tényt, hogy

– a második legnagyobb iszlám irányzat, a síiták identitása nagyrészt egy ilyen traumán, a 680-as karbalai vereségen alapul –, melyek egymásra épülve pörgették túl a gyűlöletet. A vallási alapú tisztogatások és tömeggyilkosságok ma már tudatos stratégiaként jelennek meg. A szíriai és iraki szunniták a síita milíciák és a Hezbollah kegyetlenkedéseit nyögik, Bagdad síita negyedeit hetente rázza meg egy szunnita fanatikus TNT-val megrakott autójának detonációja. És akkor mit szóljanak az olyan egzotikus zárványfelekezetek, mint a jazidik vagy a drúzok? 

(Borítókép: Presinszky Judit / Index)