Konstantin
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Több fideszes sem ment el megszavazni Tarlósék patkányügyi javaslatát

IMG 20190321 154630
2019.04.24. 15:05

Három fideszes bizottsági tag távollétében nem volt meg a kormánypárti többség, az ellenzéki képviselők pedig a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) sértő eljárásmód, valamint tartalmi okok miatt sem támogatták a javaslatot, amivel – mint megírtuk – 300 millió forintos, rendkívüli patkányirtás kezdődhetne Budapesten.

A főváros közbeszerzési bizottságának MSZP-s elnöke, Trippon Norbert tájékoztatta a sajtót az ülés után arról, hogy az Index által bemutatott főpolgármesteri hivatali előterjesztésnek három fideszes képviselő hiányában nem volt többsége a bizottság ülésén – még a napirendre vételhez sem. Már csak azért sem, mondta a bizottsági elnök, mert az szmsz értelmében normál ügymenetben 5 nappal, rendkívüli ülés esetében 3 nappal korábban ismertetni kell a közbeszerzési bizottság tagjaival az előterjesztéseket, így a főpolgármester-helyettes jogsértő eljárással szavaztatott volna erről a kérdésről ma.

Tarlós István helyettese csupán kedden délután, az Index budapesti patkányinváziót feltáró cikkének megjelenése után állt elő a rendkívüli budapesti patkányirtásra vonatkozó tervvel. Még így is lett volna ugyanakkor lehetőség az intézkedésre, ám a fideszesek nem jelentek meg, ezért az ellenzékiek úgy látták, lehetőségük sem volt arra, hogy érdemi indoklást kérjenek a főváros vezetésétől. Mint ugyanis Trippon fogalmazott:

Az ellenzéki pártok és képviselőik is érzékelik, sőt hónapok óta figyelmeztetnek arra, hogy brutális módon elszaporodtak a patkányok a fővárosban.

A helyzettel, mint megírtuk, október óta tisztában volt vagy kellett volna legyen Tarlós István is, ennek ellenére a fővárosi közgyűlés által 2018. december 12-én megszavazott, tehát jelenleg is rendelkezésre álló 650 millió forintos pluszforrásból nem rendelték meg a rendkívüli patkányirtást, és a szerződésmódosítást sem kezdeményezték egészen cikkünk megjelenéséig.

Öt hónappal később, azaz mostanra, szakértők szerint még súlyosabb lehet a közegészségügyi helyzet, amit alátámaszthat az is, hogy éppen erre hivatkozva most szinte mérlegelés nélkül, sürgősséggel kívánja elfogadtatni javaslatát a Főpolgármesteri Hivatal.

Trippon elmondta: jövő keddre újra összehívták a bizottságot, és bízik benne, hogy Tarlós István és a Fidesz lesz annyira elszánt a budapestiek egészsége érdekében, hogy jelen lesznek, és megindokolják javaslatukat, valamint a megfelelő intézkedéseket hozzák a főváros patkánymentes állapotának visszaállítása érdekében. Komikus, hogy eközben a Fidesz, konkrétabban Bácskai János, a közbeszerzési bizottság kormánypárti alelnöke az ellenzéknek rótta fel, hogy azok nem szavazták meg az szmsz-ellenes napirendet.

Arról azonban egyelőre nem tudni, miért maradt távol az üléstől

  • Borbély Lénárd László csepeli polgármester, 
  • Orbán Gyöngyi fideszes fővárosi képviselő,
  • valamint Werner Péter, a szintén csepeli gyökerekkel rendelkező kormánypárti képviselő.

Nem kellene húzni az időt

Nem mindegy azonban, mit és mikor tesz a főváros, hiszen már írtunk arról is, milyen súlyos károkat képesek okozni a patkányok.

Egyetlen állat évente 12 kilogramm élelmiszert fogyaszt el, ha pedig nem talál magának megfelelő finomságokat, megrág mindent, amit csak ér.

Az 1971–72-es nagy budapesti patkányirtás előtt,1970-ben a fővárosi – akkor még – Köjál átfogó vizsgálata 2 millióra becsülte a budapesti patkányok számát, átlagosan az épületek 32,8 százaléka számított fertőzöttnek, de a belvárosban ez az arány száz százalék volt.

A teljes populáció évente több mint 20 ezer tonnányi élelemmel rövidítette meg a háztartásokat, nem beszélve a középületekben és közművekben okozott károkról. A rágcsálók okozta kárt 1970-ben (!) évi 3-400 millió forintra becsülték.

Gyakoriak voltak az útbeszakadások, a patkányok ugyanis átrágták a csatornák oldalát, az áttörő víz pedig kimosta a talajt az út alól, de a rágcsálók gyakorta dézsmálták meg az élelmiszerüzemek, vágóhidak, vegyi üzemek, pályaudvarok, malmok árukészletén túl azok infrastrukturális elemeit is. A közműveket is pusztították, annak idején például szétrágták a telefonkábeleket, így könnyen felmérhető, micsoda kárt képesek okozni Budapesten, amennyiben valóban és visszafordíthatatlanul megszaporodnak.

Karácsony Gergely szerint valami nagyon bűzlik patkányügyben. A fővárosi közbeszerzési bizottság tagjaként a zuglói polgármester, az MSZP–Párbeszéd főpolgármester-jelöltje is arról beszélt újságíróknak, hogy eleve érthetetlen, miért kellett 47 év után felbontani a sikeres patkányirtó céggel kötött szerződést, és hogy miért nem lépett október óta Tarlós István, ha a helyettese szerint ekkor már hivatalos jelentést kaptak a fővárosi kormányhivataltól a közegészségügyi veszélyhelyzetről, de az is magyarázatot érdemel, hogy miután decemberben – egyébként az ellenzéki képviselők támogatásával is – már biztosították a pluszforrásokat, miért kellett újabb csaknem fél évet várni arra, hogy meg is rendeljék az azonnali, rendkívüli patkányirtást.

A főpolgármester nem mond igazat, több kérdésben is félretájékoztatta a fővárosiakat, valótlanságot állított múlt heti sajtótájékoztatóján a patkányhelyzet súlyosságáról, és ugyanott azt is mondta, hogy decemberben megkezdték a rendkívüli intézkedéseket. Ez sem igaz

– mondta Karácsony, aki az Indexnek azt is elmondta, nemcsak a főpolgármester teljes körű és hiteles tájékoztatását várják, hanem a kormányhivatalhoz, azon belül is az illetékes népegészségügyi hatósághoz (illetve annak jogutódjához) fordulnak azért, hogy azok végre tájékoztassák a budapesti lakosokat a kialakult patkányinvázióról.

További magyarázatot várnak Tarlóstól arra is, hogyan fordulhat elő, hogy a vezetésével Budapest ma nemcsak nem patkánymentes, de drágábban, mint amennyit a fővárosi polgárok korábban patkánymentesítésre költöttek, végül egy drámai folyamat révén elszaporodtak a kártevők, azaz több pénzért rosszabbat kaptak a helyiek.

Karácsony szerint miután az előterjesztésből egyértelmű az is, október vége óta ismerhette a közegészségügyi veszélyhelyzet mértékét a főváros fideszes vezetése, az eddig történtek esetében a gondatlanság és a felelőtlenség gyanúja is megáll. Kérdésünkre a főpolgármester-jelölt azt is elmondta, soha nem támogat szmsz-ellenes, szabálytalan indítványokat, de ebben az esetben tartalmi problémája is van, és nem támogatja, hogy a jelenleg konzorcium újabb 300 millió forintot kapjon azért a munkáért, amiről bebizonyosodott, hogy nem ért hozzá, nem tudja szakszerűen ellátni. Karácsony úgy látja, fel kellene bontani a tavaly nyáron megkötött szerződést, mert eleve referenciák nélkül kapott megbízást az a konzorcium, amely azóta leszerepelt.

A főpolgármester-jelölt visszaadná a munkát 47 éven át végző – jelenleg is jogorvoslati vitában álló – Bábolna Biónak a munkát, mert szerinte ez egy olyan speciális tudást és rutint igénylő feladat, ami kivételessé teszi ennek a cégnek a tapasztalatait. Karácsony azt is hozzátette, nem ő, hanem a Fidesz a nagy híve az egyszereplős közbeszerzéseknek, de ennél a feladatnál még ő is azt mondja, indokolt lehet az ilyen eljárás, a kiemelt közegészségügyi érdekre hivatkozva.

Megírtuk, a Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. 1971 óta irtotta a patkányokat a fővároshoz tartozó 525 négyzetkilométeren, azon belül több mint 220 ezer objektumban, valamint az azokhoz tartozó csatornahálózatban. 47, sikeresnek tekinthető év után a legutóbbi közbeszerzési eljárást egy kisebb cégekből álló, korában ismeretlen konzorcium nyerte el.

A tavalyi tenderre három ajánlat érkezett, többek között pályáztak a bábolnások is, de nem ők győztek. Az RNBH Konzorcium vitte el a munkát, amely egy négytagú cégcsoport, benne van a Rovért Kft., a Növényvédő és Kártevőirtó Kft., a Bogármérnökség Kft. és a Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft. A munkát a fővárosi önkormányzat nettó 1,3 milliárd forintra becsülte, de ez a négyes kicsit több mint egymilliárdért is elvállalta. A Bábolna évi 253 millió forintot (=1,265 milliárd) kért volna.

A TENDER ÉRDEKESSÉGE VOLT, HOGY BÁR BUDAPESTI MUNKAVÉGZÉSRŐL VAN SZÓ, A NYERTES KONZORCIUM TAGJAI MIND VIDÉKI CÉGEK, RÁADÁSUL EGYIK SEM SPECIFIKUSAN PATKÁNYIRTÁSSAL, HANEM PÉLDÁUL SZÚNYOGGYÉRÍTÉSSEL, NÖVÉNYVÉDELEMMEL ÉS KÁRTEVŐ-MENTESÍTÉSSEL, FŐKÉNT ROVARIRTÁSSAL FOGLALKOZIK.

Az RNBH azóta sem árult el sokkal többet a budapesti tevékenységéről, honlapja például semmilyen fővárosi prevenciós vagy egyéb információval nem látja el a lakosságot, kizárólag a patkánybejelentő – egyébként nagyon is fontos – telefonszám és emailcím található meg rajta. A Bábolna Bio megtámadta a döntést, a jogorvoslati eljárás még zajlik, a szerződést közben megkötötték az új nyertessel. Az átadás-átvétel éppen a jogvita miatt nem ment zökkenőmentesen, így miután kimaradt öt havi preventív patkánymegelőző tevékenység, három hétre teljesen megállt az irtás is, a nyári, rendkívül szapora szezonban.

A Bábolna Bio szerződése június végén járt le, ellenben az RNBH Konzorcium csak július 23-tól végzi az irtási munkákat. A szolgáltatás ellátatlansága miatt több mint 430 bejelentés érkezett a fővárosi önkormányzathoz ebben a 23 napban; ez másfélszerese volt a korábbi irtási időszakban beérkezett panaszok számának.

A fővárosi kormányhivatal járványügyi osztályának korábbi tájékoztatása szerint „a helyzet kezd tarthatatlanná válni” három hét alatt (!), így mire az RNBH munkába állt, meg is lett az eredmény: városszerte elszaporodtak a patkányok. Csakhogy a konzorcium az eredeti szerződése szerint járt el azóta is, nem pedig fokozott patkányirtást végzett, ami persze újabb kérdéseket vethet fel – hiszen például a Bábolna nem kapta meg járandóságait akkor, ha a patkánypopuláció a megengedett érték felett volt a kormányhivatali, szakhatósági mérések során.

Ezzel szemben az új konzorciumnak pluszforrást ígértek a patkányinvázió visszaszorításáért. Miután tehát októberben már kapott tájékoztatást a bajról, decemberre Tarlós István is megelégelte a patkánybotrányt.

Az igencsak éles őszi-téli helyzet miatt decemberben Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére, nyilván a botrány elkerülése miatt a fővárosi közgyűlés egy rapid döntéssel rendelkezett arról, hogy 2019-ben 650 millió forinttal megemelik a patkánymentesítésre szánt évi 260 millió forintos keretet. Magyarán, csak 2019-ben a Bábolna által kért összeg négyszereséért végeztették volna el a patkányirtást, miközben a régi céget hivatalosan éppen azért cserélték le, mert az új konzorcium aláígért.

De már a decemberi előterjesztésben azt is állították: ha a téli hónapokban sikerül megkezdeni az intenzív kezelést, úgy 9-12 hónap elegendő lehet a megfelelő szint eléréséhez, ami amúgy évtizedeken keresztül megvolt.

Mégsem kezdődött meg a munka, így ki tudja, ha akár jövő kedden meg is szavazza a rendkívüli irtásról szóló előterjesztést a Fidesz, mikorra sikerül (ha egyáltalán) visszaszorítani a patkánypopuláció mértékét a korábbi szintre.

A fővárosi patkányhelyzetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

(Borítókép: a XI. kerületben, néhány hete készült a felvétel egy gangon szaladgáló patkányról. Fotó: Olvasónk / Index.)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!