Háromszázmilliós pluszforrásból sem ígérik a patkánykérdés megoldását
További Belföld cikkek
- Magyar Péter miatt zárhatták le a Vas vármegyei gyermekotthonokat is
- Hadházy Ákos támogatná Magyar Pétert, hogy miniszterelnök legyen
- A MÁV hibájából maradt el egy színházi előadás Győrben
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
Miközben az RNBH Konzorcium egy hosszú közleményt tett ki honlapjára, mely szerint a plusz 300 millió forintot idén patkánymentesítésre fordító
program önmagában nem fogja megoldani a patkánykérdést Budapesten, de feltétlenül szükséges első, határozott lépés a valós probléma kezeléséhez,
a fővárosi közbeszerzési bizottság fideszes többsége kedden délelőtt – meglepetésre nyílt ülésen – meg is szavazta a múlt héten előterjesztett 300 millió forintot a patkányirtó cégnek. Így, ami jó hír:
májusban célzott, kiemelt patkányirtás kezdődhet végre Budapesten.
Minderről azonban úgy döntöttek a kormánypárti városvezetők, hogy az irtással tavaly nyár óta megbízott cégnek az eredeti szerződése szerint is éppen ugyanazokat a feladatokat kellett volna ellátni, mint amelyekre most pluszforrást kapnak.
Ráadásul a cégcsoport – amely szerint a róluk, illetve a fővárosi patkányhelyzetről megjelentek „sokasága meríti ki a hitelrontás, rágalmazás fogalmát, ennek ellenére nem kívánunk egyetlen esetben sem helyreigazítást, vagy peres eljárást kezdeményezni” – valójában visszafelé mutogat, saját felelősségét firtatva a kialakult patkányhelyzetért.
Már 2011 óta baj lehet
Szerintük a patkányirtást Budapesten végző Bábolna Bio úgy adta át nekik a munkát, hogy az előzetesen kommunikáltnál sokkal több volt a patkány Budapesten. Mindennek alátámasztásául a Budapest környezeti állapotértékeléséről szóló 2017-es dokumentumot hozták fel, abban ugyanis egy, a fővárosi patkánypopuláció fokozatos, és 2011 óta folyamatos növekedését mutató táblázatot saját igazuk alátámasztásaként értékeltek.
Azt is írták: „Nem ismert, hogy a patkányok egyedszáma mikor lépte át a kritikus szintet, de az adatok 2012-től kezdve kezdtek megváltozni. 2011-ig a lakossági bejelentések 70-80%-át minősítette a Bábolna Bio ténylegesen fertőzöttnek, majd a bejelentések ugrásszerű növekedése után már csak 15-25% kapta ugyanezt a minősítést, így a hivatalos határértéket nem haladták meg a közölt adatok. Nem tisztünk a korábbi bejelentések vizsgálata, de saját 9 hónapos tapasztalatunk szerint a bejelentések 70-80%-a valós fertőzöttségen alapszik (ez alól kivételt képez az intenzív sajtómegjelenések utáni néhány nap, amikor a téves bejelentések száma megnövekszik)”.
A Bábolna Bio maga is felhívta az Index figyelmét arra, hogy 2012-t követően 2017 végéig növekedett a patkányészlelések száma, több patkányt kellett irtania, pluszforrás bevonása nélkül, folyamatosan megújított módszerekkel, sőt emlékeztettek arra is: Budapest Főváros Kormányhivatala, annak is közegészségügyi szakhatósága, amelynek munkáját ezentúl – hivatalosan csak május 1-től, így kissé érthetetlen az idevágó sok-sok hivatkozás – átvevő Nemzeti Népegészségügyi Központ sosem adott vészjelzést a budapesti patkánypopuláció patkánymentesség értékét meghaladó elszaporodásáról, egészen 2018. október 28-ig.
Noha a városvezetés és az RNBH konzorcium a patkányészlelésekről szóló bejelentéseket és a szakhatósági méréseket rendre keveri, egyelőre kizárólag a bejelentéses adatok az ismertek, amelyek nem tekinthetőek a hivatalos patkány-előfordulási aránynak. Minderről már első, a témával foglalkozó cikkünkben írtunk, de a mérések módszertanával kapcsolatban ebben a cikkünkben részletesen is beszámoltunk.
Ezzel szemben, a még szerdáig illetékes kormányhivatal, vagy a feladatait átvevő Nemzeti Népegészségügyi Központ, ahogyan a Főpolgármesteri Hivatal máig sem az Index, sem – információink szerint – más kérésre nem adta ki a hiteles adatokat, így azt, hogy valójában mikor szaporodtak el a közegészségügyi határértékeket meghaladóan a patkányok, nem tudni.
Ennek ellenére az RNBH Konzorcium szerződésében nem az szerepelt, hogy egy bizonyos mennyiségű patkány irtását vállalja, hanem az, hogy a budapesti patkánypopulációt egy bizonyos mérték alatt tartja – minden idevágó eszközzel. Már csak ezért is felmerültek bizonytalanságok azzal kapcsolatban, hogy a múlt heti politikai ámokfutás nyomán most megítélt, és 8 hónap alatt felhasználandó pluszforrás miként hasznosul.
Nagy kérdés, hogy az összesen 505 millió forintért elvégzett 2019-es patkánymentesítés visszahozza-e a korábbi, patkánymentesnek ítélt állapotot.
A fővárosi közbeszerzési bizottság MSZP-s elnöke, Trippon Norbert a testület rendkívüli ülése után mindenesetre azt mondta újságíróknak, hogy noha nem értenek egyet a módszerrel, látni kell: felháborító már önmagában az is, hogy miközben a normál, azaz 47 éven át meglévő patkánymentes állapot fenntartására kötöttek szerződést tavaly nyáron, Budapest fideszes vezetésének azonban tavaly októbertől számítva több mint egy év kellene arra, hogy ezt az állapotot visszaállítsa. Ha egyáltalán sikerül.
Karácsony: Ez nem kampánytéma
Többen megkérdőjelezték ugyanis már a patkányirtással megbízott konzorcium alkalmasságát is. Így például Tarlós István kihívója, az MSZP–Párbeszéd főpolgármester-jelöltje sem az RNBH-ra, hanem inkább a Bábolna Bióra bízná a rendkívüli irtást.
Karácsony Gergely a döntés után azt mondta, minden, a főváros közegészségügyi biztonságát és patkánymentességét célzó döntést támogatnának, de a keddi, az nem ilyen, mert erősen feltételezhető, hogy 300 millió forint ablakon való kidobásával sem fog javulni a mostanra beállt patkányhelyzet.
A közbeszerzési bizottságban a Fidesz nem volt hajlandó napirendre venni Karácsony módosító javaslatát. A zuglói polgármester ebben egyfelől tisztázta volna, hogy hiába a fideszes városvezetés tagadása, jelenleg Budapesten a patkányok miatt közegészségügyi vészhelyzet van, melynek megoldása azonnali intézkedést igényel. Karácsony szerint a Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett, múlt szerdán éppen az Index által nyilvánosan ismertetett előterjesztés nem alkalmas arra, hogy a kialakult helyzetet megoldja, mert nem a patkányirtásra alkalmas, hanem a vállalt feladatát láthatóan elvégezni képtelen céget bízza meg újabb százmilliókból.
Karácsony is kitért arra, hogy a patkányirtó konzorcium a már megkötött szerződésében foglalt feladatainak megfelelő ellátása esetén nem szaporodtak volna el így és ennyire a patkányok, ha pedig a munkát úgy is vették át, hogy sokkal több rágcsálóval kellett szembenézniük, az eredeti szerződés szerint az RNBH Konzorciumnak akkor is a feladata lett volna a populáció visszaszorítása és a prevenciós és egyéb pluszirtások elvégzése – eredeti áron, azaz évi 205 millió forintért.
Karácsony Gergely szerint éppen ezért nincs arra garancia, hogy a 300 millió forintos szerződésmódosítás a veszélyhelyzet elhárítására alkalmas volna.
A zuglói polgármester úgy látja, ehelyett inkább Tarlós Istvánnak alkalmazni kellene a katasztrófaveszélyre vonatkozó törvényi lehetőségeket, hiszen jelenleg a budapesti lakosság egészségi állapotának biztonsága forog kockán.
Karácsony lapunknak azt is elmondta, megítélése szerint egyértelműen fennáll a katasztrófahelyzet a fővárosban, így lehetőség van arra, hogy a veszélyhelyzet elhárításához szükséges intézkedés keretében a veszélyhelyzetet megszüntetni képes cégtől rendeljék meg a szolgáltatást, mindehhez pedig nem lenne másra szükség, mint hogy Tarlós István forduljon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának vezetőjéhez a szükséges intézkedések érdekében, valamint a patkányirtást korábban végző cég megbízásával szüntesse meg a veszélyhelyzetet.
A főpolgármester-jelölt azt is mondta: nem tekintik ezt kampányügynek, éppen ezért a helyzet minél gyorsabb megoldását szorgalmazzák, nem pedig a kampányban való napirenden tartását. „Mi nem hiszünk abban, hogy minél rosszabb, annál jobb", fogalmazott, megismételve: a főváros fideszes vezetése most olyan döntést hozott, amely nem fogja javítani a patkányhelyzetet Budapesten.
Most akkor alaptalan riogatásra adtak pénzt?
„Jelenleg objektív körülmények alapján kijelenthető, hogy nincs patkányinvázió Budapesten, az ellenzék ugyanakkor alaptalanul riogat ezzel, ami azt mutatja, számukra már megkezdődött az önkormányzati kampányidőszak” – mondta ezzel szemben Szeneczey Balázs.
A főpolgármester-helyettes arról nem szólt, hogy akkor mi szükség volt egyáltalán a plusz 300 millió forintra. Szeneczey arról is hallgatott, miért írta előterjesztésébe azt, hogy:
Az intenzív irtási feladat elmaradása oly mértékű közegészségügyi kockázatot jelent, amely a szerződésmódosítást elengedhetetlenné teszi.
A kormányoldal arról is hallgatott, hogy a bizottság nyílt ülésén mi hangzott el. Márpedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelenlévő munkatársa, Zöldi Viktor a rendkívüli irtást preventív okokkal indokolta, és megerőítette, hogy egyelőre nem áll fenn közvetlen közegészségügyi veszélyhelyzet, miközben arról beszélt: azért szaporodtak el 1971 óta példátlan mértékben a patkányok Budapesten, mert az szemetes és infrastrukturálisan elhanyagolt.
Egyébként éppen Zöldi volt az, aki a kormányhivatal részéről a minap az Inforádióban már elismerte:
Nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy mennyi pontosan a patkányok száma. De meg lehet állapítani, hogy meghaladja a patkánymentes állapothoz rendelt mértéket.
Úgy tudjuk, a senior szakértő a mostani bizottsági ülésen pedig egyenesen arról beszélt, hogy a patkányoknak kedvező városi körülmények, így a szemétszállítás hónapok óta kezeletlen problémái, a koszos, elhanyagolt utcák, továbbá a az infrastruktúra, elsősorban a csatornahálózat karbantartásának elmaradása tehet a kártevők elszaporodásából.
(Borítókép: Patkánybejelentések hőtérképe, 125 olvasói észlelés eloszlása. Fotó: Szémann Tamás / Index)