Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Csak az a kérdés, mennyivel nyer a Fidesz

eu valasztas 2019 fidesz
2019.05.24. 07:17 Módosítva: 2019.05.24. 08:34
  • Előre lehet tudni a kutatások alapján, hogy a május 26-i EP-választást ismét a Fidesz nyeri. Az elsöprő arány sem kérdés.
  • Orbán Viktor állítólag a 60 százalékos Fidesz-eredményt tűzte ki célként, amely csúcsra járatott fideszes mozgósítással, alacsony részvételi aránynál nem is elérhetetlen.
  • A Fidesz ismét a migrációra, Orbán Viktor bevándorlásellenes programjára hegyezte ki a kampányát, amelybe csak picit zavart be az Európai Néppárttal való konfliktus.
  • Az ellenzék sem nehezítette meg a Fidesz dolgát, ugyanis míg az ellenzéki pártok az összefogást építették közös önkormányzati jelöltek bejelentésével, az EP-választáson külön indulnak.
  • Így aztán az ellenzéki pártoknak az egymás közötti versengés maradt, és azon izgulhatnak, ki kit előz meg.
  • Összefoglaltuk a mögöttünk hagyott kampányt.

A magyar választók nagy része alighanem észre sem vette, hogy egy újabb választási kampány zajlott Magyarországon az elmúlt hetekben. Vasárnap tartják itthon az európai parlamenti választásokat (Hollandiában és Nagy-Britanniában már csütörtökön szavaznak), de a tavalyi felfokozott kampányhangulat nyomát sem tapasztalhattuk.

Ennek persze több kézenfekvő oka is van. A Fidesz és a kormány ismét a bevándorlással kampányol, és mivel Orbán Viktorék immár kilenc-tíz éve folyamatos kampányüzemmódban politizálnak – rendre egymást követik a plakátkampányok, aláírásgyűjtések, nemzeti konzultációk –, alig lehet észrevenni, ha egy választási kampány kezdődik. Eközben az ellenzéki pártkasszák konganak az ürességtől, az egymással is versengő ellenzékieknek nincs pénzük látványos, nagy kampányokat lebonyolítani, és a megváltozott jogi, gazdasági és politikai helyzet miatt hirdetési felületekhez is nehezen jutnak.

A legfőbb oka persze a lanyhább kampányhangulatnak, hogy egy olyan választás előtt állunk, amelynek végső eredményén

kevés az izgulnivaló. Ugyanott állunk, ahol a kampány kezdetén: a közvélemény-kutatási adatok szerint (és ebben az intézetek között nincs nagy vita)

  • a Fidesz–KDNP 50 százalék körül áll, 12-13-14 mandátumot szerezhet a Magyarországnak kiosztott 21-ből, csak az a kérdés, mennyire lesz nagy a fideszes tarolás, de várhatóan 50 százalék felett szerepel a kormánypárt.
  • A többi ellenzéki párt 30-40 százalékpontos lemaradásban van. Már az is meglepetés lenne, ha bármelyik ellenzéki párt 20 százalék fölé tudna kerülni. Az ellenzéki térfélen – mindjárt részletesebben is kifejtjük – csupán az egyes pártok sorrendje vagy mandátumszerzése maradt kérdéses.

Az európai színtéren persze több a bizonytalan tényező. Mennyit gyengül az Európai Néppárt? Kikkel kell megegyeznie, hogy csúcsjelöltjét, a Fidesznek is rendre beszólogató Manfred Webert megválasszák az Európai Bizottság élére? Vagy más jelöltet állítanak végül? Mennyire erősödnek meg a migrációellenességgel kampányoló pártok a hagyományos jobboldali pártok rovására? A gyengélkedő baloldal további térvesztése mekkora mértékű? Emmanuel Macron francia elnök képes lesz egy új európai pártcsaládot építeni, lesz külön frakciója? Ezekkel az európai kérdésekkel azonban értelemszerűen a magyar választóknak csak kis részét lehet megfogni.

Belezavart az EPP a Fidesz migránskampányába

Orbán Viktor ugyanakkor a Fidesz kampánynyitóján igyekezett érzékeltetni, hogy nagy tétje van a választásnak: egyenesen a „keresztény civilizáció léte”, hiszen most dől el a fideszes narratíva szerint, hogy a „bevándorlást támogató erők” vagy a bevándorlásellenesek kerülnek többségbe.

Orbán április elején hétpontos bevándorlásellenes programot hirdetett, amely aztán meg is határozta a Fidesz rá következő kampányát. A fideszes aktivisták bőven a listaállítási időszak után is ehhez kérték a választók aláírását, a plakátokon Orbán bevándorlásellenes programját hirdetik, a fideszes fórumokon a politikusaik jellemzően ezt a hét pontot mondták fel.

A Fidesz a februárban meghirdetett családügyi programot, az úgynevezett „családvédelmi akciótervet” is a migráció kontextusában értelmezte. Leegyszerűsítve: a kormány a magyar családok bővülését támogatva akarja növelni a népességszámot, nem a bevándorlók beengedésével.

A Fidesz számára ugyanakkor nem volt ennyire zökkenőmentes a kampányidőszak, hiszen az elején a brüsszelezést és Jean-Claude Juncker néppárti európai bizottsági elnök támadását hirtelen megelégelte az Európai Néppárt. Ennek a – hetekig elhúzódó – konfliktusnak lett a vége a Fidesz (ön)felfüggesztése, amely nem oldotta meg, de a választások utánig jegelte a problémát.

Fidesz: cél a 60 százalék

Orbán számára ez a konfliktus azért nem jött jól, mert értelemszerűen sosem kedvező egy ország vezetőjének, ha nyilvánosan kap kritikát nyugati testvérpártjaitól, és láthatóan csökken a befolyása a politikai elit egy részében. Orbán ugyanakkor – hathatós hazai kommunikációs kampánnyal – felhasználta a dolgot, hogy a bevándorlásellenes és bevándorlást támogató erők harcaként írja le a konfliktust, és türelemre tudta inteni az EPP-nek már régen bemutató, „vért kívánó” híveit.

Vagyis az EPP-vel való konfliktus – ahogy a felmérésekből látszik – valószínűleg még mozgósítani is tudja a fideszes választókat, elérhetővé téve a titkon remélt orbáni cél elérését. Kövér László házelnök a homoszexuális egyenrangúságot is elemző zuglói fórumán már egyenesen 80 százalékos támogatottság eléréséről beszélt távlati célként.

A hozzánk eljutó információk szerint ugyanakkor Orbán párton belül a 60 százalékos Fidesz-eredményt tűzte ki feladatként, amely egy alacsonyabb részvételnél, a fideszes mozgósítás csúcsra járatása mellett nem is elérhetetlen. (2014-ben 28,9 százalékos részvétel mellett 51,48 százalékot szerzett a Fidesz–KDNP; 2009-ben 26 százalékos részvétel mellett 56,3 százalékot.) Mondanunk sem kell, hogy egy 50 százalék feletti eredmény már önmagában milyen erős kommunikációs és politikai fegyver lehet Orbán kezében. És nem mellékesen egy nagy fideszes mozgósítás megemeli a részvételt, amely a küszöb körül mozgó pártoknak (LMP, Momentum) végzetes lehet.

Ellenzék: két összefogás között kitartó versengés

Nehezebb dolgunk van, ha az ellenzék kampányát akarjuk röviden összefoglalni. Már csak azért is, mert hiába kezdte el tavaly év végén a közös politikáját építeni az ellenzék, a pártok ennek ellenére úgy döntöttek, hogy külön listákat állítanak, és folytatják az évek óta látott versengésüket.

A tavalyi parlamenti pulpitusfoglalás, rabszolgatörvényezés, tévészékház-foglalás, közös parlamenti lépcsőzés, közös demonstrálás után nehezen értheti meg az egyszerű választó, hogy – például a lengyel ellenzékkel ellentétben – miért indulnak külön mégis a pártok. A külön kampányokat ráadásul még nehezebben érthetővé tette, hogy eközben sorra jelentették be ezen pártok politikusai a helyi összefogásokat az önkormányzati választásokra. 

Politikáról kulturáltan!

Ezt a cikkünket is kitárgyalhatja a Kibeszélő csoportunkban, ahol viszonylag kulturált keretek között lehet közéletről beszélgetni.

Nincs Másik Európa?_ Kibeszélő

Nincs Másik Európa?_ Kibeszélő has 16,961 members. Politika, közélet, gazdaság és média. Az ország dolgai 2018-2022 között. Ezeket mind ki lehet itt...

A külön listák melletti fő érv az volt, hogy a tisztán listás választási rendszer nem kényszeríti az ellenzéket összefogásra, és itt külön-külön mindenki megmutathatja magát. Ám a kampány végén kijelenthetjük, hogy a nagy országos figyelem kiváltása jobbára csak ideig-óráig sikerült egy-egy pártnak.

Az Európai Egyesült Államokkal kampányoló DK-n, illetve az EU-pénzeket csak iskolára, kórházra és munkahelyekre költő Momentumon kívül a többi pártnak alig sikerült egységes EP-választásos üzenetet keresztülvinnie a nyilvánosságon. A Jobbik például még azt sem árulta el, hogy melyik frakcióba ülnének a képviselői, az MSZP „szociális Európa”-kampányáról pedig Bangóné Borbély Ildikó patkányozása terelte el a figyelmet. Az LMP – visszatérve a gyökerekhez – zöld programmal kampányolt, de az egy szem Vágó Gábor hangját alig lehetett hallani az elmúlt hetekben.

Ellenzék: ki kit előz meg? És ősszel hogy lesz ebből összefogás?

A listavezetői vitáknak – amelyeket a Fidesz ezúttal is messziről elkerült – nem volt nagy visszhangjuk, a találomra megállított emberek még a listavezetők nevét sem tudták memorizálni. 

Az ellenzéki kampányokat az is gyengítette, hogy a pártok és politikusok így nem tudták minden energiájukat a Fidesz ellen fordítani, hiszen az egymás elleni küzdelem is legalább olyan fontos lett. Hiszen vasárnap éjszaka látni fogunk egy országos, illetve településekre lebontott eredményt arról, hogy állnak ezek a pártok egymáshoz képest. Mindez persze a következő hónapokat, éveket is meghatározhatja, és több ellenzéki politikus is beszélt arról háttérben, hogy előfordulhat, az eredmény alapján az önkormányzati megállapodásokat is újra kell tárgyalni.

Az ellenzéki térfélen a következő eldöntendő kérdések maradtak:

  • Az MSZP (kiegészülve a Párbeszéddel) visszaveszi-e a második helyet a Jobbiktól?
  • Vagy az MSZP is nagyot gyengül, és beesik 10 százalék alá?
  • A DK Dobrev Klárával utoléri az MSZP-t?
  • A Jobbik mennyit veszít vidéken? A belőle kivált Mi Hazánk mennyi szavazatot vitt el?
  • Az LMP, amelynek etikai bizottsága tavaly rendesen felforgatta a pártot, mennyit gyengül Szél Bernadett és Hadházy Ákos nélkül? Átlépik az 5 százalékos küszöböt?
  • Ugyanez a kérdés, de más a kiindulópont a Momentumnál. A momentumosok vajon – a párt története során először – átlépik a bűvös bejutási küszöböt?
  • Minden pártnál nagy kérdés, hogy a belső hangulatot, erőviszonyokat miként befolyásolja a szereplés. Mennyit gyengül egy pártvezetés egy esetleges nagy bukta után, bejelenti-e a lemondását valaki.

Ennyiből is látható, hogy az ellenzék teljesen más dimenzióban várja ezt az EP-választást, és politikusaik arra készülhetnek, hogy a választás éjszakáján majd milyen részadattal tudják magukat és híveiket vigasztalni, és hogy hogyan magyarázzák a Fidesz nagyarányú győzelmét.

A jelenlegi állás szerint ugyanis arra készülhet mindenki, hogy az egész Magyarország-térkép narancssárga lesz, és az ellenzéki versengés miatt még olyan városokat és kerületeket is a Fidesz nyer, amelyek inkább ellenzéki bázisnak számítanak.

Vasárnap éjszaka a fideszes örömünnep árnyékában várhatóan ismét ellenzéki magyarázkodásversenyt hallhatunk.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)