István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Miért ennyire nehéz megtalálni a holttesteket és kiemelni a Hableányt?

902A7428
2019.06.05. 10:48
Miért nem emelték még ki egy hét alatt a Dunából a balesetet szenvedett Hableányt? Miért nem mennek a búvárok be a hajótestbe? Mikor áll munkába az a daru, amivel ki tudják emelni a roncsot? És milyen következményekkel járhat, ha a Hableány a kiemelés közben összeroppan? Összeszedtünk a legfontosabb kérdéseket a mentésről, és megválaszoltuk.

Miért nem sikerült lassan egy hét alatt megtalálni a Hableány összes áldozatát és kiemelni a hajót? Mi tart ennyi ideig?

A kutatásban részt vevő szakemberek szerint a Duna magas vízállása és a folyó erős sodrása akadályozta, hogy a baleset utáni napokban a búvárok egyáltalán meg tudják közelíteni a hajót. Múlt szerdán a Duna vízállása 501 cm volt, majd a következő napokban folyamatosan emelkedett a vízszint. Először május 30-án merült le egy búvár, de csak azért, hogy megnézze, lehet-e egyáltalán dolgozni ekkora sodrásban. Akkor arra jutottak, hogy nemcsak dolgozni nem tudnak a búvárok a víz alatt, de még mozogni sem. A búvár egy létrán ment le, de akkora volt a víz sodrása, hogy a létrát se tudta elhagyni. Másnap megint lemerült egy búvár, immár a Margit híd pillérének árnyékából, de akkor sem tudott a vízben mozogni. 

Hétfő délutánra az előző napi állapotokhoz képest már csökkent a vízállás és ezáltal a sodrás is, de még úgyis nagyon nehézkes a víz alatt mozogni. A búvárok újra merültek, és sikerült a hajótesthez menniük, valamint holttesteket felhozni a víz alól anélkül, hogy a hajó belsejébe bementek volna. A Hvg.hu értesülése szerint a hétfőn felhozott elhunytat a hajóroncs állapotát kívülről feltérképező magyar búvárok találtak meg, majd a helyét megjelölték, hogy a dél-koreai búvárok a következő merülésnél kiemelhessék a vízből. Úgy tudni, a testhez egy nyílászárón keresztül, kívülről fértek hozzá. Ez egyébként már önmagában nagy kunszt, mivel a búvárok 300 centiméteres vízállás alatt szoktak merülni.

egyelőre csak június 10-ig látható a Duna budapesti szakaszának becsült vízállása, ami akkor is még 387 centiméter körül lesz. 

Szathmári Zsolt, a Havária katasztrófavédelmi egyesület elnöke az Indexnek azt mondta, egy ilyen mentés még normál körülmények között, alacsonyabb vízállásnál és lassabb sodrásnál is hetekig eltarthat. Arról is beszélt, hogy hatalmas nemzetközi és hazai nyomásnak vannak kitéve a búvárok, folyamatosan megkérdőjelezik a munkájukat, pedig ilyen profi szakmai összefogást és irányítást még soha nem tapasztalt.

Ha megvan már a hajó pontos helye, miért nem kezdték el kiemelni? 

Egy hatalmas, nagy teherbírású daru kell ahhoz, hogy az 50 tonnás Hableány roncsát kiemeljék. Bár a Margit híd közelében már a baleset után megjelent egy nagy daru, az legfeljebb csak ötven tonnát tudna felemelni, ráadásul a darukar vége ennél is kevesebb súly megemelésére képes. Magyarországon kizárólag a Clark Ádám nevű daru tud ennél nagyobb súlyt emelni, az akár 200 tonnát is megmozgat. Csakhogy magas vízállásnál a daru nem fér el a hidak alatt, ezért az eddigi közlések szerint meg kell várni, hogy a vízszint 400 centiméterre csökkenjen, és az óriásdarut a helyszínre tudják úsztatni. A daru szerda reggel elindult Komáromból, de hogy mikor kezd el dolgozni, arról ellentmondásosak az információk. A Hydroinfo előrejelzése szerint 400 centi körüli vízállás június 9-én lesz leghamarabb, Szathmári Zsolt ugyanakkor azt mondta kedd délután lapunknak, hogy legfrissebb információi szerint a daru valószínűleg már csütörtökön megkezdheti a munkát a Margit hídnál. Ekkor, csütörtökön, 441 cm-es vízállás várható. 

És a kiemelés mégis mennyi idő?

Ezt most még senki nem tudja megmondani. Egyelőre azt sem tudják, hogy egyáltalán sikerül-e úgy kiemelni a roncsot, hogy az ne törjön ketté. 

Milyen nehézségei vannak a hajó kiemelésének? 

Egyrészt a nagy sodrásban és a rossz látási viszonyok közepette nehéz megközelíteni, márpedig a kiemelés előtt a búvároknak alaposan fel kell deríteniük a helyszínt, és meg kell szerezniük mindazokat az információkat, amelyek a kiemeléshez nélkülözhetetlenek. Másrészt a Hableány öreg hajó, a kiemeléskor akár össze is roppanhat. Senki nem tud garanciát vállalni azért, hogy nem törik szét a hajó a kiemeléskor. Ebben az esetben a hajótestben lévő holttesteket is elsodorhatja a víz. 

Lehetnek-e még holttestek a hajó belsejében? 

Minden bizonnyal vannak, hiszen a baleset idején többen a hajó zárt részében tartózkodtak. De a búvároknak életveszélyes a hajótest belsejébe hatolni. Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, nem tudják, mennyire sérült meg a hajó, milyen „csapdák” vannak belül, ezért életveszélyes bemenni. Pintér szerint ezt a magyar álláspontot a dél-koreai búvárok is elfogadták. 

Miért dél-koreai búvárok merültek hétfő délután? Miben tudnak többet a dél-koreai búvárok a magyar búvároknál?

A felkészültség nem attól függ, hogy magyar vagy külföldi a búvár, hanem attól, hogy hol és hogyan merül. Teljesen más képzettséget és szaktudást igényel a folyami és a tengeri merülés. Magyarországon az a szokás, hogy egyedül merülnek a búvárok, és a felszínről felügyelik, plusz van egy mentő ember is, aki szükség esetén azonnal ugrik. Dél-Koreában ezzel szemben párosával szoktak dolgozni a búvárok, aminek elsősorban pszichés okai vannak. Állítólag remekül tudnak együtt dolgozni a magyar, a dél-koreai, valamint az osztrák és cseh búvárok, akik részt vesznek a mentésben. Felváltva merülnek az egyes országok csapatai, majd videófelvételek alapján elemzik ki a tapasztalatokat. A folyóban a sodrás miatt eleve súlyos a búvár felszerelése, hogy a víz ne vigye el. Ha nincs árhullám, a Dunában akár 3 méterre is el lehet látni, csakhogy most nem ez a helyzet, az áradás miatt rendkívül rosszak a látási viszonyok.  

Mi a búvárok feladata jelenleg?

A TEK főigazgatója, Hajdu János hétfőn azt mondta, hogy a búvárok felderítő munkákat végeznek. Kitapogatják a hajót, hogy a szakemberek meg tudják mondani, hogyan lehet majd kiemelni a daruval, mely pontokon lehet rögzíteni. A búvárok a munka közben holttesteket is találtak, ezeket is felhozták. 

Ki irányítja a mentést?

A Hableány kiemelése, az áldozatok utáni kutatás és az ezekkel kapcsolatos feladatok irányítását Pintér Sándor belügyminiszter a Terrorelhárítási Központ Főigazgatójára, Hajdu János vezérőrnagyra bízta. A munkában ugyanakkor több más szerv is részt vesz,  összesen 621 embert mozgósítottak. A Budapesti Rendőr-főkapitányságtól azt is megtudtuk, hogy a vízi rendészet 15 hajóval vesz részt a kutatásban és a mentésben Budapesten és a Duna alsó szakaszán. A Havária vezetője arról számolt be, hogy összehangolt, profi az irányítás, és bármilyen eszközt kérnek a mentéshez, azonnal megkapják.  

Miért hagyhatta el a balesetet okozó Viking Sigyn szállodahajó az országot a baleset után? Ki adta meg erre az engedélyt?

A hajó a baleset után a legközelebbi kikötőben kikötött, válaszolta kérdésünkre az ORFK Kommunikációs Szolgálata. Ezt követően szakértő bevonásával megtörtént a baleseti szemle és a hajó szemléje, illetve a rendőrök a hajón tartózkodó összes utast meghallgatták. „Tekintettel arra, hogy a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges összes eljárási cselekményt elvégezte, a hajó visszatartása nem volt indokolt” – írják. Ugyanakkor a dél-koreai külügyminisztérium kedden azt közölte: a szállodahajó ideiglenes lefoglalását kéri a magyar hatóságoktól. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Vikingnek vissza kellene térnie Magyarországra, és mindaddig Budapesten kellene maradnia, amíg befejeződik a baleset körülményeinek kivizsgálása.

Kérdéseinkkel megkerestük a mentést irányító Terrorelhárítási Központ, a katasztrófavédelem és a Belügyminisztérium sajtóosztályát is. Előbbi annyit írt az ORFK-val egyeztetve, hogy a TEK nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, főigazgatója, Hajdu János vezérőrnagy az elsüllyedt hajótest kiemelésével kapcsolatos feladatok megszervezésére, irányítására és a részt vevő segítő hatóságok és civil szervezetek összefogására kapott megbízatást. Hozzátették, az ügyben a BRFK folytat büntetőeljárást. A katasztrófavédelem fővárosi szóvivője pedig azt közölte lapunkkal, a hajókatasztrófával kapcsolatos műveleteket a Terrorelhárítási Központ irányítja, a kommunikációt az ORFK végzi, így ő nem illetékes a válaszadásban.

(Borítókép: Mentés a baleset helyszínén 2019. június 3-án. Fotó: Ajpek Orsi / Index)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport