Életfogytiglant kaptak a parndorfi halálkamion főbb embercsempészei

Százezer eurót kaptak volna, hogy a levegőtlen furgonba sűrítve Magyarországon át nyugatra vigyék a menekülteket, helyette 71 ember halálát okozták azok a külföldi állampolgárságú embercsempészek, akiket csütörtök reggel másodfokon marasztalt el a Szegedi Ítélőtábla.

A másodfokú ítélet szerint:

• Az elsőrendű, afgán állampolgárságú, korábban oltalmazotti státuszt élvező, Magyarországon a letartóztatása előtt magyar állampolgárral élettársi kapcsolatban élt vádlott bandavezért embercsempészés bűntette és emberölés bűntette miatt életfogytiglani fegyházbüntetést kapott. Feltételesen sem szabadulhat.
• A másodrendű, bolgár vádlottat ugyanezen bűnök miatt életfogytiglant kapott. Feltételesen sem szabadulhat.
• A hűtőkamiont "előfutóként" biztosító szintén bolgár harmadrendű vádlott életfogytiglant kapott ugyanezen bűnök miatt. Legkorábban harminc év múlva szabadulhat.
• A hűtőkamiont vezető negyedrendű, szintén bolgár vádlott életfogytiglant kapott szintén emberölés és embercsempészés bűne miatt. Feltételesen sem szabadulhat. Mind a négy vádlott ítélete súlyosbítás az első fokú ítélethez képest.
• Az ötödrendű vádlott is bűnös, ő hat év börtönbüntetést kapott, hozzá hasonlóan a hatodrendű vádlottat is bűnszervezetben elkövetett embercsempészet bűntettében mondták ki bűnösnek, öt év szabadságvesztésre ítélték.
• A szökésben lévő hetedrendű vádlott 8 évet kapott, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt.  A vádlott még 67 rendbeli társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettében is bűnös.)
• A nyolcad-, kilenced-, tized- és tizenegyedrendű vádlottak szintén bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettében bűnösek, az ő ítéletük megegyezik az első fokú ítélet  4 éves börtönbüntetésével.
• A tizenketted rendű vádlott (szintén szökésben van), 8 évet kapott, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűne miatt.
• A tizenharmad rendű vádlott, embercsempészés elkövetése bűnszervezetben bűne miatt, az ítélete megegyezett az első fok 5 éves ítéletével.
• A tizennegyed rendű bolgár vádlott (akit a nem jogerős első fokú ítélet után fogtak el Franciaországban), 4 évet kapott, társtettestként folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűne miatt.

Az ítéletek jogerősek. Néhányan már pár nap múlva szabadulnak is.

Emellett februárban jogerősen 4 év 8 hónap fegyházbüntetést kapott az később elfogott bolgár férfi, aki mintegy ezer euróért legalább hat embert szervezett be az embercsempészéshez, köztük a negyedrendű vádlott sofőrt és a harmadrendű "előfutót".

Tudták, hogy így halálba viszik őket

2015. augusztus 26-án az osztrák rendőrök egy furgonra bukkantak az A4-es autópálya mentén Parndorfnál. Az autó rakterében 71 holttestet találtak, a halottak között nyolc nő és négy gyerek volt. Még magyar területen járhattak, amikor mindannyian megfulladtak az emberek szállítására alkalmatlan teherautóban, amelyet az embercsempészek Lajosmizsén vásároltak.

Amikor nyilvánvalóvá vált a tragédia, a csempészbanda tagjai – hátrahagyva a halottakkal teli kamiont – elmenekültek, visszautaztak Magyarországra.

A vádirat szerint a csempészek pontosan tudták, hogy nem jutnak messzire élve az áldozatok, mégsem álltak meg, attól tartva, hogy akkor elesnek az útért remélt 100 ezer eurótól.

A perben az ügyészség egy 14 tagú nemzetközi embercsempész bandát vádol embercsempészettel, a tagok libanoni, bolgár, szerb, illetve afgán illetőségűek, utóbbi a csoport vezetője volt. A vádirat szerint összesen 26 bűntett terheli őket, 31 esetben hozzávetőleg 1200 embert juttattak nyugatra. Ebből egy vádpont a parndorfi ügy, amellyel négy embert vádolnak. Az ügyész korábban négy vádlottra életfogytig tartó, a többi embercsempészre határozott idejű fegyházbüntetést kért.

A menekültáradat legsúlyosabb tragédiája könnyen elkerülhető lett volna, a bandát ugyanis a rendőrség már korábban megfigyelte, telefonbeszélgetéseiket két héttel a végzetes nap előtt már lehallgatta. A telefonbeszélgetéseket azonban csak később fordították le magyarra.

• A bűnszervezet két vezetője, egy afgán és egy bolgár állampolgárságú férfi legalább 2015 július eleje óta ismert volt a magyar hatóságok előtt, de nem tartóztatták le őket, így tovább folytathatták embercsempész tevékenységüket.
• Az embercsempész utak során több sofőrt elfogtak Németországban, Ausztriában és Magyarországon, és lefoglaltak számos bizonyítékot.
• Tragédia már korábban is történhetett volna, ugyanis hűtőkamionokat már előbb is használtak embercsempészetre, és ugyan a 2015. augusztus 26-i eset előtt nem halt meg senki, de több ember orvosi kezelésre szorult, mert elájult a zsúfoltságban.

A lehallgatott telefonbeszélgetésekből tudni, hogy a csempészek tisztában voltak azzal, mi lehet az emberek sorsa: 

• Az egyik ilyen hívásnál a sofőr bepánikolva ezzel hívta fel egyik ismerősét: „Lécci, szólj az embereknek, mert szét fogják verni az autót. Nagyon hangosan dörömbölnek". Ismerőse erre azt mondta neki: előre megmondták a menekülteknek, hogy ne dörömböljenek, de a szállítótérben lévő emberek valószínűleg nem kapnak levegőt.
• A bolgár sofőröknek afgán főnökük telefonon azt az utasítást adta, hogy az ajtót semmiképp sem nyithatják ki, megtiltotta azt is, hogy megálljanak annyi időre, hogy vizet adjanak az embereknek. Azt mondta,

ha meghalnak az emberek, tegye ki őket valahol Németországban, az erdőben.

A bűnözők korábban 20-25 fős csoportokban vitték illegálisan a menedékkérőket nyugatra, az áradat növekedésével kaptak vérszemet, és zsúfoltak egyre több embert a szállítmányba.

A lehallgatott beszélgetések alapján L. S. attól tartott, nem kapja meg a kicsempészett emberek után a pénzt, ha nem juttatja a szállítmányt célba. Úgy tűnik, a főnöknek az volt a legfontosabb, hogy Magyarországon semmiképp ne bukjon le a szállítmánnyal, telefonos utasításai alapján a legkisebb rossznak azt gondolta, ha a holttesteket már külföldön hagyják magukra emberei. Hogy miért tartott jobban a magyar rendőrségtől, mint az osztráktól vagy némettől, az nem világos.

A tragédia után a csoport még két szállítmány elindítását tervezte, erre azonban már nem maradt idejük őrizetbe vételükig.

Ha most nem visítanak, állj le, és tűnj el

A bíró az ítéletek kihirdetése után rövid indoklást mondott, a bővebbet később írásban közlik.

Az Ítélőtábla végzése szerint az elítéltek kirívóan embertelen bűncselekményt követtek el. A sértettek halálához vezető folyamat a kamion ajtajának becsukásával kezdődött el, ekkor kezdett el elfogyni a levegő. Azt nem lehetett megállapítani, ki zárta be a kamion ajtaját. Mivel eleve hűtőkamionról van szó, abból egyenesen következik, hogy légmentesen záródik. A bíró szerint mind a négy fő vádlott tudatában volt, hogy egy hűtőkamionban szállítják az embereket, ezért pedig azt is tudhatták, hogy az emberek megfulladhatnak benne. Az elítéltek tisztában voltak azzal, hogy az ajtót belülről nem lehet kinyitni.

Az indulás után negyven perccel már dörömböltek, amitől a hűtővíz annyira felmelegedett, hogy a kamionnal meg is álltak. Vizet viszont nem cseréltek, mert féltek a lebukástól. Ezután egyre hangosabb lett a sikítozás, és a négy vádlott közötti beszélgetés alatt fel is merült, hogy a hűtőkamionban nincs elég levegő.

A bíróság szerint a negyedrendű sofőr észlelte a dörömbölést, amit jelzett is a másodrendű vádlottnak. Aki viszont arra utasította őt, hogy ne álljon meg a kocsival. Ő később mégis megállt, de már annyira megijedt, hogy nem merte kinyitni az ajtót. Úgy döntött, mégis tovább halad. A bíró szerint még olyan áron is, hogy a sértettek megfulladnak. A másik három főbb vádlott pedig egyet is értett vele, a másodrendű vádlott szóban is támogatta. Az elsőrendű vádlott Ausztriáig, a harmadrendű a végső megállásig támogatta.

Ha most nem visítanak, állj le, és tűnj el!

- hangzott el egy ponton a vádlottak között.

A bíró ezután felsorolta a kamionban meghalt négy gyerek életkorát: egyikük tizenegy éves, másik hat éves, ketten pedig egy-egy évesek voltak.

71 ember halt szörnyű kínhalált. Végig élték, hogy családtagjaik, gyermekeik, ismerőseik egymás után halnak meg, és szembesültek azzal a ténnyel, hogy rájuk is ez a sors vár. Csak azért, mert az őket csempészőknek fontosabb volt, hogy elkerüljék lebukásukat, mint 71 ember élete. nem lehet elképzelni azt a szörnyűséget, ami a kamionban történt.

- mondta a bíró. Így pedig a vádlottak tettüket nem mulasztásos, hanem aktív magatartással követték el.

Az ítéleteknél enyhítő körülmény volt (kivéve az első- és másodrendű vádlottnál), hogy nem ismerték a magyar nyelvet. A tizedrendű vádlott beismerő vallomása szintén enyhítő körülmény volt, ahogy a kilencrendű vádlottnál az, hogy fiatal felnőttként követte el a bűncselekményt.

(Borítókép: Mezőlaki Erik bíró (k) ítéletet hirdet az úgynevezett „parndorfi halálkamion-ügy" másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán 2019. június 20-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)