Tényleg Simonka György kedvéért módosították a Btk.-t?

Különös Btk.-módosítást tartalmaz a 2020-as költségvetés megalapozásáról szóló törvény. A pár napja hatályba lépett jogszabály új definíciója szerint a bűnszervezet

legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

A változást a Népszava vette észre, és a lap azt is megemlítette, hogy Simonka György, a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó költségvetési csalással vádolt fideszes képviselő jól járhat a módosítással. Nem biztos ugyanis, hogy megáll rá és társaira a bűnszervezet új definíciója (ha az elkövetés és az ítélet meghozatala között változik a törvény, mindig a terheltre nézve enyhébb változatot kell alkalmazni).

A 2012-es új Btk. bűnszervezet-definíciójában sem a bűnözői csoporton belüli hierarchia, sem a konspiratív működés nem szerepelt, márpedig ezeknek a bizonyítása pluszfeladatot ró az ügyészségre. A tét nagy, mert ha valaki bűnszervezet tagjaként követ el valamit, a büntetési tétele duplázódik, elkobozzák a vagyona törvénytelenül szerzett részét, és a legtöbb kedvezményből eleve kizárják: a szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie és nem bocsátható feltételes szabadságra.

Mivel a 2020-as költségvetés megalapozását nemigen segíti a büntetőkódex változása, felmerül, hogy mégis miért kellett a Btk.-módosítást ennyire eldugni. Ráadásul a törvényjavaslat a végül elfogadotthoz képest eredetileg csak nüansznyi, nyelvtani egyszerűsítést javasolt, a bűnszervezet fogalmát jelentősen leszűkítő meghatározás a törvényalkotási bizottság összegző módosítójával került be a jogszabálytervezet végleges szövegébe.

Ahhoz képest, hogy mennyire alkalminak tűnik az utolsó pillanatban a költségvetési törvényjavaslatba hegesztett Btk.-módosítás végleges szövege, a bizottság kétoldalas, aprólékosan kimunkált, számos bírósági döntésre kitérő indokolást fűzött hozzá. Egyebek mellett azt írják, hogy a korábbi szabályozás idején

• közepesen súlyos bűncselekmények esetén az indokoltnál hosszabb végrehajtandó szabadságvesztést tartalmazó ítéletek születtek;
• a joggyakorlat elmosta a különbséget a bűnelkövetői alakzatok között;
• az összehangoltság kritériuma nem működött a jogalkalmazási gyakorlatban, ezért vezetik be helyette a konspiratív működést.

Nagyjából ugyanerre hivatkozott a mai Kormányinfón Gulyás Gergely is. A miniszter azt is megemlítette, hogy a módosításra az Igazságügyi Minisztérium tett javaslatot. Ezek után már csak az a kérdés, hogy papíron miért nem az IM a Btk.-módosítás kezdeményezője, és azt miért kellett a jövő évi költségvetést előkészítő törvénycsomag módosítójába eldugni.

A bűnszervezeten belüli alá-fölé rendeltségi viszony amúgy nem új elem a fogalom büntetőjogi definíciójának történetében. Az előző Btk.-ba 1997-ben került be, és rá egy évre már módosították is a bűnszervezet meghatározását:

bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, alá-fölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul.

A hierarchiára való utalás 2002-ben szűnt meg, hogy aztán most visszakerüljön.

De mit is jelent ez a gyakorlatban, és tényleg változtathat-e például Simonka György büntetésén, már amennyiben bűnösnek találják a politikust, aki egyébként néhány napja épp Orbán Viktor vendége volt a miniszterelnök hivatalában? Ennek megértéséhez Bérdi Zsolt ügyvéd segítségét kértük, aki korábban nyomozóként dolgozott a rendőrségen.

Bérdi egyetért a módosítással, és abszurdnak tartja, hogy a bírósági ítéletek alapján Magyarországon látszólag mennyire sok bűnszervezet működik. Szerinte a szakma lazának tartotta a korábbi meghatározást, ami miatt a bíró lényegében azt nevezett bűnszervezetnek, amit akart. Szerinte is az az érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között, hogy előbbiben hierarchikus a viszony, van főnök, aki dönt a fontos ügyekben, és jogos elvárás, hogy a konkrét ügyekben a nyomozók és az ügyészek ezt be is bizonyítsák.

Ugyanakkor Bérdi azt is mondta, hogy a definíció friss szűkítése nem fogja ellehetetleníteni a bűnszervezetek tagjainak felelősségre vonását. Az ilyen ügyek általában eleve csak fedett nyomozók bevonásával és/vagy telefon-lehallgatásokkal deríthetők fel, márpedig ilyenkor biztosan elhangzik utalás például arra, hogy a fontosabb ügyekben ki dönt, ki rendelkezik a törvénytelenül szerzett javak elosztásáról. A konspiratív működés bizonyításához meg elég az eldobható telefonkártyák használata, a virágnyelv használata, mint például a dokumentum, a tagok közti nyílt találkozók kerülése, valamint az olyan álnevek használata, mint a Voldemort nagyúr.