A választások után a Fidesz lekeverte az alkotmánymódosítást

Az alkotmánymódosítás nem szerepel az országgyűlés őszi ülésszakának törvényalkotási programjában – közölte az Index kérdésére Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Arra a kérdésre, hogy miért, Kocsis azt felelte: „Mert nincs rá okunk.”

A kérdés azután vált aktuálissá, hogy a Fidesz szeptember végi tisztújító kongresszusán több kormánypárti képviselő is azt mondta, hogy az önkormányzati választások után várhatóan elő fog kerülni az alkotmánymódosítás. 

Az alkotmánymódosítás vélhetően nem került le teljesen a napirendről, azonban korábbi információink alapján az őszre tervezett Alaptörvény-módosítás elhalasztása összefügg azzal, hogy a Fidesz elveszítette Budapestet. Nyáron fideszes források alapján azt állítottuk, hogy az alkotmánymódosítás nagyban függ az önkormányzati választás fővárosi eredményeitől:

Egy éve dolgoznak rajta 

Orbán Viktor 2018 júniusában jelentette be, hogy szeretne egy nagyobb ívű alkotmánymódosítást. „Tehát szeretnénk valamikor az ősszel megindítani egy egy-másfél éves alkotmányrevíziót, ahol átnézzük, hogy mi az, ami bevált, mi az, ami beválhatott volna, mi az, amit az alkotmány szabályozott, de nem igazodott hozzá az alacsonyabb jogszabályoknak a világa, és hol maradtak esetleg olyan szabályozási rések, amiket új alkotmányos szövegekkel kell áthidalni vagy kitölteni. Tehát lesz majd egy nagyobb ívű alkotmánymódosítás is.

Szeptemberben indul az erről szóló diskurzus, és szerintem az egy-másfél évig is eltart majd

– mondta a miniszterelnök az állami rádióban. Néhány nappal később Kövér László azt mondta az Atv.hu-nak, hogy „a magam részéről olyan nagyon nagy szükségét nem látom a módosításoknak”.

Fél évvel később, a 2019. januárban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján megkérdeztük, hogy áll ez a folyamat. „Kezdetlegesen, lassan haladunk”, néhány hónappal később fogunk végezni – válaszolta a miniszterelnök.

Idén nyáron kormánypárti forrásokból arról értesültünk, hogy a kormányfő 10-15 ponton jelentős változásokat tervez az Alaptörvényen. Ilyen lehet például a munkavállalók és a munkaadók viszonya, az azonos nemű párok örökbefogadásának teljes tiltása, a teljes igazságszolgáltatási struktúra, valamint azt hallottuk, a központi kormányzat felépítésének felülvizsgálata is terítéken van.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen témákat érinthet a nagyívű alkotmánymódosítás, Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes azt nyáron mondta, hogy egy általános felülvizsgálat zajlik, az egész alkotmányt vizsgálják. Hozzátette, még csak előkészítő anyagok készültek, ezekről pedig „sose beszél senki”.

Ősszel az Amnesty International közérdekű adatigényléssel szerette volna megtudni, hogy a témáról milyen előkészítő dokumentumok készültek eddig az Igazságügyi Minisztériumban; a tárca arra hivatkozva nem adott ki semmit, hogy az előkészítő dokumentumok nyilvánosságra hozásához nem fűződik kiemelkedő társadalmi érdek, a munkadokumentumok napvilágra kerülése pedig „köztisztviselők szabad döntés-előkészítését és a nyilvánosság nyomásától mentes munkát veszélyeztetné”.