Orbánék új ajánlata Gyöngyöspatának

Gyöngyöspata nem kér a Soros-hálózat pénzszerző akcióiból!

– jelentette ki Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője január elején, és ugyanazzal a lendülettel igazságtalannak nevezte a Debreceni Ítélőtábla ítéletét, amelynek értelmében 60 gyöngyöspatai roma fiatal (illetve kiskorúaknál a családjuk) összesen 99 millió forint kártérítésre lett jogosult, mert a Nekcsei Demeter Általános Iskolában többségi társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktatták őket. „Gyöngyöspatán most, a roma családok közé dobott milliókkal, az elmúlt évek folyamatos, kiszámítható fejlődése és a nehezen kivívott nyugalom válhat semmivé” – fogalmazott a politikus.

Orbán: Sérti az emberek igazságérzetét 

Az elmúlt két hétben aztán ezt sorra követték a hasonló nyilatkozatok a Fidesz részéről. Orbán Viktor miniszterelnök az év eleji nemzetközi sajtótájékoztatóján például azt mondta, hogy a kártérítési perben hozott ítélet sérti az emberek igazságérzetét.

Ha ott élnék, mégiscsak megkérdezném, hogy az hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül.

A miniszterelnök szerint nincs ez így jól, és „a gyöngyöspataiaknak igazságot kell szolgáltatnunk”.

Két nappal később Hollik István erősítette meg Orbán szavait. A Fidesz–KDNP teljes mértékben egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy a gyöngyöspatai cigány családok számára megítélt százmillió forintos kártérítés „nagyon igazságtalan, a helyzetet nem oldja meg, és csak további feszültségeket szít” – mondta a kormánypárt kommunikációs igazgatója.

Szerdán már egy videóval jelentkezett Hollik, amelyben pontról pontra elmagyarázta, hogy a kormány szerint mi történik Gyöngyöspatán. Azt mondta, 

• a szegregáció 2004-ben, a szocialista-liberális kormányok alatt kezdődött, és
• a baloldali kormányok semmit nem tettek a szegregáció felszámolása érdekében.
• 2010 után a nemzeti (!) kormány azonnal jelezte, hogy a szegregációt meg kell szüntetni, de az iskolát az önkormányzat üzemeltette.
• 2013-tól az állam átvette az önkormányzattól az iskola üzemeltetését, és a szegregációt azonnal megszüntette.
• A Soros-féle civil szervezetek csak 2015-ben kezdtek pereskedni a szegregáció miatt.

Szerinte Sorosék a balliberális kormányoknak mindent elnéztek, a probléma valójában nem is érdekelte őket, és csak politikai haszonszerzés céljából akarják csődbe vinni az önkormányzatot. Ezzel nagyjából egy időben sajtótájékoztatót tartott Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő is, aki még Holliknál is tömörebben foglalta össze a gyöngyöspatai helyzetet:

Ez az ügy nem szól másról, mint a Soros-hálózat újabb politikai és pénzügyi manipulációjáról. 

Mi is ez az egész, és hogy kezdődött?

Mivel a gyöngyöspatai ügy közel kilenc éve kezdődött, nem árt sorjában felidézni, mi történt eddig. Bár a kormánypárti politikusok nyilatkozataikban hajlamosak összemosni, valójában két per indult a szegregáció miatt, az egyikben már jogerős ítélet született, a másik tavasszal kerül a Kúria elé. 

Az egészet a 2003-ban alapított, sok egyéb neves támogató, nagykövetségek, bankok mellett a Soros-alapítványtól is pénzt kapó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indította, amely nem Gyöngyöspatára „hegyezte ki” magát, jó néhány pert indított más helyszíneken is iskolai szegregáció miatt.

Aztán jött Gyöngyöspata. A per előzménye Kállai Ernő kisebbségi jogokért felelős ombudsman 2011-es jelentése volt, amelyben megállapította, hogy jogellenesen különítik el a tanulókat a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában. A jelentés szerint az iskolában fizikailag szegregálták a cigány tanulókat, a földszinten voltak a roma osztályok, az emeleten pedig a nem roma osztályok. A roma tanulók nem mehettek fel az emeletre, nem járhattak napközibe, és kitiltották őket az úszásoktatásról is.

Jogerős bírósági ítélet mondta ki a romák elkülönítését

Erre az ombudsmani jelentésre támaszkodva adta be pár hónappal később a keresetét az alapítvány, miután munkatársai hónapokat töltöttek az iskolában, hogy anyagot gyűjtsenek a perhez. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány egykori igazgatója arról beszélt a 168 Órának, hogy előtte hiába keresték az iskolát fenntartó önkormányzatot, nem voltak nyitottak a párbeszédre.

Az Egri Törvényszék 2012. december 6-án hozott ítéletet, amelyben megállapította a jogellenes szegregációt, és azt is kimondta, hogy a roma tanulók alacsonyabb minőségű oktatást kaptak.

Azért az önkormányzatot, mert akkor még azok tartották fenn az iskolákat. Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, majd eljutott a Kúriáig is. Mivel időközben államosították az iskolákat, az iskola és az önkormányzat mellett lett egy harmadik alperes is, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). 

A Kúria 2015. március 25-én fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, melyben megállapította, hogy „sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult”.  

Az iskola államosítása után se szűnt meg a szegregáció

Itt azonban még nem volt szó kártérítésről, ez egy úgynevezett közérdekű per volt, amit az alapítvány indított. A romák elkülönítése viszont Hollik állítása ellenére továbbra se szűnt meg az iskolában, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány így 2015 decemberében egy újabb pert adott be, 63 gyöngyöspatai roma diák képviseletében követelt kártérítést. A tanulók minden szegregált osztályban eltöltött tanév után 500 ezer forintot kértek, összesen tehát 209 millió forintra perelték a felelősöket. A kereset előkészítésében az ELTE ÁJK hallgatói és önkéntes ügyvédek segítettek.

Az Egri Törvényszék 2018 októberében hozott első fokon ítéletet, majd folytatódott az ügy, és a Debreceni Ítélőtábla  2019. szeptember 18-án mondta ki a jogerős ítéletet. Megállapították, hogy  a gyöngyöspatai általános iskolában az elkülönített oktatás gyakorlata sértette a roma diákok jogait, akiknek ezért összesen közel százmillió forint kártérítést kell fizetni.

Nincs pénz rá

Itt tartunk tehát most. Miután Horváth az év elején már kész tényként közölte a Kúria jogerős ítéletét a kártérítés megfizetéséről, a Kúria közleményben javította ki a képviselőt. Azt írták  „szó sincs róla, hogy a Kúria döntött volna: az ügyben érkezett felülvizsgálati kérelemről nem hogy nem született döntés, de még tárgyalást sem tűztek ki”. 

A jogerős ítélet végrehajtását, azaz a kártérítés kifizetését viszont nem függesztette fel a Kúria. Horváth azt mondja, a bírósági ítélet alapján január 17-ig kell kifizetni a 100 millió forintos kártérítést az elkülönített oktatásban részt vevő cigány tanulók családjainak, mely összegből 80 millió forintot Gyöngyöspata önkormányzata köteles teljesíteni, a fennmaradó részt pedig a jelenlegi fenntartó tankerület.

Azt is mondta Horváth a csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy felülvizsgálati és kifizetési felfüggesztési kérelmet adtak be, előbbiről később dönt, utóbbit viszont azonnal elutasította a Kúria. Az erről szóló végzést 2-án kapták kézhez, és 15 napon belül, január 17-én kell fizetni. Hozzátette a politikus, hogy nem fogják tudni teljesíteni a kifizetést. Hosszan részletezte ezután a gyöngyöspatai költségvetést és a forrásokat, mindegyiknél elsorolva, álláspontja szerint miért nem lehet azokból kifizetni a 80 millió forintot, milyen feladatellátás kerülne veszélybe, ha nem jutna rá pénz a kártérítés miatt. Szerinte az ítélet igazságtalan, felelőtlen, mert nem gondolta végig a döntéshozó, hogy milyen feszültséget okoz.

Ez nem békét teremt, hanem békétlenséget

– mondta. Beszélt arról is, hogy olyan gyerekek is vannak az érintettek között, akik több mint 100 órát hiányoztak az iskolából. „Nekik erre az időszakra is jár a kártérítés” – mondta. Hozzátette, hogy kérték a perben, hogy ne készpénzben, hanem oktatási lehetőségben téríthessék meg a kárt, de ezt a bíróság az alapítvány nyilatkoztatásával, a diákok meghallgatása nélkül lesöpörte.

Farkas Lilla, a CFCF ügyvédje ugyanakkor a 168 Órának arról beszélt, hogy nem igaz, hogy a kártérítést a romák az önkormányzattól várnák. Ha Horváth László megkérdezte volna őket, tudná, hogy „a romák a kártérítést nem az önkormányzaton akarják behajtani, hanem a tőkeerős alpereseken. És erre jogilag is megvan a lehetőség, a perben kimondott felelősség ugyanis egyetemleges” – fogalmazott az ügyvéd, a tankerület mögött álló szaktárcára, végső soron az államra utalva.

Horváth felszólította a csütörtöki tájékoztatóján az alapítványt, hogy „ne okozzanak még több kárt”, tanúsítsanak önmérsékletet, ne tegyenek további lépéseket, ne kérjenek végrehajtást, ha pénteken lejár a határidő. Bejelentette, hogy

Idegen nyelvi, informatikai képzéseket, szakképesítésről szóló, valamint beilleszkedést segítő, traumát feldolgozó egyéni és kiscsoportos lehetőségeket ajánlott a politikus. Ezek a lehetőségek Gyöngyösön lennének, mondta. 

A miniszterelnök úr álláspontja világos és egyértelmű: a felzárkózás útja a cigányság számára is a tanuláson és a munkán keresztül vezet, és minden olyan megoldást támogat, ami nem bántja az igazságérzetet, és nem rúgja fel a társadalmi békét.

FRISSÍTÉS 16 ÓRAKOR: A sajtótájékoztató után megkerestük Farkas Lillát, a CFCF ügyvédjét, aki azt mondta, nem lepődtek meg a mai bejelentésen, mert a három alperes végig azt kérte a bírósági tárgyalások során, hogy ne pénzben kelljen kifizetni a kártérítést, hanem természetben. Az volt inkább meglepő az alapítvány számára, hogy pár napja Horváth arról beszélt, a kormány segítségét kéri a kifizetéshez. Az alapítvány munkatársai szombaton mennek Gyöngyöspatára egyeztetni a felperesekkel, de Farkas szerint többeknek már konkrét tervük van, hogy mire szeretnék költeni a számukra jogerősen megítélt pénzt, így nem valószínű, hogy elfogadják a kormány ajánlatát. Van aki például házat venne Gyöngyöspata nem roma részén, más pedig autót szeretne vásárolni. 

Orbán kijelentése után elmentünk mi is a Heves megyei településre, ahol reményvesztett roma fiatalokkal találkoztunk és dühös nem romákkal, akik egyetértenek a miniszterelnök kijelentésével.

(Borítókép: Kisfiú egy romos lakóház tetején a gyöngyöspatai cigánysoron 2015. március 24-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)