Fideszes képviselő: Orbán áttörte a falat

Horváth László fideszes országgyűlési képviselőt a napokban nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnöki biztossá; feladata, hogy gyöngyöspataihoz hasonló helyzeteket feltárja, és javaslatot tegyen azok megoldására. A politikus ennek apropóján nyilatkozott a kormánypárti Demokrata hetilapnak. Kijelentette, hogy 56 település tartozik a választókerületéhez, „legalább tízben hasonló a helyzet”. 

A beszélgetés során Horváth többször visszatért a „hamis és álszent integrációra”, amivel „mindenekelőtt az a baj, hogy nem emelik fel a leszakadó diákot, a jó képességűt viszont nem engedik előre”. Úgy látja, az a gond, hogy „ilyenkor az egész közösség lefelé, a rosszabb szociális és családi helyzetből jövő, nehezebben beilleszkedő diákhoz igazodik”. 

A riporter felveti kérdésként, hogy a cigány–magyar integrált oktatással kapcsolatos problémák „a Kádár-korba nyúlnak vissza”, miért „csak most kerül igazán terítékre a probléma”.

Mert a hamis integráció most ért el ahhoz a határhoz, hogy kiderüljön a működésképtelensége. És az érintett szülőknek elegük van belőle, úgy érzik, hogy mindig nekik kell alkalmazkodniuk, hátrébb lépniük, és mert mindig ostoba tabukat állítanak eléjük. Arról, hogy mi van az iskolákban, miért okoznak problémát a rossz szülői és családi hátterű roma vagy éppen magyar gyerekek, eddig tilos volt beszélni. Itt törte át a falat a miniszterelnök

– jelentette ki Horváth, aki szerint ezen a területen jogszabálymódosításra is szükség van.  

Az emberek mondják Orbánnak

Ugyanebben a témában adott interjút Járóka Lívia fideszes EP-képviselő is a Népszavának. A roma származású politikus, csatlakozva Orbánhoz, nem hisz abban, hogy a gyöngyöspatai családoknak megítélt pénzbeli kártérítés megoldaná a helyzetet. „A pénz elfogy, de a tudás megmarad” – mondta. 

Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e hangulatkeltőnek, amikor Orbán azt mondja a gyöngyöspatai romákról, hogy emberek munka nélkül kapnak sok pénzt, Járóka kijelentette: 

Orbán Viktor járja az országot, és valószínűleg ilyen visszajelzést is kapott, ezért mondta ezt.

Járóka szerint a szegregált oktatás felszámolása terén ugyan jobban állunk az EU-ban, mint Románia vagy Bulgária, ezzel együtt, ami eddig történt ezen a területen, az nem elég. Arról, hogy a tankötelezettség 16 éves korra leszállítása mennyiben segítette a romák integrációját, Járóka azt mondta: 

Senkit nem kényszerítenek ki az iskolapadból 16 évesen. Aki akar, az tovább tud tanulni. Aki viszont eddig is csak azért járt iskolába, mert kötelező volt, annak többé nem kényszer a tanulás, hanem lehetősége van egyből munkába állni. Persze ebben az esetben szaktudás nélkül kezdenék meg az álláskeresést, azt pedig hamar felismerik, hogy így rögös az út, ezáltal egyre többen inkább folytatják a tanulmányaikat.

A napokban Balog Zoltán miniszterelnöki biztos is beszélt lapunknak a témáról, szerinte alapvetően rendben van, amit Orbán mondott, de azért ő nem ilyen egyoldalúan beszélt volna erről.