Bernadett
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Orbán azzal hiszterizált, hogy bármikor megtudhatja a valóságot

Interjú Balog Zoltán miniszterelnöki biztossal

DSC 0700
2020.02.04. 09:32
  • A gyöngyöspatai kártérítés szerinte is sérti az emberek igazságérzetét, de ő máshogy, nem ilyen egyoldalúan beszélt volna erről.
  • Örülne, ha más fordulattal zárná a mondatait Tibi atya.
  • Egyetért azzal, hogy kerüljön le a képmutató keresztény propaganda a napirendről.
  • Mészáros gazdagodásáról azt mondja, követendő példa, hogy fideszesek ellen is vannak büntetőeljárások.
  • A migrációs kampányok során nem mindig sikerült tiszteletben tartani a migránsok emberi méltóságát.
  • Orbán azzal hiszterizálja a minisztereit, hogy a valóságot alternatív csatornákon is megtudja, és szembe tudja állítani a minisztériumi jelentésekkel.
  • Nem bírta végignézni a köztévé Karácsony-interjúját.

Másfél éve nem kormánytag, hanem társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos. Mit csinál ebben a feladatkörben?

A nyilvánosság előtt ez ritkán jelenik meg, de én másfél éve főállású református lelkész vagyok, visszatértem az egyházi szolgálatba. A miniszterelnöki biztosság elsősorban háttérmunkát jelent: feljegyzéseket készítek a miniszterelnöknek, társadalmi ügyekkel kapcsolatos vélemény formálásában segítem.

Van ráhatása arra, hogy Orbán Viktor társadalmi kérdésekről hogyan beszéljen?

Tőle kell megkérdezni, mennyire engedi, hogy befolyásolják a beszélgetéseink és a feljegyzéseim.

A miniszterelnök kikérte a véleményét, mielőtt megszólalt a gyöngyöspatai romák kártérítési ügyében?

Romaügyekben az elmúlt több mint tíz évben folyamatosan egyeztettem miniszterelnök úrral, államtitkárként, majd miniszterként is hozzám tartozott a terület. Most ez átkerült a Belügyminisztériumhoz, én pedig átadtam a feladatot Vecsei Miklósnak, aki komoly tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren.

Hogy tetszett a miniszterelnök eszmefuttatása arról, hogy a gyöngyöspatai cigányoknak megítélt kártérítés miatt sebet kapott az emberek igazságérzete?

Ez egy ténymegállapítás. Nem örülök annak, hogy ilyen tényeket kell megállapítani.

De az egészen biztos, hogy sérül az emberek igazságérzete, ha meghallják, hogy van egy önkormányzat, amelynek az évi 40 milliós költségvetésből 80 milliót kell kifizetnie valamiért, ami 2013-ban probléma volt, és nem orvosolták megfelelően – vagy talán elődeik hozták létre. Hogy ezt a miniszterelnök így tette szóvá, arról nem kérte ki a véleményemet. Én nem így beszéltem volna erről. (Az interjú múlt kedden készült, Balog Zoltán szerint Orbán azóta a Kossuth rádióban „részletesen és cizelláltan kifejtette, hogy mi is a gyöngyöspatai probléma lényege”.)

Nem tartja veszélyes gyakorlatnak, hogy a miniszterelnök egy gondolatmeneten belül összekötötte a bűnelkövetést és azt, hogy a romák munka nélkül kapnak pénzt kártérítés formájában?

A kártérítés nem munkáért jár, hanem olyan sérelmekért, amelyeket valamilyen módon forintosítani lehet. Az egész börtönbiznisz dolog is erről szól. 2012-től a kormányüléseken végigkövethettem, hogy milyen állapotokat örököltünk meg az előző kormánytól, és hogyan próbált meg a Belügyminisztérium azokon a viszonyokon változtatni, amelyek valóban nem feleltek meg az emberi jogi normáknak. Erre rászerveztek egy üzletet az ügyvédek...

A kérdés a romáknak megítélt kártérítésről és a bűnelkövetés összekapcsolásáról szól.

Ezt a miniszterelnök nem kötötte össze, az a börtönbiznisz volt. Ennek a fajta biznisznek nincs bőrszíne. Minden olyan ítélet, melynek következménye aránytalan kártérítés, joggal sérti az emberek igazságérzetét. Közben pedig ez nem lehet a gyűlöletkeltés eszköze. Én annak a pártján vagyok, hogy a megértést kell erősíteni Magyarországon. Nemcsak a cigány és a nem cigány magyarok között, hanem általában a társadalmi béke megteremtése érdekében. E tekintetben sok dolgunk lenne még, nemcsak a kormánynak, hanem mindenki másnak is.

Súlyos probléma a szegregáció

A társadalmi békéhez hozzájárul, ha a miniszterelnök a bűnelkövetéssel azonos kontextusban beszél arról, hogy romák igazságérzetet sértő módon kapnak pénzt Magyarországon?

Abban talán egyetérthetünk, hogy azon a településen ez az ítélet sérti az emberek igazságérzetét. Különösen azok után, hogy jó irányba indult a szegregáció felszámolása, a kártérítési ügy pedig traumát okozott a helyieknek. Hogy ezt valaki szóvá teszi, és úgy teszi szóvá, hogy ebben kizárólag azokat említi meg, akik ezt a kártérítési helyzetet létrehozták, az egyoldalú. Elhangozhatott volna az is, hogy ma Magyarországon a szegregáció még mindig súlyos problémája az iskolarendszernek és az együttélésnek. Ezen nem csak a cigányok veszíthetnek.

Hasznos a társadalmi párbeszéd és a béke szempontjából, hogy hetek óta arról beszél az ország, hogy milyen kártérítési ügy van egy kétezer fős településen? Jó dolognak tartja, hogy ezt a témát országos üggyé emelte a miniszterelnök?

Nem a miniszterelnök emelte országos üggyé, hanem önök.

A helyi képviselő úgy látta, hogy az ítélet lehetetlenné teszi az önkormányzat működését, és meg kell szólalnia, a mondanivalója pedig a médián keresztül országos nyilvánosságot kapott. De már elindult a vita abba az irányba, hogyan lehetne jól segíteni egy ilyen helyzetben. Azt látom, hogy, ami bekerül a politika első vonalába, és amiből országos botrány keletkezik, az nem mindig segíti a megoldást, hanem inkább akadályozza.

Én inkább azokat a területeket keresem, ahol segíteni lehet, akár kicsiben is, nem a nagy nyilvánosság előtt. Ebben az országban vannak másfajta világok is, mint a politikáé. Itt legalább olyan fontos, de néha fontosabb dolgok is történnek, csak kevésbé látványosak. A hívő közösségek világa például ilyen. Ezeknek az erősítése kulcskérdés, mert Magyarország jövője nem kizárólag a jó kormányzásban van, hanem abban, hogy lesznek-e olyan közösségek, amelyek a napi életükben segítenek feldolgozni a jó és a rossz történéseket is. Én is ezért tértem vissza az egyházi szolgálatba.

Azt nem tartja problémásnak, hogy az emberek igazságérzetére hivatkozva bírál felül a kormány bírósági ítéleteket? Például lehet, hogy sokak igazságérzetét bántja Mészáros Lőrinc gazdagodása, és elvennék a vagyonát, mert nem hiszik, hogy az érdemei alapján szerezte.

Az ellenzék folyamatosan ilyen intézkedések ígéretével kampányol, nem?

Egyenlőségjel tehető a kettő közé?

Gyűlöletkeltésben sokkal jobb a baloldal. De ez tényleg nem az a terület, ahol nekem tennivalóm lenne.

De mit szól ahhoz, hogy bírósági ítéleteket próbál megváltoztatni a kormány?

Nem megváltoztatja, hanem minősíti. Miért ne tehetné? Emlékezzen Horn Gyula egy klasszikus mondására: „lehet, hogy erkölcstelen, de jogszerű”. A jog, az igazságosság és a méltányosság sajnos nem mindig találkozik.

Várható a kormánytól, hogy a migránsellenes kampányok után romaellenes kampányok jönnek?

Nem várok ilyet.

Az elmúlt hetekben inkább olyan megszólalások hallhatók a kormányoldal részéről, amelyek nem az integráció felé mutatnak, hanem inkább kiélezik a feszültséget.

Ez nem igaz. Folyamatosan olyan intézkedések valósulnak meg, amelyek segítik a romák integrációját. Az elmúlt években például megduplázódott az egyetemre járó romák száma. Lényegesen csökkent közöttük a munkanélküliség, és több százezer ember került ki abból a mélységes nyomorból, amiben volt. Ezek EU-s számok egyébként, nem a magyar kormány mondja magáról. A legtöbb mutató tekintetében javult a magyarországi cigányság és a mélyszegénységben élők helyzete, gondolhatunk akár a gyermekétkeztetésre vagy az iskoláztatásra is.

De fontos látni, hogy a primer politikai kommunikáción túli megszólalások , amelyek nem kormányzati és ellenzéki szempontokat állítanak szembe, nem érik el az ingerküszöböt. Borzalmas, hogy nem lehet érdemi beszélgetéseket folytatni egy olyan világban, ahol a vezető politikusok kétszáz karakteres Twitter-üzenetekben kommunikálnak.

Hogy áll Magyarországon a szegregáció felszámolása? Miniszterként még azt mondta, hogy szeretetteljes szegregációra lenne szükség.

Nem mondtam ilyet. A szeretetteljes szegregáció egy olyan kifejezés volt, amelyet önök aggattak rám, ezzel kapcsolatban több sajtópert nyertem, de vesztettem is, mert a bíróság kimondta, hogy ugyan én ilyet nem mondtam szó szerint, de az újságíró joggal gondolhatta, hogy én ezt gondolom. Csak azt nem értem, hogy akkor miért tették idézőjelbe. De már feladtam ezt a meccset. Amikor központi fenntartásba kerültek az iskolák, létrehoztuk az antiszegregációs kerekasztalt, én magam pedig egyébként két iskolát zártam be szegregáció miatt. 

De például súlyos gondnak tartom az együttélés szempontjából, hogy Budapest nagy részén egy középosztálybeli gyerek úgy tudja elvégezni az iskoláit, majd az egyetemet is, hogy mindenfajta előítélettel találkozik a cigányokkal kapcsolatban, miközben adott esetben nem is lát élő cigány embert.

Merthogy ebben az országban együtt kell élni azzal a 700 ezer emberrel, akik magukat cigánynak tartják, és mi is cigánynak tartjuk őket.

Több tanulmány szerint maga az állam is hozzájárul a szegregációhoz azzal, hogy az egyházi iskolák sokkal nagyobb támogatást kapnak, mint az állami iskolák.

Ez nem igaz, de tény, hogy vannak olyan egyházi iskolák, ahol többet tudnak fordítani egy gyerekre, mint az állami iskolákban. Van viszont egy olyan tendencia, hogy hozzájárulhatnak egyházi iskolák is ahhoz, hogy egy településen legyen egy elit iskola, meg legyen egy szegények iskolája. Szerintem ez nem helyes. Az egyházak felelős vezetőinek komoly feladata, hogy ezeket a tendenciákat ne erősítsék, hanem inkább fellépjenek ellene.

Tibi atya és a hívők

Nem olyan rég másik kritikája is volt az egyházakról. „És azt kicsit sértőnek is érzem, hogy az egyházak csöndben vannak, hallgatnak, és akkor a politikusok kiállnak és kardot csörtetnek, hogy majd mi megvédjük a keresztény hitet” – mondta. Miért vannak ilyenkor csendben az egyházak?

Nehéz döntés, hogy mikor szólaljon meg az egyház közéleti kérdésekben, mert a közéleti kérdések megosztóak. Az egyháznak pedig az a dolga, hogy egyben tartsa azt a közösséget is, ahol különböző politikai felfogású emberek vannak. Amiről egy kormány beszélhet, az nem a keresztény hit, hanem a kulturális kohézió. Amiről az egyházaknak kell beszélni, az a hit világa, ahol megtisztulás és lelki nyugalom van; ahol az emberek bejöhetnek az életkérdéseikkel. Nagyon sokan élnek ma hitből Magyarországon, és ez egyáltalán nem jelenik meg a nyilvánosság előtt, pedig ez lenne az egyház igazán fontos küldetése és munkája. Ezt kellene sokkal határozottabban és világosabban képviselni.

Az is jó lenne például, ha az úgynevezett „Tibi atya” nem mindig úgy fejezné be, hogy dicsértessék. Mert ezzel lejárat egy olyan egyházi köszöntést, ami a legfontosabb névről, Jézus Krisztus nevéről szól. Minden alkalommal, amikor ez elhangzik, azzal megsértik nemcsak a katolikusokat, hanem a más felekezethez tartozó keresztényeket is.

Miután távozott a kormányból, arról is beszélt, hogy hogyan jönnek a politikusok ahhoz, hogy megmondják, mi a kereszténység. Ez kinek szólt?

Azokat a politikusokat bíráltam, akik a keresztény hit védelmét összekeverik a keresztény kultúra védelmével. A kormány és az állam védje a keresztény kultúrát, de a keresztény hit védelme a vallásos közösségekre és az egyházakra tartozik.

Mit szól ahhoz, hogy a kereszténység mint fogalom a politikai marketing és kommunikáció részévé vált? A Fidesz szlogenje korábban a polgári Magyarország volt, ma pedig a keresztény szabadság.

Szerintem ez helyes, mert a szabadság keresztény felfogása más, mint mondjuk az iszlámé, vagy mint mondjuk az ultraliberális szabadságfelfogás. Csak azt tedd embertársaddal, amit magadnak is szeretnél.

Volt olyan egyházi vezető nemrég, aki azt mondta, hogy jobb, ha a képmutató keresztény propaganda lekerül a napirendről. Mi a véleménye erről?

Egyetértek vele. 

Az is felmerült többször, hogy a Fidesz gazdasági holdudvarának gazdagodása rossz fényt vet a kormányzatra, és hiteltelenné teszi a Fideszt, amely magát egy keresztény-konzervatív pártnak állítja be. Lát ilyen problémát?

Hogyne. Tíz év kormányzás után egyesek valóban csak hatalmi kérdésnek tekintik ezt a helyzetet, mások pedig felelősségnek. A hatalomgyakorlás lényege a felelősségvállalás, nem pedig az, hogy többet engedhetünk meg magunknak, mintha nem lennénk kormányon. 

Látok olyan jelenségeket, amelyek a hatalmi arrogancia következményei. Nagyon fontos, hogy ne gondolhassák azt azok, akik a hatalmat gyakorolják, hogy csak azért, mert mi vagyunk kormányon, már mindent szabad. Vannak erkölcsi és törvényi korlátok, amelyek betartására újra és újra figyelmeztetni kell magunkat. Persze kockázatos dolog azt mondani, hogy számunkra a keresztény értékek mércét jelentenek, mert akkor ezeknek meg is kell felelni.

Ha többször megsértjük és többször leverjük a mércét, akkor ugyanoda kell visszatenni, nem egyre lejjebb. A tízparancsolatot sem írják újra évente csak azért, mert annyian megsértették, és még senkinek sem sikerült száz százalékban betartani. 

Mészáros Lőrinc gazdagodása

Mészáros Lőrinc gazdagodása a hatalmi arrogancia jele?

Nem az én dolgom ezt minősíteni. Mészáros Lőrinctől egyébként még nem hallottam olyan nyilatkozatot, amely az ő hatalmi arroganciájáról szólt volna. 

Mint a Fidesz pártalapítványának kuratóriumi elnökétől kérdezem: ön szerint árt Mészáros gazdagodásának sebessége a Fidesznek?

Magyarországnak szükséges volt egy nemzeti tőkésosztály létrehozása. A kérdés, hogy ez jogszerűen történik vagy sem. Ahol nem, ott a bűnüldözésnek kötelessége eljárni. Ahol jogszerűen történik, ott örülök neki, hogy ma Magyarországon vannak olyan emberek, akik azzal a profittal, amit törvényesen megszereztek, adott esetben a nemzet javát is tudják szolgálni. A mai vagyonfelhalmozások fölött egyébként nem lehet ítélet mondani anélkül, hogy megnéznénk, milyen rablóprivatizáció volt itt a 90-es években. 

A kérdés Mészáros gazdagodásának léptékére vonatkozik. Hogy tíz év alatt egy kkv szintjéről az ország leggazdagabb embere lett. Ez nem kellemetlen a Fidesznek?

Ha jogszerűtlen, az ellen fel kell lépni. És itt akár pontot is tehetnék. De az is igaz, hogy azzal „kinek mennyi pénze van, és hogyan él ezzel pénzzel”, egy látszategyenlőséghez szokott társadalomban könnyebb hangulatot kelteni, mint egy olyan országban, ahol az emberek megszokták, hogy vannak gazdag emberek, és a gazdagságukból következő lehetőségeikkel élnek is. 

Mégiscsak a miniszterelnök fociakadémiájának vezetőjéről és falubeli barátjáról van szó, nem egy Fidesztől független szereplővel történik meg ez a mesés gazdagodás, hanem egy Fidesz-kormány alatt a kormányfő legközelebbi barátjával. Ráadásul egy olyan emberrel, aki nyíltan el is mondta, hogy a Fideszt támogatja. Ebben a fénytörésben sem lehet problémás önöknek Mészáros személye?

Mutasson még olyan pártot Magyarországon a Fideszen kívül, amely jelentős ügyekben kimondta, hogy a jogszerűtlen gazdagodás nem megengedhető. Egyes bírósági ügyek éppen most zajlanak. Szerintem ez egy követendő példa. 

A keresztény értelmiség kritikái

A 2018-as választások után jelent meg az Idők jelei című, keresztény konzervatív értelmiség által jegyzett kiadvány, amelynek bemutatóján azt mondta, hogy végre méltányos és őszinte kritika. Ebben a füzetben elég kemény állítások voltak, például hogy „egyes gazdasági szereplők gazdagodásának mértéke aláássa a közéleti szereplők hitelességét”, vagy hogy „a kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad”. Kikől van itt szó?

2015 óta minden évben kiadtunk ilyen köteteket alapítványunk támogatásával. Büszke is vagyok rá, mert azt jelzi, hogy van egy olyan szellemi-erkölcsi légkör a jobbközép, polgári, nemzeti keresztény értelmiségiek oldalán, amelyben ilyen mondatokat is le lehet írni. Én ezt az élet természetes részének tartom. 

Nem értek egyet azzal a beállítással, hogy ha valaki ilyeneket mond, akkor leszakad az ég, és kilóg a lojalitásból. Egy kormányzatnak az is a dolga, hogy azokkal, akik egyébként támogatják, igenis vitassa meg ezeket a kérdéseket.

Kikre gondoltak az említett idézetekben?

Talán azokra is, akik ellen jelenleg büntetőeljárások folynak, az ő mentelmi joguk felfüggesztését a Fidesz-frakció is megszavazta. 

Kinek szólt az a mondat, hogy „a keresztény embertől távol áll az erőből politizálás”?

Nem értek egyet ezzel a mondattal. Erő nélkül nem lehet politizálni. Azért is vagyok inkább otthon az egyházi világban, mert a politikában számos esetben valóban olyan eszközöket kell használni, és olyan módon kell az ellenfél fölé kerekedni, amely a keresztény értékrend alapján megkérdőjelezhető. Mindaddig, amíg ezek az eszközök nem kerülnek olyan súlyba, hogy a kormányzás értelmes és jó céljait elhomályosítsák, addig az ember ezt lenyeli. Amikor pedig úgy gondolja, hogy ez már nem így van, akkor fel kell emelnie a hangját. Az Orbán kormány esetében nem ez a helyzet. 

Én úgy látom a mostani kormány működését, hogy van egy csomó kampányeszköz, ami nem felel meg az ízlésemnek, én nem alkalmaznám, adott esetben szót is emelek ellenük. Másrészt viszont úgy gondolom, hogy 2010 óta Orbán Viktor kormányai olyan pozitív változásokat hoztak az országban, amelyek messze felülírják, hogy milyen, számomra nem mindig tetsző eszközöket is használnak. Családpolitika, romaintegráció, de a migráció kérdése is ide sorolandó. Az, hogy Európában senki nem mondta ki ilyen határozottan, hogy a migráció – ami csak most kezdődik igazán – tönkre fogja tenni ezt az egész kontinenst. 

Ennek a veszélyérzetnek a fenntartása helyes és szükséges, de ezt a médiában és egyes politikusi megszólalásokban nem mindig sikerült úgy fenntartani, hogy ne sértse a migránsok emberi méltóságát. Ők is Isten teremtményei, legalább annyira a migráció áldozatai, mint amennyire mi is áldozatok leszünk, ha nem folytatunk erről értelmes vitát.

Orbán alternatív csatornái 

Mit szólt ehhez a kötethez a miniszterelnök?

Volt erről vita a Fidesz elnökségében. Voltak, akik azt mondták, hogy ez már túlzás.

De Orbán mit mondott?

Azt mondta, hogy teljesen rendben van, és folytassuk ezt a munkát. Két kötetet személyesen adott át neki Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének akkori elnöke. Az elsőt Orbán Viktor mutatta be egy konferencián. 

Visszatérő toposz a sajtóban is, hogy Orbán Viktor a jó király, akit rossz tanácsadók vesznek körül, ezért nem találkozik eléggé a valós helyzettel.

Nekem erről pont ellenkező tapasztalatom van a kormányzás idejéből. 

Orbán Viktor folyamatosan azzal „hiszterizált” engem is személyesen, és más minisztereket is, hogy mindig megvoltak az alternatív csatornái arra, hogy megtudja, mi a valós helyzet egy területen, ahol adott esetben egy minisztériumi jelentés elfedi a hibákat, és kiemeli azokat a tényeket, amelyek az ő igazát támasztják alá. 

A miniszterelnök ebben mindig világbajnok volt. Ha kell, a kislánya iskolájának a portásától, alternatív elemző csoportoktól, a roma barátaitól, a főorvostól, egy óvónőtől, a házukon dolgozó kőművestől vagy akár a feleségétől, de mindig begyűjti az információkat. Rengeteg alternatív csatornája van. 

Előfordult olyan, hogy Orbán elé került egy minisztériumi jelentés, ő pedig azt mondta, hogy nem hisz ennek, mert ő ezt máshogy tudja?

Hogyne. Volt olyan eset is, amikor egy miniszter komoly felelősségvonásra került, mert kiderült, hogy valami nem úgy van, ahogy a tárcája jelentésében állítják. 

Az önkormányzati választás után megjelentek olyan vélemények a Fideszben, hogy a párt vezetése nem megfelelően mérte fel a helyzetet.

Szerintem Orbán az ország helyzetét alapvetően valósan ítéli meg, de hogy milyen volt a kampánystáb és néhány miniszter valóságérzékelése, azt nem minősíteném. Ha vannak problémák, akkor inkább itt vannak. Felelősek azok a fideszes politikusok is, akik hatalmi arroganciából úgy gondolják, hogy nekik már ezzel nem kell foglalkozni, mert nem érzékelték, hogy vége van annak a kilenc kegyelmi évnek, amikor mindig mi nyertünk. Fel kell ébredni. 

Karácsony és a köztévé

Látta a köztévé Karácsony Gergellyel készült interjúját?

Igen. 

Hogy tetszett?

Nem néztem végig, mert nem bírtam. Azzal a Skrabski Fruzsina-kommenttel értek egyet, hogy komoly szakmai hiba történt. Gyengébb színvonalon, mint annak idején Gyurcsányék alatt a Napkeltében, de a szándék ugyanaz volt: bebizonyítani a beszélgetőpartnerről, hogy képmutató és nincs igaza. Szerintem Karácsony egyébként számos esetben képmutató, de ezt ügyesebben is be lehetett volna mutatni. Pláne, mert így nem is sikerült. 

Akkor az egy jogos alapállás, hogy ha a Napkelte az akkori baloldali kormányt támogatta, akkor most a közmédiát a Fidesz is a saját politikai céljaira használja?

Szerintem az a dolga egy közszolgálati riporternek, hogy a politikusokat szembesítse az egyértelmű, képmutató viselkedésükkel. De ezt úgy kell megtenni, hogy a riportalany is elmondhassa, ami neki fontos. A méltányosság egy olyan politikai szereplővel szemben is fontos, akit alapvetően képmutatónak tartunk. 

A közmédiában rendszeresen keményen beleszállnak ellenzéki politikusokba, fideszesekkel nem történik ilyesmi.

Szerintem jót tenne a kormánypárti politikusoknak is, ha szembesítenék őket a kijelentéseikkel, és kritikus kérdéseket tennének fel nekik a közszolgálati médiában. 

Az elmúlt tíz év folyamatait és tendenciáit figyelembe véve lát esélyt konszolidációra?

Talán nem bírja majd mosolygás nélkül hallgatni, amit mondani fogok, és talán még képmutatóan is hangozhat, mégis kimondom: én imádkozom ezért. Vagyis magam és közösségem lelki energiáit mozgósítom azért, hogy ne csak a közélet, de a kultúra, a családok világa és az élet többi területe is erkölcsösebb és békésebb legyen. Én hiszek „a szeretet és összefogás erejében”, ha nem is biztos, hogy ezzel választást lehet nyerni.