Hamis tanúzással vádolják a lúgos orvos titkárnőjét

Hivatalból egyetlen hatóság sem tett feljelentést, pedig a lúgos orvos áldozata és ügyvédje már a nyomozás lezárása után jelezték, hogy Bene Krisztián és a kórház ápolási igazgatójának titkárnője sem mondott igazat. Az ügyészség ráadásul annak idején többek között a két nő vallomása miatt akarta megszüntetni a nyomozást.

A két titkárnőt 2015-ben a lúgos támadásként elhíresült ügy áldozata, Renner Erika és jogi képviselője azután jelentették fel, hogy az iratismertetésen elolvasták a vallomásokat. A támadás óta hét év telt el, az ügyben két éve jogerős ítélet született, de a Fővárosi Nyomozó Ügyészség csak idén januárban

Rab Ferenc a Fővárosi Főügyészség helyettes-szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy azért tartottak eddig a hamis tanúzás miatt indított büntetőügyek, mert meg kellett várni, hogy az alapügyben jogerős ítélet szülessen, az pedig öt évig húzódott.

„Azt mondta Éva, írjak egy ilyen nyilatkozatot”

A Budai Irgalmasrendi Kórház igazgatója 2013. március 12-én támadta meg volt barátnőjét, miután a nő pár hónappal korábban szakított vele. Renner Erikát megkötözte, elkábította és a maró lúgot locsolt a nő nemi szervére és annak környékére. 

A támadás után a rendőrök több tanút is meghallgattak, többek között a két titkárnőt is. Arról kérdezték őket, hogy a támadás reggelén, mikor látták először Bene Krisztiánt a kórház épületében. Ez azért volt fontos kérdés, mert a támadás reggel háromnegyed nyolckor történt a nő San Marco utcai lakásában, Bene titkárnője pedig azt állította a nyomozóknak, hogy a kórházigazgató akkor már bent volt a munkahelyén.

2013. március 12-én 8 óra 30 körül érkezett meg a munkahelyére, ekkor a nyitott ajtón keresztül nem látta dr. Bene Krisztiánt, vele aznap 8 óra 45 perc körüli időpontban találkozott először

– mondta a rendőröknek K. Éva Etelka.

Bár a másik titkárnő, P. Magdolna a rendőröknek azt állította, hogy Benével aznap csak „fél 11 körül, az osztályvezetői értekezlet előtt találkozott”, K. Éva Etelka kérésére két nappal a támadás után egy nyilatkozatot küldött az orvos akkori ügyvédjének, Bánáti Jánosnak. Ebben leírta, hogy

A nyomozást először 2014 nyarán zárták le, és bár a rendőrség vádemelést javasolt, a Fővárosi Főügyészség megszüntette az eljárást. Ezt azzal is indokolták, hogy a támadás időpontja és aközött, hogy Bene „legkésőbb háromnegyed kilenckor” beért a kórházba 45-60 perc telt el. Az ügyészség szerint ezalatt akár el is követhette a bűncselekményt, de

az időtartam szűkös volta mégis kételyeket ébreszt dr. Bene Krisztián elkövetői voltát illetően.

A megszüntető határozat ellen Renner Erika panasszal élt, a nyomozás pedig újraindult, a rendőrség tovább dolgozott. 2014. november 17-én újra kihallgatták P. Magdolnát, akit többször is figyelmeztettek a hamis tanúzás következményeire. A titkárnő ezután ismerte el a nyomozóknak, hogy 

Éva mondta nekem, írjak egy ilyen nyilatkozatot, hogy látta a főigazgató urat abban az időben. Utána rettenetesen viselkedtem vele, hogy csinálhatott ilyet velem?

A kihallgatáson kiderült, hogy tíz perccel azután, hogy a titkárnők elküldték Bene ügyvédjének a nyilatkozatot, P. Magdolna felhívta Bánáti irodáját és valakitől kérte, hogy „töröljék az egészet, mert erre nem vállalkozik.” A rendőröknek ezen a kihallgatáson azt is beismerte, hogy a kórházigazgatót csak az értekezlet előtt pár perccel, fél 11 körül látta.

Az ügyészség őt végül csak megrovásban részesítette, a másik titkárnő viszont büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás felbujtóként elkövetett bűntette és gondatlanságból elkövetett hamis tanúzás vétsége miatt állhat bíróság elé.

A bíróságon sem működött az alibi

A védelem legfontosabb mankója az igazgató állítólagos alibije volt. Bene azt állította, hogy a bűncselekmény idején a kórházban volt, csakhogy ez az alibi a bíróságok előtt sem állt meg, feljelentést azonban hivatalból senki nem tett. 

Az ügyet első fokon Mikó Gergely bíró tárgyalta, aki szerint az kiderült, hogy Bene Krisztián a támadás napján, kora reggel bement ugyan a kórházba, de 6 óra 30 perc és 9 óra között senki sem látta az épületben. A bíróság úgy látta, hogy az egyébként maratonokat futó, sportos vádlottnak minden módja és lehetősége megvolt arra, hogy ezalatt elkövesse a támadást, és megjárja a mindössze 1,8 kilométeres távot a nő lakása és a kórház között.

A megismételt másodfokú eljárás alatt Ujvári Ákos tanácsa is arra jutott, hogy az alibit igazoló titkárnő előadása „nem volt meggyőző. Szavahihetőségét komolyan megkérdőjelezte”, hogy

• az okmányirodából – ahol állítása szerint nem ügyet intézett csak felvilágosítást kért −, már 8 óra 30 percre beért a munkahelyére;
• rávette a kolléganőjét, hogy tegyen nyilatkozatot, miszerint a kórházigazgató  8 óra 30 és 8 óra 45 perc között látta a kórházban, melyet e-mailen elküldött az orvos ügyvédjének;
• a nyomozás alatt és az elsőfokú tárgyaláson tett ellentmondásos vallomásai;
• valamint, hogy a vádlott a nyomozás alatt azt mondta a rendőröknek, hogy március 12-én csak 9 óra 30 perckor találkozott a két titkárnővel.

Vádemelés a levelet küldő rab ellen is

2017 júniusában az ügyet már harmadfokon, a Kúria tárgyalta, amikor az utolsó pillanatban egy meglehetősen furcsa levéllel állt elő az első-és másodfokon is bűnösnek talált orvos ügyvédje, Szekér Gyula. A több oldalas, kézzel, de nyomtatott betűkkel írt levelet az ügyvédnek címezték, az írója úgy mutatkozott be, mint a Budapesti Fegyház és Börtön jogerősen elítélt fogvatartottja. Az eredeti levélen szerepelt a levél írójának, és még az anyja neve is, de a Kúriának elküldött példányon ezeket kitakarta az ügyvéd. 

A levél lényege, hogy:

Bár a vádlott ügyvédje a beadványában akkor kifejezetten azt kérte a Kúriától, hogy ismertesse a levél lényegét, ám ez nem történt meg. A levelet ehelyett az ügyész hozta szóba, miután azt a Legfőbb Ügyészség is megkapta. Szűkszavúan csak annyit mondott az ügyben, hogy ez nem tartozik a Kúrián tárgyalt büntetőügyhöz, de feljelentésként értékeltek egy bizonyos becsatolt levelet, és feljelentéskiegészítést rendeltek el az ügyben.

Renner Erikáék a levéllel csak a tárgyaláson szembesültek, és a nő párja, Balogh Attila 2017. június 14-én hamis tanúzás valamint rágalmazás miatt is feljelentést tett. Nem sokkal később a Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a levél íróját beazonosították és megállapították, hogy 

a levél valótlan tartalmú.

Ugyanakkor azt is közölték, hogy a büntető törvény rendelkezése szerint, a hamis tanúzás miatt addig, amíg az alapügy nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság – azaz a bíróság − feljelentése alapján indítható. 

A Fővárosi (akkor még Budapesti) Nyomozó Ügyészség a hamis tanúzás bűntette miatti feljelentést ezért akkor – a törvény által megkívánt feljelentés hiánya miatt – elutasította. „E törvényi akadály elhárultával, azaz az alapügy jogerős befejezését követően a feljelentést az ügyészség haladéktalanul elbírálja”, ígérték akkor. Az ügyészség tavaly decemberben végül hamis vád bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen.

(Borítókép: Bene Krisztián a 2018. február 16-i tárgyaláson. Fotó: Ajpek Orsi / Index)