A dunaújvárosi időközin óriásira nőtt a szakadék város és falu között
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Múlt vasárnap, az összes ellenzéki párt által támogatott jobbikos Kálló Gergely megnyerte az időközi parlamenti képviselőválasztást Dunaújvárosban. Kállót a DK, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd is támogatta, ilyen összefogásra korábban nem volt példa.
Az összefogásnak meg is lett az eredménye: bár a részvétel (29,07 százalék) jócskán elmaradt a 2018-as (69,41) választásétól, az ellenzéki jelölt most a szavazatok jóval nagyobb (56,29 százaléknyi) szeletét szerezte meg, mint 2018-ban a szintén a jobbik színeiben mandátumot szerző Pintér Tamás (43,53). A Fidesz által támogatott független jelöltet, az iváncsai polgármestert, Molnár Tibort a választók 37,72 százaléka támogatta, szemben a 2018-as jelölt (Galambos Dénes) 39,56 százalékos eredményével.
Az elmúlt évek országos választásainál az volt az általános vélekedés, hogy az alacsony részvétel a Fidesznek kedvez. A Fidesz törzsszavazói jóval elkötelezettebbeknek bizonyultak, mint a többi párté, és egyetlen ellenzéki erőnek sem voltak a Fidesz-pártigazgató Kubatov Gábor által fémjelzetthez hasonlítható, a választókat mozgósító erőforrásai. Ez most Dunaújvárosban megdőlt, ami biztosan összefügg az összellenzéki összefogás mobilizáló hatásával. A szavazatkülönbség mindenesetre két éve csak bő 1864 volt, most viszont kevesebb mint feleakkora részvétel mellett is 3595-tel többen szavaztak Kállóra, mint a Fidesz által támogatott Molnár Tiborra.
A különbség miatt megnéztük, hogy miként alakultak a szavazatok az egyes szavazókörökben. A dunaújvárosi egyéni választókerület 8 kisebb települést is magába foglal, azt pedig már az elmúlt két választás megmutatta, hogy a Fidesz a nagyobb városokban egyre inkább teret veszít, míg a kisebb településeken kicsit erősödik vagy tartja magát. A két folyamat nincs egyensúlyban, januárban már a kormánypárti Századvég ingerküszöbét is elérte a Fidesz népszerűségének csökkenése.
Nem cáfolt rá erre a folyamatra a Dunaújvárosi időközi sem. A Fejér megyei 4. országgyűlési egyéni választókerülethez tartozó nyolc falu 33 szavazókörében a Fidesz támogatottsága átlagosan 7,17 százalékkal erősödött. Az erősödésből oroszlánrészt szerzett Iváncsa (29,19), Adony (18,38) és Pusztaszabolcs (8,88), amit leginkább az magyarázhat, hogy a Fidesz által támogatott Molnár Tibor Iváncsa polgármestere, Adony és Pusztaszabolcs pedig közvetlenül határos Iváncsával.
Négy, Iváncsától távolabbi községben (Ercsiben, Kulcson, Nagyvenyimben és Rácalmáson) 3-6 százalékkal erősödött a Fidesz, Perkátán pedig 3,9 százalékot veszített.
Ehhez képest 2018 áprilisa óta a 47 dunaújvárosi szavazókörben 7,81 százalékot veszített a kormánypárt. Tehát miközben 2018-ban a Fidesz támogatottságának aránya Dunaújvárosban 36, a környező falvakban pedig 46 százalékos volt, az adatok mostanra 28 és 53 százalékra módosultak: 10-ről 25 százalékra nőtt a különbség.
(Borítókép: Bődey János / Index)