És az nem baj, hogy Karácsony is bevezette a rendeleti kormányzást?

D  YT20200314007
2020.03.24. 18:47
Kedden több kormánypárti politikus is kifogásolta, hogy az ellenzék, illetve a szerintük ellenzéki sajtó nem kritizálja a Karácsony Gergely által kihirdetett veszélyhelyzeti "rendeleti kormányzást" a fővárosban. Megnéztük, jogilag mi a helyzet.

Kocsis Máté a Fidesz-KDNP parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón jelentette ki: álságosnak tartja, hogy miközben az Országgyűlés (az ellenzéki ellenszavazatok miatt) nem erősítette meg a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit a koronavírussal kapcsolatban, ezzel egyidejűleg viszont Karácsony Gergely rendeleti kormányzást vezetett be Budapesten. Hozzátette, hogy a fővárosi közgyűlés nem is ülésezik, ezzel szemben a parlament ülésezik. 

Nagyon furcsállom, ha az egyiket kifogásolta az ellenzék, akkor vajon a másikat miért nem kifogásolta.

– szögezte le.

Gyakorlatilag ugyanezen logika mellett érvelt Dömötör Csaba államtitkár is a Parlamentben. Szerinte hazugság az az ellenzéki állítás, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésével teljhatalma lett Orbánnak, ugyanis a törvény világos: a rendkívüli jogosítványok a járvánnyal függenek össze. 

A politikus szerint az sem garantálható, hogy a tömeges megbetegedések szakaszában meg lehet őrizni a parlament döntésképességét, a vírustörvénnyel erre a helyzetre is készülnek. Felidézte, hogy Karácsony Gergely a járvány miatt nem hívta össze a Fővárosi Közgyűlés márciusi ülését.

Akkor miért nem diktatúráztak?

kérdezte Dömötör.

Mire is hivatkoznak a kormány képviselői? Mint azt megírtuk, hétfőn Karácsony Gergely bejelentette, hogy járványügyi kockázat miatt elmarad a fővárosi közgyűlés következő ülése.

A testületi ülés helyett a főpolgármester a veszélyhelyzetre vonatkozó jogszabályok, azaz a katasztrófavédelmi törvény értelmében maga dönt az előterjesztésekről úgy, hogy előtte röviden egyeztet róluk a közgyűlési frakciókkal. Ebből lényeges elem, hogy

ezt a döntési metódust egy törvény, azaz a veszélyhelyzetre vonatkozó jogszabály írja elő, nem Karácsony találta ki hirtelen megvilágosodása eredményeképpen.

Veszélyhelyzetben ugyanis a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja a 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) szerint. A helyzet is addig marad így, amíg a veszélyhelyzet véget nem ér. 

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a Facebookon ezekre a felvetésekre egy nyilvános poszt alatti nyilvános kommentben azt írta, most a fővárosi közgyűlésben

  • "csak a legszükségesebb döntéseket terveztük fel
  • minden frakcióval egyeztetés történik döntéshozatal előtt, és úgy születik döntés."

"A veszélyhelyzetben a hatáskörök az önkormányzatról a (fő)polgármesterre szállnak, közgyűlést egyébként sem lehet összehívni. Az adott körülmények között megteszünk mindent annak érdekében, hogy valamennyi frakció és a függetlenek álláspontja is tükröződjön az elfogadott rendeletekben, amelyek valóban a legszükségesebbekre korlátozódnak"

Annyira jó lenne nem összekeverni a szezont a fazonnal.

- írta.

Hogy biztosan lássunk helyi szinten, megkérdeztük Láng Zsoltot, a fővárosi közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának vezetőjét is. Mint elmondta, veszélyhelyzetben, például egy mostani világjárvány idején természetes, hogy a választott vezetők és a megfelelő szakemberek többletjogosultságokat kapnak az állam és hatékony működtetése és a védekezés érdekében. 

Láng hozzátette: a főpolgármester a jogszabályokat alkalmazva veszi át a hatásköröket a bizottságoktól és a közgyűléstől. 

Feltételezzük és reméljük, hogy ezt nem hatalmi törekvései és a PR tevékenysége érdekében teszi. Amiben kéri, egyeztetünk vele, figyelemmel követjük minden intézkedését.

– közölte a Fidesz frakcióvezetője. 

Ugyanakkor Láng kifejezte azt is, hogy ugyanezt a hozzáállást várták volna az országgyűlés ellenzéki politikusaitól is. Szomorú, hogy nekik ebben a helyzetben is csak az önös politikai érdekük és nem az emberek élete és megélhetése számít, zárta véleményét.

A sok indulatot kiváltó koronavírus-törvény tervezetéről ebben a cikkben foglaltunk össze minden tudnivalót:

Mobiltelefonos távszavazás a jövő?

Ha elhúzódik a veszélyhelyzet és komolyodik a járvány, a jövőben előfordulhat, hogy akár a Parlamentben, akár az önkormányzatoknál, akár egyéb köztestületeknél mégis szavazni kell egyes ügyekben. Erre a lehetőségre készített el két programozó olvasónk, Gulyás Attila és Kókai Krisztián egy szavazós telefonos applikációt, aminek logikája alapján a jövőben akár megoldható lehet a távszavazás is, persze nyilván jogszabályi alátámasztással tudna ez működni. Az alkalmazás működését ebben a videóban magyarázzák el:

Az E-Demokrácia app működése

(Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester a fővárosi operatív törzs rendkívüli ülése után a Városháza épületében 2020. március 14-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!