Szervác, Imola
12 °C
16 °C

A kormány azt ígéri, kevesebb lesz a tarvágás a magyar erdőkben

D  VG20110526025
2020.04.09. 15:12 Módosítva: 2020.04.09. 16:59

A klímaváltozás elleni küzdelem kulcsa nemcsak a fásítás, hanem a meglévő erdőterületek megőrzése és minőségi fenntartása, ennek egyik legfontosabb eszköze az örökerdő-gazdálkodás kiszélesítése - írja legújabb közleményében az Agrárminisztérium. A folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módszerek szélesebb körű alkalmazása érdekében pedig május elsejétől hatályba lépnek a kormány és az Agrárminisztérium kapcsolódó új rendeletei.

Az erdőgazdálkodás hatékony és hosszú távú válaszokat kínál a klímaváltozás negatív hatásaira, az erdőtelepítések és fásítások mellett azonban elengedhetetlen a meglévő erdőterületek megőrzése, alkalmazkodásuk segítése a változó környezeti viszonyokhoz - írják a közleményben. "Az erdők természeti értékének fenntartására, klímavédelmi funkciójának megerősítésére az egyik legfontosabb eszköz az örökerdő-gazdálkodás" - olvashatjuk. 

Az örökerdők nem azonos életkorú egyedekből állnak, hanem a csemetéktől a matuzsálemekig sokféle korú, és a fajok tekintetében is változatos fákból. Az örökerdő-gazdálkodás során megvalósuló folyamatos erdőborítás lényege, hogy nem keletkeznek nagy vágásterületek, az erdő képe nem sérül, mert egyesével vagy kisebb csoportokban válogatják ki a kitermelendő egyedeket, amik helyén a fiatal fák lehetőséget kapnak a növekedésre.

Az örökerdő-gazdálkodásban a Pilisi Parkerdő Zrt. vállalt úttörő szerepet, itt olvashatnak erről

Az egységes ökoszisztémaként kezelt örökerdők ellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben: az újonnan érkező kártevőkre, az inváziós növényfajokra és a szélsőséges időjárási helyzetekre annál jobban tud reagálni az erdő, minél változatosabb fajösszetételű és szerkezetű - tették hozzá.

Az AM közölte: a Nemzeti Erdőstratégia mellett "a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló" nemzeti stratégia is célul tűzte ki azoknak az erdőterületeknek a növelését, amiket folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódokban kezelnek.

Magyarországon 24 ezer hektáron folytatnak örökerdő üzemmódú és 74 ezer hektáron átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást. Közlésük szerint mivel az elmúlt időszakban az erdőgazdálkodók egyre nagyobb arányban alkalmazzák ezeket az üzemmódokat, ezek a területek az elmúlt 10 évben közel ötszörösére nőttek.

A most megjelent szabályozás állítólag több szakmai kérdést is felold, és ezekre rugalmas megoldási kereteket kínál, miközben az erdők természetességének növelését az erdőgazdálkodás eszközeivel is segíti - írják.

A szakmai keretekről szóló szabályozás kidolgozásában aktívan részt vettek a szakmai civil szervezetek is.

A rendelettől azt várják, az erdőgazdálkodók számára kiszámíthatóbbá és vonzóbbá válik a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok alkalmazása, és a gazdálkodók várhatóan nagyobb bizalommal vállalkoznak ennek az erdőművelési rendszernek a bevezetésére.

A WWF szerint természetvédelmi erdőkezelés kéne

A rendeletről megkérdeztük a WWF Magyarországot, akik elmondták, hogy ők nem vettek részt a kidolgozásban, de nagyra értékelik a kormány azon törekvését, hogy a meglévő erdőterület minőségének javításával lépne fel a klímaváltozás ellen. A tarvágások ugyanis csökkentik az erdők ellenálló képességét, és kedvezőtlenül hatnak a helyi klíma jellemzőire is - ami a települések körüli, gyakran közjóléti célokat is betöltő erdők esetében különösen aggályos - válaszolta kérdésünkre Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Az örökerdő üzemmód térnyerését pozitív elmozdulásnak látják, de azt írják, az elmúlt 15-20 év során ennek az üzemmódnak a részaránya 1% közelében maradt, és nagy részük a főváros, illetve a Duna-kanyar környékére korlátozódik. Az ország erdeinek több mint 90%-a a hagyományos ún. vágásos üzemmódban van - ami síkvidéken alapvetően a tarvágást jelenti, védett és nem védett területeken egyaránt.

Az árterek erdei - ahogyan Tiszaug példája is mutatta - az ártérrendezési projektek miatt különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Hegyvidéken a Bükki Nemzeti Parkban található Tarkő melletti, 180 éves erdőtömb letermelése keltett komoly visszhangot egy évvel ezelőtt.

Az örökerdővel kapcsolatos rendelet a WWF tudomása szerint pontosan szabályozza az üzemmód gyakorlati megvalósítását, de ennek önmagában nem egyenes következménye, hogy növekedni fog az örökerdők területe. A területi arány javulása csak a törvényi szabályozás jelenleginél célzottabb előírásai segítségével indulhatna be, vagy az EU-s források megfelelő felhasználásával, a támogatási rendszereken keresztül. Állami erdőterületeken az előbbinek, magánerdőkben az utóbbinak lenne döntő jelentősége.

A WWF Magyarország álláspontja szerint az éghajlat- és természetvédelmet mindenekelőtt az olyan erdőterület növelésével lehetne elérni, ahol nincs gazdasági célú fakitermelés. Ilyen, kizárólag természetvédelmi erdőkezeléssel érintett erdőket valamennyi nemzeti parkban létre kellene hozni, valamint az országban nagyon kis arányban még fellelhető értékes, idős erdők is kíméletet érdemelnének.

(Borítókép: Varga György / MTI)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.

15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
3799 Ft
3230 Ft