Jusztin
13 °C
30 °C

Feljelentést tett a bírósági vezetők Handó-levele ügyében a Transparency International

B RKL20161126009
2020.06.19. 17:22
Látszólag megegyezik Tatár-Kis Péter aláírásával a Fővárosi Törvényszék most kinevezett elnöke nevében, állítása szerint felhatalmazása nélkül a Handó Tündének címzett, zavarba ejtő stílusban hálálkodó levélen szereplő szignó, a legnagyobb magyar bíróságot vezető bíró mégsem tett és tesz lépéseket a személyes adataival történt, állítása szerinti visszaélés kivizsgálása érdekében. Nem indított érdemi vizsgálatot Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal – éppen Handó Tündét váltó – elnöke sem, holott az példátlan, hogy valaki következmények nélkül visszaélhessen egy ilyen magas rangra kinevezett bíró aláírásával.
  • Személyes adattal való visszaélés áldozata, vagy nem szavahihető a Fővárosi Törvényszék frissen kinevezett elnöke?
  • Miért nem indított vizsgálatot az Országos Bírósági Hivatal elnöke, ha tudott az elhíresült Handó Tündének hálálkodó levél körüli problémákról?
  • Ki, hol, és mikor írta alá a Handó Tündének zavarba ejtő stílusban hálálkodó levelet a magyar bírósági vezetők közül?

Miközben az ORFK a napokban azt állította, nem érkezett feljelentés a Fővárosi Törvényszék eddigi megbízott, e héttől kinevezett elnökének állításai, pontosabban az aláírásával való visszaélés gyanújával kapcsolatban, az Index birtokában lévő dokumentumok szerint a Transparency International Magyarország már a múlt héten a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól kérte a Tatár-Kis Péter névaláírásával kapcsolatban felmerült visszaélés kivizsgálását.

A BRFK érkeztető visszajelzését is lapunk rendelkezésére bocsátotta Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója, aki szerint súlyos kérdéseket vet fel az ügy, amelyben Tatár-Kis a feltételezett visszaélés áldozata. A feljelentést ismeretlen elkövető ellen tette az antikorrupciós szervezet, amely az Index cikkére hivatkozva bűncselekmény gyanúját fogalmazta meg.

A Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) volt elnökének sajátos stílusban hálálkodó levél egyik aláírójaként ugyanis Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke van feltüntetve, és a levél tartalmazza is Tatár-Kis névaláírását. A levél alapján ugyanakkor nem állapítható meg, hogy a legnagyobb magyar bíróságot vezető elnök aláírása tőle származik-e, áll a TI feljelentésében.

Emlékezetes, Tatár-Kis Péter a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletén, a Groupama Arénában az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) korábban elnöklő Handó Tündének írt, korábban nyilvánosságra került levéllel kapcsolatban több száz bíró jelenlétében azt mondta, hogy:

Ezt a levelet Dr. Tatár-Kis Péter nem írta alá, sem a saját nevében, sem a Fővárosi Törvényszék bíráinak képviseletében. Tatár-Kis Péter ezen levél elkészülésének időpontjában egy európai uniós ülésen vett részt Stockholmban. Ezt a levelet nem látta, nem ismerte tartalmát.

A TI és Ligeti Miklós álláspontja az, hogy amennyiben a Tatár-Kis Péter névaláírás nem a névtulajdonostól származik, úgy felmerül a Büntető Törvénykönyv vonatkozó pontjába ütköző

személyes adat jogosulatlan kezelésével elkövetett személyes adattal visszaélés vétség lehetősége.

Ezért az ügy tisztázását, valamint az esetleg megvalósult bűncselekmény körülményeinek teljes körű feltárását, továbbá – amennyiben a feltételezett törvénysértés alátámasztást nyer – a felelős személyek kilétének a megállapítását és felelősségre vonásukat kérte a BRFK-tól.

Az emlékezetes stílusú levélen összesen 24 bírósági vezető gépelt neve és elvileg saját aláírása szerepel, akiket a megjelenésekor kiszivárgott hírek szerint ezért külön Budapestre rendeltek. Az aláírók között szerepelt az azóta a bírósági honlapról eltüntetett, de más forrásból még mindig fellelhető dokumentumon Tatár-Kis Péter is, aki tehát 2019 novemberében, sőt azóta sem jelezte hivatalosan sem a Fővárosi Törvényszéken, sem pedig a bírósági igazgatásért felelős OBH-nál, hogy visszaéltek az aláírásával. Mivel azonban a Groupama Arénában elhangzott kijelentések valóban gyanút vetnek fel, kérdésekkel fordultunk Senyei Györgyhöz, az OBH – Handó Tündét váltó – elnökéhez.

Tatár Kis Péter
Tatár Kis Péter
Fotó: birosag.hu

Az OBH-elnök szerint nincs dolga azzal, ha visszaélnek egy bíró nevével

Még a múlt héten azt tudakoltuk az OBH-tól, jelezte-e bármilyen módon az igazgatási szervezet felé a Fővárosi Törvényszék elnöke, hogy visszaélhettek személyes adataival. Tudni szerettük volna azt is, tett-e az OBH elnöke lépéseket az ügy kivizsgálására, indított-e belső vizsgálatot, tett-e esetleg ő maga feljelentést a bírósági szervezet integritását súlyosan sértő bűncselekmény gyanúja miatt. Megkérdeztük Senyei Györgytől azt is, előfordulhat-e, hogy következmény nélkül marad, hogy egy független magyar bíró, és főként egy bírósági vezető aláírásával visszaélnek.

Az OBH-nak küldött kérdéseink között azt is felvetettük, hogy miután decemberben és januárban az OBH elnöke sajtóhírekre reagálva igazgatási, majd fegyelmi vizsgálatokat is kezdeményezett a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetőket érintő gyanúk, feltételezések ügyében, majd ezen vizsgálatok lezárultáig elhalasztotta a Szegedi Törvényszék vezetői pályázatában való eredményhirdetést, pontosabban eredménytelenné nyilvánította a pályázatot, most a Groupama Arénában elhangzottak, és Tatár-Kis szavainak nyilvánosságra kerülése után felmerült-e Senyei Györgyben az, hogy az ügy kivizsgálásának idejére szintén indokolt lenne elhalasztani a Fővárosi Törvényszék új elnökének kinevezését.

Mindezekre szerdán, miután az OBH-elnök már kinevezte az – egyébként nem először botrányba keveredett – Tatár-Kis Pétert, azt válaszolták az Indexnek, hogy

a "stílusában, a használt patetikus kifejezések halmozásával az OBH vezetésének felfogásával össze nem egyeztethető" levéllel összefüggésben sem belső vizsgálatot, sem egyéb eljárást nem kezdeményezett Senyei György.

Ugyanakkor az OBH-elnök "a levél keletkezési, illetve aláírási körülményeire vonatkozó tények megállapítása érdekében írásban megnyilatkoztatta az érintetteket". A nyilatkozatokból pedig számára kiderült, hogy "a levél célja annyi volt, hogy az érintettek elköszönjenek az OBH leköszönő elnökétől”.

Felhívásra dr. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke okirattal igazolta, hogy 2019. november 28-29. napjain külföldön tartózkodott, így a levelet nem írta alá. A beszerzett nyilatkozatokból nem volt megállapítható, hogy nevezett bárkit felhatalmazott volna arra, hogy helyette és nevében a levelet aláírja

– írta az OBH, további kérdéseinket figyelmen kívül hagyva.

Tatár-Kis tehát az OBH válasza szerint sem írta alá a levelet, ugyanakkor nem is hatalmazott fel senkit a nevében történt aláírásra. A Fővárosi Törvényszék elnökének neve mégis szerepel az iraton, amit azonban sem Tatár-Kis, sem az OBH nem tart szükségesnek kivizsgáltatni – például azért, hogy a bírósági szervezetben ne fordulhasson elő hasonló visszaélés a jövőben.

Nem így gondolja a Transparency International, amely meglepődve tapasztalta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság a Népszava kérdésére a napokban azt közölte: a 24 bírósági vezető levelével kapcsolatosan június 17-ig „a rendőrséghez bejelentés nem érkezett, feljelentést nem tettek”. Ligeti Miklós ugyanis még június 10-én feljelentést tett, amiről még aznap visszajelzést is kapott, a BRFK Tevékenység-irányítási Központja fogadta, azt az illetékességének megfelelően továbbították. Sőt, a feljelentés tényéről és annak tartalmáról maga Ligeti tájékoztatta az OBH-t és az Országos Bírói Tanácsot is.

Nem élte meg olyan érdeksérelemként

Az OBH válaszából – idevágó kérdésünk ellenére – nem derült ki, hogy Tatár-Kis Péter bármilyen módon jelezte a levéllel kapcsolatos álláspontját korábban Senyei Györgynek. Csakhogy az OBH elnöke éppen a múlt héten pályázóként meghallgatta a később kinevezett Tatár-Kist, és a bíróság honlapján péntektől elérhető a meghallgatási jegyzőkönyv. Márpedig abból kiderült, hogy Senyei György felkérdezte a pályázót, mondván: “involválva volt” a Handó-levél ügyében. A kérdésre azt mondta:

Tatár-Kis Péter: Nagyon sajnálom, hogy erre a dologra sort kellett keríteni, de miután meg lettem szólítva az összbírói értekezleten, úgy gondolom, hogy reagálnom kellett erre. Mint ahogy korábban is, ha valaki megkérdezte tőlem, mi a véleményen a levélről, elmondtam a véleményemet, illetőleg magát a levél írásának körülményeivel kapcsolatos információimat, tehát továbbra is azt tudom mondani, hogy nem írtam alá azt a levelet. A levél tartalmával kapcsolatos aggályokat megfogalmaztam minden fórum előtt.

Senyei György: Többek között nekem is.

Tatár-Kis Péter: Igen, többek között elnök úrnál is megfogalmaztam ezt az aggályomat.

Senyei György: Ezzel egyet is értettünk.

Tatár-Kis Péter: Stílusában, tartalmában nem helytálló, így van.

Senyei György: Semmiképpen nem alkalmas arra, hogy az publikálásra kerüljön, hiszen magánlevél. Felmerül a kérdés, hogy miért csak akkor jelezte publikusan akár szóban, akár írásban a sajátos helyzetet?

Tatár-Kis Péter: Nem kívántam nyilvánosság elé állni ezzel a problémával a probléma felmerülésének időszakában, hiszen mindenki emlékszik arra, hogy 2019 decemberében milyen események történtek az igazságszolgáltatásban. Gondolok a bírói béremeléssel kapcsolatos vitákra, illetőleg az OBH elnökének személyében történő változásra. Mint ahogy elnök úr is a parlamenti meghallgatáson, illetőleg az egyén meghallgatásain is hangsúlyozta, hogy a békére és a nyugodt intézkedésekre törekszik, ennek megfelelően nem éltem meg olyan érdeksérelemként, ami miatt nyilvánosság elé kellett volna állnom, de mint ahogy ezt korábban elmondtam, aki megkérdezte tőlem, annak elmondtam a történetet. Nem vártam vele, aki megkérdezte, elmondtam, ugyanakkor itt meg lettem szólítva és úgy gondolom, hogy tiszta vizet kellett öntenem a pohárba, vállalva ennek olyan következményeit is, hogy a bírákban ez esetleg visszatetszést vált ki.

Magyarán a személyes adattal történt, vélhető visszaélésről nemcsak Tatár-Kis, hanem Senyei György is tudott korábban.

Frissítés: Senyei György OBH-elnök cikkünk megjelenései után azt közölte lapunkkal, hogy "az állítás valótlan, és ilyen következtetés a Tatár-Kis Péter elnöki pályázatával kapcsolatos meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalma alapján sem vonható le." Az OBH-elnök azt közölte, június 8., az FT összbírói értekezlete előtt nem volt tudomása "a levél keletkezésének körülményeiről, arról, hogy Tatár-Kis Péter nem írta alá a levelet". 

Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Senyei György Barnának az Országos Bírósági Hivatal megválasztott új elnökének eskütétele után az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én.
Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Senyei György Barnának az Országos Bírósági Hivatal megválasztott új elnökének eskütétele után az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 10-én.
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Még hárman nem írták alá, de a papíron mégis szerepel a nevük

Eközben nemcsak Senyei György kért be nyilatkozatot valamennyi érintett bírósági vezetőtől, de az Index is kérdésekkel fordult a levélen szereplőkhöz – Tatár-Kis kivételével, akinek álláspontja közismert. Lapunk 22 bírósági elnöktől kért válaszokat, azért nem 23-tól, mert az OBH elnöke április 1-től fél évre Hámori Attilát bízta meg a Szegedi Ítélőtábla elnöki feladatainak ellátásával, az előző elnök, Kiss Gabriella megbízása pedig március 31-én lejárt, így noha az ő neve szerepelt a Handó-levélen, ma már nem igazgatási vezető, ezért a bírókra vonatkozó szigorú nyilatkozattételi szabályok alapján tőle aligha remélhettünk volna választ.

Ugyanakkor 22-ből 20 bírósági elnök válaszolt lapunknak.

  • Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke megerősítette, hogy a levelet személyesen írta alá. ”A dokumentum aláírására Budapesten, a kiadását megelőzően megtartott Elnöki értekezleten került sor. A tartalmának megismerésére lehetőségem volt”, írta. Azt is megtudtuk hogy Széplaki Lászlótól, a Győri Ítélőtábla elnökétől származik a levélen szereplő aláírása, a dokumentumot pedig ő is "személyesen írta alá" Budapesten, méghozzá az Országos Bírósági Hivatal épületében. Ugyanígy Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla megbízott elnöke is személyesen írta alá a levelet, vélhetően az ominózus elnöki értekezleten, a levél tartalmának megismerését követően.
  • Lényegében ugyanezt a választ adta a tavaly november 28-i vezetői értekezletet megjelölve helyszínként további 14 törvényszéki elnök is. Így kiderült: Kahler Ilona Márta, a Debreceni Törvényszék, Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék, Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék, Andor Szabolcs, a Szombathelyi Törvényszék, Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék, Fekete Zsolt, a Balassagyarmati Törvényszék, Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék, Nyíri Beáta, az Egri Törvényszék, Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék, Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék (időközben leváltott), Turcsánné dr. Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék, Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék, Csorba Zsolt Ödön, a Tatabányai Törvényszék, és Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke is személyesen írta alá a levelet Budapesten, az ominózus értekezleten. Ők mindannyian azt válaszolták, volt lehetőségük megismerni a dokumentum tartalmát annak aláírása előtt, többen ugyanakkor "nem nyilvános közzétételre szánt”, vagy "magánlevélként" hivatkoztak a később az OBH saját közleményeként nyilvánosságra hozott, személyes hangvételű Handó-levélre.
  • Az aláírók között volt, aki nem volt jelen az értekezleten, csakúgy mint Tatár-Kis Péter, ám Bicskei Ferenc, pontosabban az elnök válaszát közvetítő a Kecskeméti Törvényszék azt közölte lapunkkal: "az OBH leköszönő elnökének szóló levélen szereplő aláírás a törvényszék elnökétől származó, scannelt aláírás, annak a dokumentumon történő elhelyezése előzetes engedélye alapján történt. A dokumentum a közzététel előtt nem került a törvényszék elnökének birtokába, erre irányuló kérése esetén lett volna lehetősége annak előzetes áttekintésére. Erre egyéb elfoglaltsága, és az idő szűkösségére tekintettel nem került sor. A levél tartalmát illetően annyi ismerettel rendelkezett, hogy a bíróságok elnökei ezzel kívánják köszönetüket kinyilvánítani Dr. Handó Tünde 8 éves OBH elnöki munkájáért, a levél stílusát nem ismerte." Bicskei azonban előzetesen engedélyt adott neve felhasználására, ezzel szemben Tatár-Kisről az OBH is azt állítja, nem tett ilyet.
  • Volt olyan is, aki helyett más szignózott. A Győri Törvényszék válasza szerint ugyanis "a levélen nem a Győri Törvényszék elnökének, dr. Takács Józsefnek az aláírása szerepel. Helyette az elnökhelyettes írta alá a dokumentumot, figyelemmel arra, hogy az elnök nem volt jelen, ugyanakkor az elnökhelyettes az elnök felhatalmazásával járt el." "A levél tartalmát a törvényszék elnöke és az aláíró elnökhelyettes is ismerte”.
  • Nem úgy Nyakó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnöke. A bíróság azt közölte lapunkkal: "A levélszöveg alján nyomtatott dr. Nyakó Zsuzsanna névaláírás felett lévő írott aláírás nem a törvényszék elnökének névaláírása. Az elnökasszony a levél megszövegezésekor, illetve aláírásakor nem volt jelen, a nyomtatott neve felett a törvényszék elnökhelyettese írta alá a saját nevét." Azt azonban Nyíregyházáról sem jelezték, hogy a helyettes felhatalmazás nélkül járt volna el, ahogyan Tatár-Kis a saját esetében, a tényleges aláíró személyét máig nem megjelölve állítja.
  • Végezetül Fuhrmann Gábor, a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese volt az egyik, aki nem válaszolt az ügyben az Indexnek, a bíróság semmilyen módon nem felelt megkeresésünkre. (Frissítés: cikkünk megjelenése után megérkezett a válasz a Miskolci Törvényszéktől; ebben az áll, hogy az elnökhelyettes aláírása hiteles, és személyesen, a levél tartalmát ismerve írta alá a levelet.) Némethné dr. Szent-Gály Edit Katalin, a Veszprémi Törvényszék elnökének neve is szerepel a Handó-levélen, mégsem adott választ az Index idevágó kérdéseire.
  • A Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Ribai Csilla neve és aláírása nem szerepel a dokumentumon.

Mulaszthatott, ráadásul a szavahihetősége is megkérdőjeleződött

Akárhogy is, Tatár-Kisen kívül olyan példátlan kijelentést a levélen megnevezett aláírók egyike sem tett, hogy tudta és felhatalmazása nélkül valaki odahamisította volna a nevét a levélre. Ráadásul itt Tatár-Kis verziója alapján hamisításról lehet szó, hiszen az FT-elnök aláírása a levélen látszólag tökéletesen megegyezik azzal, ami azon a dokumentumon szerepel, amellyel fegyelmi eljárást kezdeményezett egy, a szervezetéhez tartozó, beosztott bíró ellen, amiért az az Európai Unió Bíróságához fordult kérdésekkel. Érdekesség, hogy Tatár-Kis szerint ez a dokumentum sem létezhetne, hiszen szintén a Groupama Arénában mikrofonba mondta azt is, hogy ő bizony nem indított fegyelmi eljárást egy bíró ellen sem azért, mert az az uniós bírósághoz fordult. Ez azonban nem igaz, az ügy teljes dokumentációja nyilvános.

Nemcsak Tatár-Kis Péter szavahihetősége miatt lenne fontos tisztázni az eseményeket, noha a Fővárosi Törvényszék véleménynyilvánító összbírói értekezletén éppen ezután az állítás után tett szert 12 szavazatos (51,46 kontra 49,4 százalékos arányú) előnyre vetélytársával szemben, így ez a kortesbeszédben elhangzott kijelentés alkalmas lehetett az ott szavazó 600 bíró választói befolyásolására is.

Tatár-Kis Péter aláírása a Handó tündének címzett levélen, és a Vasvári Csaba bíró ellen kezdeményezett fegyelmi kérvényen
Tatár-Kis Péter aláírása a Handó tündének címzett levélen, és a Vasvári Csaba bíró ellen kezdeményezett fegyelmi kérvényen

Amennyiben a Fővárosi Törvényszék elnökének nevével valóban visszaéltek, az sérelmét jelentheti a bíróság integritásának, az elkövető, vagy elkövetők pedig törvénysértők, amiért éppen az igazságszolgáltatás dolga lenne felelősségre vonni őket. Már csak ezért is véthetett mulasztást maga Tatár-Kis, hiszen amennyiben 2019 novemberében ilyen súlyos visszaélés áldozatává vált, akkor nemcsak felettesének, az OBH elnökének kellett volna ezt hivatalos úton is jeleznie, hanem – a hatályos büntetőeljárási törvény alapján

hivatalos személyként a munkakörében tudomására jutott bűncselekmény ügyében köteles lett volna feljelentést tenni, ennek elmulasztása pedig bizonyos esetekben akár bűnpártolás is lehet.

Persze itt aligha bűnpártolásról lenne szó, mint inkább arról, hogy a Fővárosi Törvényszéket a következő 6 évben irányító elnök eljárásmódját lett volna érdemes az OBH elnökének megvizsgálnia, hiszen több bírósági forrásunk szerint ebben az ügyben Tatár-Kis Péter súlyos etikai vétséget követhetett el, amikor több mint fél évig nem jelezte, hogy az ő vagy nem az ő aláírása szerepel a dokumentumon. Márpedig a bírósági vezetőkre a bíróknál is szigorúbb etikai normák vonatkoznak, így nagy kérdés, Senyei György meggondolja-e magát, és mégis kivizsgálja-e a magyar bírósági rendszerben példátlannak tűnő esetet.

Főként azután, hogy forrásaink szerint éppen pénteken, a bírósági elnöki újabb értekezletén maga Senyei György OBH-elnök olvasta fel Répássy Árpád, az OBH volt elnökhelyettesének e tárgyban tett nyilatkozatát. Handó Tünde egykori jobbkeze, aki ráadásul egyes források szerint éppenséggel a levél, és annak nyilvánosságra hozatalának is értelmi szerzője márpedig úgy nyilatkozott:

Tatár-Kis Péter nagyon is tudott a levélről, annak tartalmáról, és hozzá is járult aláírása szerepeltetéséhez azon.

Frissítés: Az OBH cikkünk megjelenése után azt közölte lapunkkal, hogy "Dr. Répássy Árpád valóban – jegyzőkönyvbe foglalt – nyilatkozatot tett a levél vonatkozásában, amelyet dr. Senyei György a 2020. június 19. napján megtartott elnöki értekezleten felolvasott. Nem felel meg ugyanakkor az az állítás, miszerint dr. Senyei György, az OBH elnöke a fenti – cikkben közölt – tartalommal ismertette Dr. Répássy Árpád nyilatkozatát, az ilyen tartalmat nem is hordoz magában." Az OBH ugyanakkor nem ismertette Répássy Árpád nyilatkozatának pontos tartalmát.

(Borítókép:  A Fővárosi Törvényszék épületének bejárata az V. kerület Markó utca 27-ben. - fotó:  Róka László / MTI