Szigorítják a katát, többet kereshetnek a szülő nők

A kormány folyamatosan vizsgálja a koronavírus miatt hatályban lévő intézkedéseket – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Emlékeztetett rá, hogy Közép-Európában egyelőre csökken az aktív fertőzöttek száma. A kormány indokoltnak tartja az eddigi szabályok fenntartását. De lehetséges, hogy az augusztus 20-i Szent István-napot megtartják, ezt a gazdaság újraindítása is indokolná. Erről július közepén tud dönteni a kormány. 

A legfontosabb most a gazdaság újraindítása. Minden olyan intézkedést meg kell hozni, ami azt szolgálja, hogy annyi munkahely jöjjön létre, amennyit a vírus megszüntetett. A kormány becslése szerint 120-130 ezer ember veszíthette el a munkáját a vírus miatt, tehát szerintük ennyi munkahelyet kell létrehozni.

A jövő évi költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése, de olyan fontos elemeket is tartalmaz, mint a 13. havi nyugdíj visszaépítése – mondta Gulyás. 

Jövő év július elsejétől a csecsemőgondozási díj az első hat hónapban a korábbi jövedelem 100 százaléka lesz. Ha valaki gyermeket vállal, akkor az édesanya fizetése nem csökken, hanem nő, mivel nem kell tb-t fizetnie. 

Idén nem változik a kata szabályozása, de a kormány olyan módosítást nyújt be, hogy a katával való visszaélések megszűnhessenek. A cél, hogy a katával ne éljenek vissza a nagyvállalatok, mert most az a helyzet, hogy több száz vagy ezer főt foglalkoztató cégek is „katáztatják” a dolgozóikat. Ha valaki katázik, akkor a 3 millió forint fölötti jövedelemrészt 40 százalékos adóval sújtják majd. (Tehát ha a 3 millió forintot ugyanattól a cégtől kapja valaki, akkor kell ilyen magas adót fizetnie.)

„A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy 3 millió forint feletti számlák esetén – ha ugyanaz a kibocsátó – 40 százalékos adót kell fizetni a 3 millió forinti feletti részre” – fogalmazott Gulyás. Ez az intézkedés 2021 januárjától lép hatályba. A havi 25 ezer forintos adó mértéke nem változik a nem főállású katásoknak, ahogy a főállásúaknak sem az 50 ezer forintos adó mértéke. 

A Lánchíddal kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: azt szeretnék, ha Budapest felújítaná a hidat. „Az elmúlt fél évben a főváros semmit nem tett a Lánchíd felújításáért” – jelentette ki. Szerinte a budapesti városvezetés kommunikációs hadjáratot folytat. „Olyan veszély nincs, hogy a Lánchíd összeomlik, de statikai problémák vannak. Törmelékek lehullhatnak róla, ezt kell elkerülni, hiszen autók és hajók is járnak alatta” – mondta a miniszter.

Nőnek a parkolási díjak a fővárosban, erre Gulyás azt mondta: nem értenek ezzel egyet, szerinte ez semmit nem old meg. „Jelentős forgalmi dugókat okoztak, környezetvédelmi okokból is károsak” – mondta az eddigi fővárosi intézkedésekről. Gulyást később szembesítették, hogy a Pokorni Zoltán vezette XII. kerületben is drágább lehet a parkolás. Erre reagálva Gulyás azt mondta, hogy a parkolási díjak további emelését nem támogatja. 

Az, hogy valaki alapítványt hoz létre, és annak gyűjt, lehet jogszerű. A személyes adatok felhatalmazás nélküli felhasználása viszont jogellenes – üzente Hadházy Ákosnak Gulyás.

Az RTL a Simonka-ügy friss fejleményéről kérdezte Gulyást. Eszerint kicsúszott a határidőből az állam, egymilliárd forint közpénz veszett oda Simonkáék cégében. Gulyás erre most azt mondta, hogy semmilyen kár nem fogja érni az államot ebben az ügyben. (A korábbi hírek arról szóltak, hogy az állam valóban több mint egymilliárd forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését rendelte el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel szemben, és a követelését a felszámolónak is bejelentette, ám a hitelezői nyilvántartásba „határidőn túli” besorolással került az állam követelése, vagyis az állam kicsúszott a határidőből.)

Gulyást megkérdezték az Index körül kialakult helyzetről is. „A sajtó szabadságát az állam biztosítja, ezen túl a kormány sajtóügyekbe nem avatkozhat bele” – mondta erre a miniszter. Azt is mondta, hogy külföldön sincs olyan sokszínű tájékoztatás, mint amilyen Magyarországon van. (Gulyást az Index riportere a kormányinfón szembesítette azzal, hogy a sajtótermékeket összevonó kormányközeli KESMA létrejöttekor a versenyhivatal nem vizsgálhatta az összevonásokat, méghozzá amiatt nem, mert a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította a KESMA-t.)

Az Index az egyetemi modellváltásokról kérdezte Gulyást, jelezve, hogy több egyetemi alapítványba politikusok kerülnek. Miért jó, ha politikusok is bekerülnek a kuratóriumokba? – kérdeztük. Gulyás szerint ezek az alapítványok növelik az egyetemek autonómiáját akkor is, ha van a kuratóriumban politikus vagy volt politikus. Szerinte egy adott politikus részvétele segíti az alapítványokat. „Ma fenntartóként létezik az állami kontroll, de az egyetemi autonómiát csak megerősítik az alapítványok” – ismételte Gulyás. 

Az állam ki fogja fizetni a gyöngyöspatai diákoknak járó kártérítést, még akkor is, ha nem ért egyet vele. Az iskolaőrök bérezéséről Gulyás elmondta: az őrségre 2,2 milliárd forintot biztosít a költségvetés. A tervek szerint az idősebb rendőröket akár a nyugdíj elvesztése nélkül is lehetne alkalmazni, bár erről a Belügyminisztérium dönt. Szerinte ezért nem lesz bérfeszültség a tanárok és az őrök között.

Gulyás felelőtlennek nevezte a Magyar Orvosi Kamara felhívását, amely arra buzdította az orvosokat, hogy mondják fel az önként vállalt többletmunka-szerződéseket, amennyiben nem sikerült megállapodni a kormánnyal egy jelentős béremelésről.