Kikértük az elmúlt évek ítéleteit gyerekpornóügyekben

A volt perui nagykövet, Kaleta Gábor felfüggesztett szabadságvesztése az elmúlt hetekben sokakban vetett fel kérdéseket a gyermekpornográfiáról szóló büntetőügyek magyarországi ítélkezési gyakorlatáról. A központi kérdés az volt, kirívóan enyhének számít-e Kaleta ítélete. Ez ellen érvelt korábban a Legfőbb Ügyészség, de a hazai törvény hiányosságairól beszélő gyerekjogi szakértő is azt mondta: a Kaleta-ítélet „tükörsimán beleilleszkedik az ítélkezési gyakorlatba”.  

Ezekben az adatokban együtt szerepel a gyermekpornográfia alapesete a súlyosabban minősülő esetekkel, minden, ami a büntető törvénykönyv Gyermekpornográfia című 204-es paragrafusa alá tartozik.

A statisztikában benne vannak azok, akik Kaletához hasonlóan gyűjtögettek, tároltak felvételeket, és például azok is, akik átadtak ilyeneket más embereknek.  

A táblázatból látszik, hogy 2015 és 2019 között összesen 357 felnőtt embert ítéltek el Magyarországon gyermekpornográfiáért. 56-an még felfüggesztett szabadságvesztést sem kaptak.

Amikor egy elítéltet egyszerre több bűncselekményért vonnak felelősségre, és úgynevezett halmazati elkövetésről van szó, az súlyosabb büntetést von maga után, de az adatokból látszik, hogy még azok sem kaptak mind letöltendőt, akik ilyen helyzetben voltak. 163 halmazati bűnelkövetés látszik a táblázatban, de csak 101 (301 mínusz 200) olyan szabadságvesztés volt, amit nem függesztettek fel.  

És a komlói súlyos ítélet?

A Kaleta-ügy kapcsán gyakran szóba kerül kontrasztként egy tavaly novemberi ítélet, amelyben a Komlói Járásbíróság 3 év 9 hónap börtönt szabott ki valakire gyermekpornográfiért. Rákérdeztünk annak az ügynek a részleteire a Pécsi Törvényszéken, amely a komlói ítéletről szóló tavalyi közleményt kiadta. A válaszból több, az ítélethozatal szempontjából fontos különbség is kiderül a Kaleta-ügy és a Komlón elbírált eset között.  

A törvényszék sajtótitkára közölte, hogy a 2019. november 15-én jogerőre emelkedett ítélet esetében a vádlottat, M. F.-t tartással és átadással elkövetett (kétrendbeli) gyermekpornográfia bűntettében is bűnösnek mondták ki. A tartásnál – ahogy Kaleta esetében volt – 3 év a büntetési plafon. Átadásnál már 1 és 5 év között mozoghat a büntetés. M. F. esetében a törvényszék tájékoztatása szerint a halmazati büntetés szabályai 1 év és 7 év 6 hónap közötti szabadságvesztési tételkeretet határoztak meg. Az ítélet tehát ezen belül mozoghatott. A bíróságnak az irányadó középmértékből kell kiindulnia, ami ebben az esetben 4 év 3 hónap volt.

Annyit tudunk még a törvényszéktől, hogy a vádlott – Kaletával ellentétben – többszörösen büntetett előéletű volt. Azt, hogy milyen enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevételével lett végül 3 év 9 hónap a büntetése, a törvényszék sajtótitkára nem tudta megmondani, mert a büntetőeljárási törvénynek megfelelően mivel a bíróság határozata első fokon jogerőre emelkedett, az ítélet nem tartalmazza a büntetéskiszabás részletes indokait.