A fideszes vezetők leváltásához akár alkotmányos trükkök is kellhetnek

Összefoglaló cikkben foglalkoztunk azzal, hogy lesz közös ellenzéki program, de még a pártok sem tudják, kik fogják írni, a különböző műhelyekben párhuzamosan folyik az előkészítő munka. Csütörtökön az év elején alakult Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) egy sajtóbeszélgetés keretében jelentette be például: szakbizottságokat hoznak létre, hogy olyan háttéranyagokat készítsenek, amelyek megalapoznak egy kormányprogramot.

Az Orbán-ellenesség és a szavazók összetartják az ellenzéket

 – nyilatkozta az Index kérdésére Nagy Attila Tibor, a Méltányosság politikai elemzője.

Az elemző szerint az ellenzéki pártok között csökkentek az ideológiai-tartalmi távolságok az elmúlt években.

A Jobbik már nem a szélsőjobboldalon van, így szalonképessé vált a többi ellenzéki párt számára

– jelentette ki.

Éppen ezért Nagy Attila Tibor megoldható feladatnak tartja a közös program elkészítését, már csak azért is, mert a háttérben vannak olyan szervezetek (például az ELEGY és a V21), amelyek segíthetik a szakmai munkát. Ugyanakkor azt is megjegyezte: lehetnek áthidalandó kérdések, szemléletbeli különbségek.

Az LMP még mindig kissé szkeptikus a globalizációval szemben, és inkább az ökoszemléletű gazdaságot részesítené előnyben, továbbá a párt nem híve a Demokratikus Koalíció által favorizált Európai Egyesült Államoknak sem – mutat rá az elemző.

Nagy Attila Tibor szerint azonban a DK egyértelműen globalizmus-, kapitalizmuspárti, és nagy hangsúlyt helyez az Európai Unió megerősítésére, de az utóbbi időben elmozdult a béremelések követelése felé. A Jobbikkal kapcsolatban megjegyezte: a pártelnök, Jakab Péter plebejuspárti kommunikációt folytat, míg a külpolitikai kérdésekkel szinte semmit sem foglalkoznak, így a párt

könnyen átadhatja a terepet e téren másoknak.

Az MSZP szintén a kisemberek, nyugdíjasok, alkalmazottak érdekében emel szót – tette hozzá az elemző, aki azt is leszögezte:

Arra a kérdésre, hogy az egyes pártok támogatottsága befolyásolhatja-e, ki milyen mértékben tud beleszólni a szakpolitikai munkába a tárgyalóasztalnál, Nagy Attila Tibor azt mondta: ha a közös program elfogadása előtt lesznek az előválasztások, akkor azok eredményei hatással lehetnek a folyamatokra.

Kitért arra is, hogy egy ilyen közös ellenzéki programnak az ideológiai tartalom adja az iránytűjét, és ez nem spórolható meg belőle, csak szakpolitikai tartalmat ugyanis „nagyon nehéz közérthetően, hatékonyan kommunikálni a választóknak”.

Feloldódás az együttműködésben 

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint a közös ellenzéki program szükséges, de nem elégséges feltétele a potenciális későbbi kormányzásnak. Az intézet október elején megjelent szeptemberi kutatása megállapította, hogy

Ezzel kapcsolatban Pulai elmondta: ebből is látszik, hogy szakpolitikai témákban nincs érdemi különbség az ellenzéki táboron belül, a fontosabb kérdésekről ugyanazt gondolja a DK-s, a jobbikos, a szocialista és a momentumos is. Lehetnek még nyitott kérdések, de az ellenzéki tábor jelen pillanatban egy meglehetősen szűk ideológiai mezőn mozog.

– fejtette ki az elemző, aki szerint egy potenciálisan kreatív, termékeny programalkotási folyamat indulhat el az ellenzéki oldalon. Arról is beszélt, hogy a sikeres választási eredmény egy eddigieknél is intenzívebb összeolvadás kezdete lehet.

Pulai András úgy látja, jelen pillanatban nem az az ellenzéki tábornak a problémája, hogy nagyon különbözők az egyes szereplők, hanem az, hogy nem tudják megkülönböztetni magukat egymástól, és ez identifikációs problémákat jelent. Ennek a feloldása azonban pont az, hogy

Minél hamarabb elkészül a közös ellenzéki program, annál több ideje van a pártoknak azt megismertetnie a választókkal. A Publicus Intézet stratégiai igazgatója azt mondta: az ellenzéki szereplők akkor járnak jól, ha a választások előtt egy évvel leteszik az asztalra a közös programot, és ezzel kéz a kézben jár a jelöltek kiválasztásának a folyamata.

Ha nem lesz kétharmad, jöhetnek a trükkök

Nagy Attila Tibor szerint az ellenzéken belül már most gondolkodnak azon, hogy mit kezdenek majd az Orbán-rendszer által pozíciókba jutott vezetőkkel: a legfőbb ügyésszel, az ÁSZ elnökével, a Médiahatóság vagy a GVH elnökével.

Ha nem lesz kétharmaduk, akkor jogi trükkökre lesz szükségük e vezetők eltávolításához

– jelentette ki Nagy. Az ilyen trükkök közé sorolható, hogy új intézményeket állítanak fel, vagy meglévőket neveznek át, ahogy a Fidesz is csinálta 2010 után. A Legfelsőbb Bíróságból akkor Kúria lett, az adatvédelmi ombudsmanból adatvédelmi hivatal, az addigi vezetőknek pedig menniük kellett.

– figyelmeztet a Méltányosság elemzője.

A Méltányosság elemzőjével egyetértve Pulai András szerint is fontos kérdés, hogy egy ellenzéki kormányváltás után mi legyen az állami intézmények élére kinevezett Fidesz-közeli vezetőkkel.

Blokkolhatják az ellenzék politikai programjának a megvalósítását. Olyan folyamatokat indíthatnak el, amelyek nem az ország politikai érdekeit szolgálják, hanem azt a szűk politikai közösséget, amely őket odarakta

– fogalmazott a Publicus Intézet stratégiai igazgatója. Hozzátette:

Ezen el kell kezdeni gondolkodni, és az ellenzéknek ki kell találnia a megoldásokat – még ha ezt nem is feltétlenül a nyilvánosságban kell tenniük.”

Borítókép: Ellenzéki képviselők a napirendről szavaznak az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2020. augusztus 3-án. MTI/Kovács Tamás