A nyolcezer magyar áldozat most optimista becslés

• Müller Cecília már szeptemberben megmondta, mi lesz
• Nem tévedett, és most sem téved: gyorsulva romlik a helyzet
• Egyelőre megjósolni sem lehet, meddig tart
• Ha holnap bezárjuk az országot, akkor is sok ezer embert veszítünk

Meredeken emelkedő szakaszban van jelenleg a koronavírus-járvány második hulláma – mondta Müller Cecília tisztifőorvos a szokásos koronatájékoztatón október 26-án. De mit is jelent ez amellett, hogy halottak napján is érdemes önmérsékletet tartani? Az elmúlt napokban, hetekben több becslés és prognózis is napvilágot látott, első körben érdemes ezeken végigmenni.

Kormányzati prognózis

Orbán Viktor miniszterelnök október 13-án azt prognosztizálta, hogy novemberre elérjük a 40 ezer aktív esetszámot – aznap 27 ezer fölé emelkedett ez a szám. Magyarország jobban teljesít, hiszen ezt a számot már múlt vasárnap, azaz október 25-én elértük. Számításaink szerint novemberre sajnos bőven meglesz az 50 ezer, akár az 55 ezer aktív fertőzött is. Persze ez önmagában nem sokat jelent.

Egyrészt maga Orbán sem tett semmilyen kiegészítő megjegyzést azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a teendő, ha meglesz a 40 ezer. Másrészt az aktív esetek száma nagymértékben függ az elvégzett tesztek számától. Ez Magyarországon tartósan 11-12 ezer körül alakul, így a pozitív estek száma nem nagyon lehet adott szint felett. Ha napi 20-30 ezer tesztet végeznének, jóval hamarabb összejönne a kerek szám.

A tisztifőorvos a miniszterelnökhöz képest pontosabb és fontosabb prognózist adott már szeptember végén. Akkor az egyik koronahíradásban elmondta:

Most jött el ez az idő. Néhány napja pedig azt mondta Müller: a járvány kiteljesedni látszik. Ha utóbbi megállapítást szó szerint vesszük, az különösen rossz hír a jövőre nézve. Bár igyekszünk nem belemenni a számháborúba, amit Müller nehezményezett és bizonyos sajtóorgánumokat önmérsékletre kért, nehéz eltekinteni attól, amit a szakértők mondanak és a számok mutatnak.

A halálozási számokat nézve a tisztifőorvos elmondta: az idei, szeptemberig vizsgált halálozási szám kevesebb volt, mint ugyanezen szakasz tavalyi eredménye. Ez viszont semmit sem jelent, hiszen – ahogyan azt maga Müller a fentebb idézett szerint is megjegyezte – a halálesetek száma most fog igazán felfutni.

Halálozási arány

A halálozási arányt nem lehet puszta szorzás-osztás révén elemezni, de nagyjából azt lehet alapul venni, hogy évente 130 ezer honfitársunk hal meg, ami naponta átlagosan 356 emberélet. A sima leosztáshoz képest a valóság jóval nagyobb kilengést mutat, hiszen a téli időszakban rendszerint megemelkedik a halálozások száma.

Müller azt is megjegyezte néhány hete, hogy nem a napi halálozási számok a fontosak, a heti összesítést kell nézni. Ez azért is lényeges megjegyzés, mert a KSH is heti bontást alkalmaz, ami a napi ingadozásokat valamelyest kiegyenlíti. A statisztikai hivatal adatai szerint szeptember végéig az utolsó néhány hónap átlagos számait nézve hetente 2400 honfitársunk halt meg. Ez lehet egyfajta viszonyszám a későbbiekben.

Szeptember 14–20. között 41 koronavírus okozta halálesetről számolt be az operatív törzs. Ez a heti átlag 2400-hoz viszonyítva egyáltalán nem jelentős, ráadásul sok esetben a statisztika csak az eljárásrend miatt sorolja a koronás kategóriába az eseteket, hiszen a súlyos betegségek is nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a beteg végül elhunyt.

– ezekről a hetekről még nincs KSH-adat. Ez azt jelenti, hogy az átlag heti 2400 haláleseti szám tizede a koronavírus miatt következett be. Ez már mindenképpen kimutatható arány.

És még nincs vége

Hogy mennyire nincs vége, arról csak becsléseket lehet tenni. Az egyik becslés abból indul ki, hogy a kórházban ápolt és a lélegeztetőgépre került betegek számának alakulásához képest nagyjából kéthetes csúszás figyelhető meg a halálozási számokban. Vagyis amit most a kórházban kezelt és a lélegeztetőgépre került betegek száma, s az esetek számának növekedése mutat, az fog bekövetkezni nagyjából két hét múlva a haláleseteknél.

Ez azt jelenti, hogy a következő időszakban a halálesetek száma ugrásszerűen fog nőni. Ezt több adat is alátámasztja. Ha azzal számolunk, hogy a halálesetek a kórházban kezelt betegek számának alakulását fogja követni, akkor a szeptember közepi adathoz képest három hét múlva több mint 15-ször több halálos áldozata lesz a vírusnak.

Ugyanez a lélegeztetőgépre került betegek számának alakulását alapul véve még rosszabb, itt hússzoros szorzóval lehet számolni. Így ezen a héten 450, jövő héten több mint 800 áldozatot mutat a prognózis, három hét múlva pedig a 900 feletti haláleset sem elképzelhetetlen. (Nagyjából elmondható, hogy a lélegeztetőre került betegek fele nem éli túl a vírust.)

Ezek a számok egybevágnak azokkal a szakértői várakozásokkal, amelyek napi 100-150 napi halálesetről szólnak. Ez alapján a fenti számítás még konzervatívnak is tekinthető.

Gyorsulva rohanunk

Az is figyelemre méltó, hogy a számok egyelőre még gyorsulva növekednek. Ezt támasztja alá Müller Cecília is cikkünk nyitómondatában: „Meredeken emelkedő szakaszban van jelenleg a koronavírus-járvány második hulláma”.

A járványgörbe – ahogyan azt egy a közösségi médiában megjelent poszt látványosan illusztrálja – úgy néz ki, mint A kis hercegben az óriáskígyó, miután lenyelte az elefántot. Vagyis nagyon lassan és laposan indul – ez a kígyó farka –, majd hirtelen meredeken elindul fölfelé – ez az elefánt eleje. Miután elérte a tetőpontot, szinten marad, majd nagyon lassan elkezd lefelé álló ágba fordulni – ez az elefánt háta és feneke – végül ismét meredeken esik és laposan elnyúlik – ez már a kígyó feje.

Ennek következménye ugyanakkor messze nem ennyire mesés. A legfontosabb információ, hogy mikor éri el a görbe a maximumát, azaz az elefánt fejét. Egyelőre ennek híre sincs. Akkor jönne el ez az időszak, amikor az esetek száma már napi, heti szinten nem emelkedik tovább.

a heti halálozási adatok trendje, minden második hét kivastagítva: 41; 50; 73; 121; 173; 252 és a becslés 350; 560; 700–900…

Ha a duplázódás üteme érdemben lassul, majd megáll, akkor is csak a tetőn leszünk, az elefánt hátán. Ebben az időszakban csak annyi lesz a jó hír, hogy ennél már nem lesz rosszabb. Ekkor napi szinten a legrosszabb számok fognak ismétlődni, amíg el nem kezdődik a csökkenés. Nem tudni, ez mekkora szám lesz, mert egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a duplázódás üteme mikor kezd lassulni, a csökkenés pedig egyelőre szóba sem jön – a csökkenés itt a növekedés ütemének csökkenését jelenti.

Sok ezer emberélet

Csak hogy egyértelmű legyen, hány emberéletről van szó: ha három hét múlva, amely héten a becslésünk szerint akár 900 áldozata is lehet a vírusnak, hirtelen megáll a növekedés és elérjük a tetőpontot, majd a tetőpontról mindössze négy hét után ugyanolyan ütemben csökken a halálozási szám, ahogy emelkedett, akkor nagyjából három és fél hónap múlva jutunk el oda, ahol szeptember közepén voltunk.

Ez a forgatókönyv meglehetősen optimista, erre tehát nem lehet építeni. A tetőpont ugyanis biztosan nem következik el három hét múlva, még akkor sem, ha holnap reggel mindenkit bedeszkáznak a lakásába és nem engednek ki senkit hetekig. Azt már tavasszal is láttuk, hogy amit most teszünk, ami most történik, annak hatása egy-két hét múlva fog látszódni a fertőzötti számban. Ez kúszik be a kórházi adatokba, onnan pedig két-három héttel később látszanak a halálozási számokban. Vagyis ha holnap reggel mindenkit bezárnak a lakásába, attól még a halálozások száma további 4-5 hétig stabilan emelkedni fog.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos vizsgál egy lélegeztetőgépre kötött beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2020. április 22-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)